Kezdeményezte a főügyészség a volt külügyi államtitkár előzetes letartóztatását

Fazekas Géza a szökés és elrejtőzés veszélyével, valamint a bűncselekmény tárgyi súlyával magyarázta, hogy miért tartja szükségesnek a főügyészség a kényszerintézkedés elrendelését. Arra a kérdésre, hogy a 15 hónapja tartó nyomozás során ez eddig nem merült fel, a szóvivő arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyanúsítottak kiterjedt - köztük külföldi - kapcsolatokkal rendelkeznek. Ugyancsak a letartóztatás szükségességének indokaként említette, hogy jelenleg - mint fogalmazott - pillanatkép áll az ügyészség rendelkezésére az ügyről, felmerülhet a bizonyítékok eltüntetésének a veszélye is. Előrevetítette, hogy a gyanúsítotti kör még bővülhet.  Horváthné Fekszi Mártát, a Külügyminisztérium volt államtitkárát, Székely Árpád volt moszkvai nagykövetet, valamint Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatóját kedden vették őrizetbe különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanúja miatt. 

Ugyancsak kedden házkutatást tartottak az említett gyanúsítottak lakásában, amelyekben - az ügyészség keddi közlése szerint - több bizonyítékot is lefoglaltak.  Horváthné Fekszi Márta volt államtitkár és Székely Árpád egykori moszkvai magyar nagykövet panaszt jelentett be a házkutatási és az őrizetbe vételi határozatok, valamint a gyanú közlése ellen, míg Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatója a gyanú közlése és az őrizetbe vételi határozat ellen élt panasszal. A gyanúsítottak vallomást tettek, s tagadták a terhükre rótt bűncselekmény elkövetését. Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt 2009. november 30-a óta nyomoznak a moszkvai kereskedelmi képviselet 2008-ban történt értékesítésével összefüggésben.

A nyomozást a főügyészség - az Állami Számvevőszék erre vonatkozó vizsgálati megállapításai nyomán - hivatalból rendelte el. A megalapozott gyanú lényege szerint a moszkvai magyar nagykövet - a Külügyminisztérium mint vagyonkezelő nevében eljárva - érvényes felhatalmazás hiányában, a vagyonkezelésre vonatkozó jogszabályok megkerülésével 2008. március 14-én szerződést írt alá egy ismeretlen tulajdonosi hátterű, külföldi bejegyzésű társaság képviselőjével a magyar állam tulajdonát képező és a külügyi tárca vagyonkezelésében lévő moszkvai kereskedelmi képviselet ingatlanának elidegenítéséről. A szerződés 23,6 millió amerikai dollár vételárat tartalmazott, amely jelentősen alacsonyabb az ingatlan moszkvai piaci forgalmi értékénél. 

A vevő cég közvetlenül a szerződéskötést követően a vételárból 21,3 millió dollárt átutalt a magyar állam részére, ezt az összeget az MNV Zrt. értékesítési bevételi számláján írták jóvá, és 3,5 milliárd forintra konvertálták át. Az ügyészség szerint a jogszerűtlenül megkötött, előnytelen szerződésről mind Horváthné Fekszi Márta, mind pedig Tátrai Miklós tudott, ennek ellenére azt a látszatot igyekeztek kelteni, hogy az értékesítés még nem történt meg. Horváthné Fekszi Márta kezdeményezésére - egy, a moszkvai magyar nagykövet által bizalmas úton, 2008 júniusában beszerzett, formailag és tartalmilag is hiányos, 19,9 millió dollárról szóló értékbecslésre hivatkozással - az MNV Zrt. előkészítette és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács jóváhagyta az állami vagyonelem zártkörű pályázaton történő értékesítését. Mindezzel az ügyészség szerint az érintetteknek az volt a céljuk, hogy a már értékesített ingatlanról utólag elkészüljenek a törvényeknek megfelelő okiratok. 

A benyújtott pályázatokból a nagykövet azon cég 21,3 millió dolláros vételárajánlatát fogadta el nyertesnek, amellyel már 2008 márciusában 23,6 millió dollár összegre adásvételi szerződést kötött. E pályázó - egyben korábbi vevő - céggel a nagykövet 2008. november 5-ei dátummal kötötte meg a korábbi szerződéshez képest 2,3 millió dollárral kisebb összegre a szerződést. A szerződés kapcsán a már 2008 márciusában átutalt 21,3 millió dollárt fogadták el teljesítésként. A főügyészség szerint önmagában a márciusi és novemberi árfolyam-különbözet is 742 millió forint veszteséget eredményezett, ha ugyanis a 21,3 millió dollárt nem márciusban, hanem a novemberi szerződés után konvertálják forintra, mindez az átváltásnál - a márciusi 3,5 milliárdos konvertáláshoz képest - több mint 4,2 milliárd forintot jelentett volna. 

Az ügyben szereplő ingatlan valós piaci értéke - a nyomozás során bevont és a helyszínen széles körű vizsgálatot végző igazságügyi szakértő véleménye alapján - 52 millió dollár, amely 30,7 millió dollárral (mintegy 6 milliárd 150 millió forinttal) haladja meg a 2008 novemberében megkötött szerződésben kikötött vételárat. A főügyészség keddi közleményében kitért arra, hogy a Gazdasági Minisztérium által még 1991-ben megrendelt értékbecslés is már lényegesen magasabb értéket (2,5 milliárd forintot, akkori árfolyamon 33,4 millió dollárt) állapított meg az ingatlant 2008-as értékesítési összegeként. A gyanúsítottak cselekménye az árfolyamveszteségre is figyelemmel a magyar államnak összesen csaknem 7 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a nyomozóhatóság szerint.