Hazai földrengések: Berhida és más rekorderek

Hétfő kora délutánig hat jelentősebb utórengés követte a szombat esti, a Richter-skála szerint 4,7-es erősségű oroszlányi földmozgást - áll a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Földrengésjelző Obszervatóriumának honlapján. Az intézet által közreadott információk szerint a legerősebb, 3-as erejű utórengés vasárnap késő este történt, ezt követte a legutóbbi, 2,8-as erősségű, hétfőre virradó éjjel.

A szombat esti főrengés alatt a legtöbben arról számoltak be, hogy mozogtak a plafonon a csillárok, illetve „dübörgött” alattuk a fotel. Fejér megyéből szintén több településről is jelezték, hogy a földrengés erejétől a lakásokban a szekrények megmozdultak, a csillárok kilengtek. A rengéseket Veszprémben, és Balatonalmádi térségében is érezték. Takács Károly, Oroszlány polgármestere elmondta, hogy a városban nagy morajlás volt hallható.

Huszonöt éve ez volt a legnagyobb erejű földmozgás itthon, legutóbb csak 1985-ben Berhidán és környékén, többek között Peremartonban mértek ennél nagyobb, 4,9-es rengést. Az augusztus 15-én reggel fél hétkor bekövetkezett rengés elsősorban ezen a két településen okozott károkat, de az epicentrális területtől távolabb, a Balaton környékén is megsérült néhány épület. A főrengést követő fél évben közel 200 rengést észleltek a területre telepített szeizmográfok segítségével.

georisk.hu

E terület szeizmikus aktivitása régóta ismert, már 1100-ból ismerünk egy bizonytalan feljegyzést, 1799-től pedig rendszeres feljegyzések vannak kisebb-nagyobb érezhető földrengésekről. A térség egyike hazánk leginkább földrengéses területeinek, az 1985-ös földrengést megelőzően 159 földrengésről tudunk, melyek nagy része Várpalota környékén keletkezett – írják a Magyarország Földrengési Információs Rendszerének holnapján.

A főrengést követő utórengések többségét csak Berhidán érezték – teszik hozzá a rendszer portálján. Hazai és közeli külföldi szeizmológiai állomások regisztrálták a berhidai utórengések jelentős részét. Sikerült néhány utórengést a helyszínen is regisztrálni, és megfelelő pontossággal (néhány száz méter) megállapítani a rengések keletkezési helyét. Ezek az utórengések egy szűk sávban, a Séd medrének környezetében keletkeztek, azon a területen, ahol a Berhidai-medence találkozik a Küngösi táblaröggel.

Magyarország területén évente 100-120 kisebb (2,5-ös erősségűnél gyengébb) földrengést regisztrálnak az érzékeny szeizmológiai hálózat segítségével, melyek nagy része nem éri el az érezhetőség határát – olvasható a Katasztrófa Információs Portálon. A rengések gyakorisága alapján az ország területén évente négy-öt 2,5-3,0 magnitúdójú, az epicentrum környékén már jól érezhető, de károkat még nem okozó földrengésre kell számítani. Jelentősebb károkat okozó rengés 15-20 évenként, míg erős, nagyon nagy károkat okozó, 5,5-6,0 magnitúdójú földrengés 40-50 éves intervallumban pattan ki – idézi a portál Dr. Tóth Lászlót, a GeoRisk Földrengéskutató Intézet szeizmológusát.

georisk.hu

A Pannon-medencében a földrengés-aktivitás a lemezperemi területekhez képest mérsékelt, a rengések epicentrumainak eloszlása pedig első pillantásra rendszertelennek látszik – írja a 456 és 2007 között bekövetkezett magyarországi földrengéseket mutató térképének lábjegyzetében a GeoRisk Földrengéskutató Intézet. Az ismertető szerint felismerhető néhány hazai terület, ahol viszonylag gyakran fordult elő a múltban földrengés. Ilyenek például Eger és környéke, ahol 70 év alatt legalább 16 földrengés és több mint 50 nagyobb utórengés történt.

Komárom és Mór környékén, Jászberény, Kecskemét és Dunaharaszti közelében szintén jelentős volt az aktivitás egy-egy bizonyos időszakban. Az alacsony szeizmicitás az intézet szerint nem feltétlenül jelenti a földrengések méretének csekélységét: komoly épületkárokat okozó földrengésekről van szó, néhány esetben talajfolyósodást is okozó gyorsulásokkal – például 1763-ban Komáromban, illetve 1911-ben Kecskeméten –, vagy esetleg a felszínen is megjelenő töréssel, mint például az 1834-es érmelléki rengésnél.