A naptár célja, hogy a lakossággal megismertessék azokat a teendőket, feladatokat, melyeket veszélyhelyzetben végre kell hajtaniuk. Ezek nemcsak nukleáris veszélyhelyzetre, hanem más általános veszélyhelyzetekre is vonatkoznak. A lakossági tájékoztatás ezen formáját 1996 óta használják – mondta el Bana János balesetelhárítási vezető csütörtökön.

A naptárban kiemelten szerepelnek azok a dátumok, amikor a lakossági tájékoztató és riasztórendszer szirénái megszólalnak. Az atomerőmű 30 kilométeres körzetében 227 ilyen berendezés van. Ezeket minden hónap első hétfőjén tesztelik. A naptárból az erőmű körzetében élők megismerhetik a szirénarendszer jelzéseinek jelentését, megtudhatják, hogy veszélyhelyzet esetén miként jutnak új információhoz, mi a teendő, ha megszólal a sziréna, és mit kell magukkal vinniük kimenekítés során.

A kalendárium általános információkkal is szolgál a környékben élőknek az atomerőművel kapcsolatos tudnivalókról, így például a létesítmény tervezett bővítéséről, és az ehhez kapcsolódó tájékoztató munkáról. Egy oldalon a Radioaktív Hulladék Kezelő Kft. munkájáról is ismereteket szerezhet a lakosság. A paksi atomerőmű kiadásában megjelent 2011-es lakossági tájékoztató naptárt a környékbeli települések múzeumairól, gyűjteményeiről készült fotókkal illusztrálták.

A lakossági tájékoztatásnak ezen formáját 1996-ban készítették el először. Akkor még szűkebb körben, az úgy nevezett TEIT településeken terjesztették. A TEIT, azaz a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás az atomerőmű körüli 10 kilométeres körben lévő településeket tömöríti. Bana János tájékoztatása szerint 1998. óta juttatják el a tájékoztató naptár a nukleáris erőmű 30 kilométeres körzetében 72 település több mint kilencvenezer háztartásába.