A felügyelethez fordult ügyfél alkalmi szórólapozásra jelentkezett egy Szentes-Csongrád-Kunszentmárton térségében kiadott hirdetési újság tavaly július 15-i számában megjelent hirdetése alapján: „Diákok, pályakezdők! Alkalmi, egyszeri szórólapozás. Érd: csütörtök-péntek 8-16 óráig.” A telefonos egyeztetést követően egy nem működő üzlet üres helyiségében került sor a találkozóra a hirdetővel, ahol egyszeri szórólapozásról állapodtak meg - tette közzé a hatóság.

A munka elvégzéséért az ügyfél előre kapott ezer forintot. Munkavégzéssel indokolva, utólag, tájékoztatás nélkül kérték el tőle a személyi azonosító igazolványát és aláírattak vele három nyomtatványt, amit az ügyfél nem olvasott el, hiszen a hirdetés a szórólap szétosztásáról szólt. A szórólapozást követően az ügyfél édesanyja is felvette a hirdetővel a kapcsolatot. Így derült ki, hogy az ügyfelet szórólapozás ürügyén az Allianz magánnyugdíjpénztári ágazatába léptették be, melynek igazolásaként augusztus 10-én kézbesítették neki a pénztári tagsági okiratot - tette hozzá a PSZÁF.

A fogyasztóvédelmi eljárás során a felügyelet megállapította: a tagszervező az általa feladott hirdetésben kizárólag alkalmi, egyszeri szórólapozásra, tehát munkavállalásra hívta fel az ügyfelet. A magánnyugdíjpénztári tagsági jogviszony létrehozásának lehetősége semmilyen formában nem jelent meg a hirdetésben, és annak lehetőségére az ügyfél nyilatkozata szerint a tagszervező az első telefonos érdeklődésekor sem hívta fel a figyelmét.

A tagszervező a fogyasztóvédelmi eljárás során arról tájékoztatta a felügyeletet, hogy a tagsági jogviszony létrehozását megelőzően megadta a megfelelő tájékoztatást az ügyfél részére. Ezt azonban nem tudta bizonyítani, s az általa megnevezett magánnyugdíjpénztári tájékoztató ügyfél által aláírt példányát felhívás ellenére sem bocsátotta a PSZÁF rendelkezésére.

A felügyelet megállapította, hogy a tagszervező magatartásával megsértette a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát, és ezért 500 ezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki rá. A PSZÁF a jogsértést oly súlyosnak minősítette, hogy a tagszervezővel szemben a maximálisan kiszabható bírságot tartotta a jogsértés súlyával és körülményeivel arányban állónak.