A jegybanki alapkamat 6,00 százalékos szinten tartását várja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának jövő hétfőn, február 21-én soron következő ülésétől az elemzők többsége - derül ki a Reuters hírügynökség csütörtökön bemutatott felméréséből.

A megkérdezett 27 elemző közül 26 vélte úgy, hogy nem változik az alapkamat. A konszenzus alapján az várható, hogy az alapkamat 2011 végén is 6,00 százalékon áll majd. Az átlagos infláció az idén 3,9 százalék lesz, az év végére 3,7 százalékra, jövőre pedig éves átlagban 3,4 százalékra csökken a felmérés szerint.

A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben 2,4 százalékkal növekedhet az elemzői konszenzus szerint, az év egészét tekintve pedig 2,7 százalék lehet a növekedés. A Reuters előző, egy hónappal korábbi felmérésében még 2,8 százalékos gazdasági növekedést valószínűsítettek 2011-re. Jövőre 3,4 százalékra gyorsulhat a növekedés üteme az új felmérés szerint. A GDP-arányos államháztartási hiány az idén 2,9 százalék lehet, bár van olyan elemző is, aki 5,5 százalékos többletet jósol 2011-re. A többség szerint a hiány jövőre is 2,9 százalék lehet. 

A február 14-16 között végzett felmérés során több elemző hangsúlyozta, hogy a kilátások nagyban függenek a szerkezeti reformoktól, amelyek ismertetése február végén vagy március első felében várható, kamatcsökkentés pedig akkor lehetséges, ha a reformok a magyar eszközök iránti befektetői bizalom erősödését eredményezik. Ugyanakkor a tervezett átalakítások egyes elemei, például a gyógyszer- és a közlekedési támogatások csökkentése komoly inflációs nyomást válthat ki. 

A Monetáris Tanács tagságának várható átalakulásával kapcsolatban Anders Svendsen, a Nordea elemzője megjegyezte, hogy a négy új tag márciusra várható belépésével véget érhet a kamatemelési periódus. A svéd bank elemzője szerint nem valószínű, hogy már rögtön márciusban csökken az alapkamat, de nem volna meglepő, ha egy vagy két alkalommal az alapkamat csökkentéséről döntene a tanács a következő két negyedévben. 

A MNB kamatdöntő testülete a legutóbbi, január 24-én tartott ülésén 25 bázisponttal 6,00 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, az elemzők többségi várakozásának megfelelően. Az ülésről kiadott közleményben a jegybank leszögezte, hogy a Monetáris Tanács az inflációs kockázatok miatt döntött az alapkamat emelése mellett, és a következő hónapokban is az inflációs kockázatok mérlegelése alapján határoz a további kamatemelés szükségességéről.

A tanács előtt három javaslat szerepelt: 25 bázispontos kamatemelés, az 5,75 százalékos kamat tartása, illetve 25 bázispontos kamatcsökkentés. Simor András, az MNB elnöke, a tanács tagja szerint a kamatemelést "nagyon szoros szavazás" eredményeképpen hajtották végre. A tagok a szavazást megelőzően 3-3-1 döntési arányt jeleztek, az elnök, a jegybanktörvénynek megfelelően többségi döntéshozatalhoz szükséges szavazati arány elérése érdekében kérte a tanácstagokat javaslatuk újragondolására, végül Bihari Péter a döntés meghozatala érdekében támogatta a 25 bázispontos kamatemelést. Így az emelésére szavazott Bihari Péter, Király Júlia, Neményi Judit és Simor András, míg szinten tartására Csáki Csaba és Karvalits Ferenc, csökkentésére pedig Bánfi Tamás.

A tanács az előző kettő, tavaly novemberi és decemberi ülésén is emelte a jegybanki alapkamatot, ugyancsak 25-25 bázisponttal. Ezt megelőzően, tavaly április óta 5,25 százalékon, történelmi mélyponton volt az alapkamat.