A szakszervezeti vezető kiemelte: az iskolaérettség szempontjából fontos, hogy a gyermekek minél hamarabb óvodába kerüljenek. A tervezett intézkedés pedig biztosabbá teheti az óvodapedagógusok foglalkoztatását is. Arra a felvetésre, nem tartja-e problémának, hogy nincs elegendő óvodai hely, azt mondta: azért nincs elegendő férőhely, mert az elmúlt húsz évben sorra zárták be az óvodákat. Ezek újranyitása azonban, véleménye szerint, megoldható. Meg kell keresni az ehhez, illetve a férőhely bővítéséhez szükséges forrásokat - emelte ki az érdekvédő.

A kisgyermekkori nevelésről hétfőn kezdődött kétnapos nemzetközi konferencia Budapesten. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a rendezvényen úgy fogalmazott: a spanyol-belga-magyar EU-elnökségi trió egyik fontos célja a minőségi kisgyermekkori nevelés ügye, így Magyarország is kiemelten foglalkozik a kérdéssel. A szaktárca közleménye szerint az új közoktatási törvényben is nagy hangsúllyal jelenik meg a kisgyermekkori nevelés. Az Oktatásért Felelős Államtitkárság tervezete szerint három éves kortól kötelezővé szeretnék tenni az óvodai nevelést.

Az óvodával kapcsolatban a jogszabálytervezet azt rögzíti: a kisgyermekek nevelését látja el 3 éves kortól a tankötelessé válásig, de legkésőbb annak az évnek augusztus 31-éig, amelyben a gyermek a 7. életévét betölti. Minden településen, ahol legalább nyolc óvodáskorú gyermek él, és a szülők azt igénylik, működnie kell egy óvodai vagy összevont bölcsődei-óvodai csoportnak. Ez utóbbi két és féléves kortól fogadhat gyermeket.

Hoffmann Rózsa és Andrulla Vasziliu oktatásért felelős EU-biztos a tanácskozáson arról beszélt: az unió célul tűzte ki, hogy 2020-ra a 4 éves és a tanköteles életkor közötti gyermekek 95 százaléka részesüljön megfelelő színvonalú intézményes kisgyermekkori nevelésben. Ez különösen a hátrányos helyzetű gyerekek esetében fontos, mert későbbi tanulmányuk alapja, hogy kellő időben megkezdődön szakszerű felzárkóztatásuk.