Ismeretlen kiegészítés került be a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság honlapján elérhető médiatörvénybe - írja a Hírszerző, amelynek híre nyomán kiderült: a december 21-én elfogadott törvényt december 23-án, a feles többséget igénylő cégjogi törvénnyel módosította a parlament, ám a köztársasági elnök által aláírt és a Magyar Közlönyben kihirdetett változat a módosítást nem tartalmazza.
A médiahatóság által közzétett szövegben a kivethető bírságok elleni jogorvoslati passzus egy új félmondattal egészült ki az Országgyűlés által megszavazott és a köztársasági elnök által aláírt, majd a Magyar Közlönyben is megjelent változathoz képest.
„A 2011. január 1-jétől hatályos médiatörvény teljes szövegét magyar és angol nyelvű honlapunkról is elérheti” – olvasható az NMHH honlapján a médiatörvényhez írt rövid ajánlásban. Ehhez képest a hatóság internetes oldaláról letölthető, pdf formátumú magyar nyelvű szöveg nem azonos a hatályos törvénnyel.
„A 163. § szerinti eljárásokban mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság harminc napon belül határoz” – ez áll az NMHH honlapján közzétett médiatörvény 164-ik paragrafusában, amely azt szabályozza, hogy mennyi idő alatt kell a bíróságoknak dönteniük, ha az érintett médiumok fellebbezést nyújtanak be a teljes elektronikus, nyomtatott és internetes sajtó felügyeletét ellátó Médiatanács döntései, határozatai ellen. Ezzel szemben a parlament honlapján található, december 21-én hajnalban megszavazott és a köztársasági elnöknek megküldött törvény 164-ik paragrafusa a bíróságokra vonatkozóan csak ennyit tartalmaz: „a bírósági eljárást soron kívül kell lefolytatni”. Ugyanez a mondat szerepel a Magyar Közlöny december 31-én megjelent 202-es számában is, amely az államfő által aláírt jogszabályt tartalmazza.
A 164. paragrafus 1. pontjáról van szó, amely a közlönyben így áll: "A bírósági eljárást soron kívül kell lefolytatni", az NMHH weboldalán pedig így: "A 163. § szerinti eljárásokban mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság harminc napon belül határoz". A törvényszöveg angol nyelvű változata a helyes fordítást tartalmazza, tehát a Hatóságnak biztosan megvolt a "jó" törvényszöveg - írta a Hírszerző, amely az ügy fejleményeiről, a tisztázatlan jogi helyzetről újabb cikkében is beszámol.
A nemzeti kisebbségek közötti feszültségek kiaknázását nevezik hamis zászlós hadműveletnek, régi eszköze ez az orosz/szovjet háborús eszköztárnak. Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő véleménye.
Ruszin-Szendi Romulusz korrupciógyanús ügyeinek felelőséről is kérdeztünk a hadügyminisztert.
A politikus mindenkitől elnézést kért, akik megbántott.
„Free Bindzsisztán.”
