szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Országosan ismert személyek és politikusok is szerepelnek azon az internetes oldalon, ahová több száz nevet tartalmazó lista került fel azokról, akiket a rendszerváltás előtt a Belügyminisztérium Személyzeti Osztálya szigorúan titkos állományú tisztként tartott nyilván. A lista Boér Zoltán, Fráter Olivér és Ungváry Krisztián levéltári kutatásai alapján készült.

„Jelen összeállításban azon személyek szerepelnek, akiket Belügyminisztérium Személyzeti Osztálya szigorúan titkos állományú tisztként tartott nyilván, és akiknek iratanyaga az állambiztonsági Szolgálatok történeti Levéltára részére átadásra került. Abban a kérdésben, hogy ezen személyek valóban SZT-tisztnek tekinthetők-e, a kutatás nem kívánt állást foglalni. Az összeállítás csupán azzal a céllal készült, hogy bemutassa kik szerepeltek SZT-tisztként a korabeli Belügyminisztérium nyilvántartásában” – olvasható a szigoruantitkos.hu honlapon. Az Emlékpont által támogatott oldalon lévő információkat Boér Zoltán, Fráter Olivér és Ungváry Krisztián történészek levéltári kutatásaik során gyűjtötték össze.

A hálózati személyektől az SZT tisztek abban különböztek, hogy munkájukat fedőmunkahelyükhöz és beosztásukhoz kötötten végezték, rendfokozattal és ezzel összefüggően anyagi juttatásokkal is rendelkeztek, számos szempontból a hivatásos állománnyal egyenrangúnak számítottak, és talán ami a legfontosabb, sohasem kényszerből, hanem önkéntesen, ideológiai indittatásból vállalták ezt a "munkát".

Régi ismerősök

A történészeknek 670 SZT-tisztre vonatkozólag sikerült adatot nyerni, akik közül 548 személyt név szerint is beazonosíthattak. „A csak fedőszámmal szerepeltetett 122 fő közül azonban – további levéltári kutatás révén – még számos személy azonosítható be” – írják a honlapon. A kutatók nemcsak az SZT-tisztek nevét hozták nyilvánosságra, hanem személyiségükre, politikai meggyőződésükre és állambiztonsági munkájuk megítélésére is közöltek információkat a fellelt iratok alapján.

A nyilvánosságra hozott nevek között több ismert személy is felbukkan. Az egykor az első Orbán-kormány Phare-minisztereként tevékenykedő Boros Imre az összeállítás szerint századosi rendfokozatban dolgozott az állambiztonságnak, s 1990-ben kérte nyugdíjazását. AZ 1981-1988 között az MNB Arbitrázs-osztályának vezetőjeként dolgozó Boros a rendszerváltás előtt a Magyar Hitelbankba távozott a VW-ügy miatt. „A németországi VW-konszern néhány alkalmazottja devizaüzletkötői bizonylatokat hamisított, és ebbe az MNB is belekerült, mivel a hamisítások az MNB nevére történtek” – írják az oldalon. Borost 1989 februárjában nevezték ki főoperatív tisztnek a III/II-8 osztályra, amely az idegenforgalom területén végzett elhárító tevékenységet. Boros Imre mindezért 12 400 Ft fizetést, valamint 800 forint SZT-pótdíjat és 3300 forint nyelvpótlékot kapott a történészek által összegyűjtött adatok szerint.

Lázár: a kérdés napirendre fog kerülni

A szigoruanitkos.hu-t bemutató sajtótájékoztatón megjelent Gulyás József egykori liberális képviselő, a Nemzetbiztonsági Bizottság volt tagja nem tartja valószínűnek portálunk azon értesülését, hogy közvetlenül a 2002-es parlamenti választás előtt mind az SZDSZ, mind a Fidesz csúcsvezetése tudott Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt SZT-tiszti múltjáról. „Az MSZP-ben viszont egy bizonyos szűk kör nyilván rendelkezett a konkrét információkkal” – tette hozzá. Gulyás úgy tudja, hogy 2002 elején a Fidesz csúcsvezetése birtokában volt bizonyos információknak, ezek között szereplehetett a Medgyessy múltjára vonatkozó is, de szerinte a bizonyító erejű dokumentumokkal nem rendelkeztek, mert akkor nyilván kijátszották volna azt a választási kampányban.

A jelenleg a Nyílt Társadalom Intézet ösztöndíjas kutatójaként dolgozó szakember szerint az igazi áttörést egy átfogó törvényi szabályozással lehetne megteremteni. „A mostani kormánytöbbség rendelkezik megfelelő felhatalmazással ahhoz, hogy az idevonatkozó törvényt előkészítse. Ha alkotmányossági kérdések merülnek fel – márpedig korábban merültek fel –, az új alkotmányban megteremthetné a legnagyobb iratnyilvánosság, konkrétan az állambiztonsági múlt megismerésének alkotmányos feltételeit, ráadásul ebben a kérdésben több ellenzéki párt támogatására is számíthat” – fogalmazott Gulyás József.

A  sajtótájékoztatón felszólaló Lázár János fideszes frakcióvezetőt arról kérdeztük, hogy a kétharmados többség eltörli-e a teljes iratnyilvánosság előtt álló jogi akadályokat. „Én parlamenti képviselőként és frakcióvezetőként azon leszek, hogy ebből minél hamarabb valóság legyen.” Azon felvetésünkre, hogy e kérdésben a kétharmad szinkronban van-e saját magával, Lázár azt mondta: „Ez a kérdés az elmúlt kilenc hónapban nem került napirendre, de napirendre fog kerülni.”

Boros Imre 2007-ben azt állította, a VW-ügy nyomozása miatt szakértőként kérték fel, szakértői megbízatása után pedig kitöltetlen és dátum nélküli iratokat töltettek ki vele a rendőrségen. Ugyanakkor anyagában a történészek az alábbi kézzel írt, az Állambiztonsági Szolgálat vezetőjének írt szöveget találták meg: „Alulírott D-8-as az Önök konspiratív állományában dolgozom szakértői minőségben. Minisztériumukat az utóbbi időben ért folyamatos támadások miatt úgy érzem, hogy – noha szakértőként dolgoztam – a jövőben ez számomra elviselhetetlenül magas egzisztenciális kockázattal jár, amit vállalni nem tudok. Ennek alapján kérem, hogy az állományból azonnali hatállyal elbocsátani szíveskedjenek. Kérem nyilvántartási anyagaim és kartonjaim megsemmisítését. Tisztelettel: D-8-as”.

Medgyessy Péter exkormányfő neve is a listán szerepel, akiről 2002-ben már kiderült, hogy D-209 fedőnéven SZT-tisztként dolgozott. 1979 nyarán így jellemezték munkáját az állambiztonságnál: „1978. dec. 1-től D-180 SZT alezr. elvtárs rezidenshez lett csatolva [Varga József] Nagyfokú fedőmunkahelyi leterheltsége mellett egyre aktívabb az állambiztonsági munkában is kezdeményező. Fedőmunkahelyén konspirációs helyzete kiváló. [...] 1977 óta alapszervi párttitkár, tagja a Pénzügyminisztérium Pártbizottságának.[...] Kezdeményezőkészsége, önállósága több esetben is megnyilvánul. Konspirációs érzéke és helyzete jó.  [...] Az eddig eltelt időszakban adott jelentése[i], állambiztonsági szempontból megalapozottak és pontosak voltak. [...] Az osztály szervezésében történő szakmai oktatásokon rendszeresen részt vesz, mely biztosítja számára, hogy állambiztonsági tapasztalata és állambiztonságim munkájának színvonala emelkedjen.”

Majd mielőtt 1982-ben tartalékállományba helyezték, a következőket írták róla: „Jelentős segítséget nyújtott az IMF és Világbank delegáció tárgyalásai során titkos úton megszerzett dokumentumok pénzügyi és egyben állambiztonsági szakvéleményezésében, értékelésében. [...] szóban és írásban egyaránt úgy nyilatkozott, hogy megfelelő kapcsolati rendszer kialakítása esetén továbbra is szívesen vállalja a hivatásos tiszti szolgálatot. A fentiek alapján javaslom hogy ’D-209’ elvtárs továbbra is aktív állambiztonsági tisztként teljesítsen szolgálatot alosztályvezetői /K-10/ beosztásban, alezredesi rendfokozatban. Beosztási illetményét 7000 forintban javaslom megállapítani, SZT pótlékának változatlanul hagyása mellett. A jövőben a kapcsolatot a csoportfőnökség parancsnoki szintjén alakítjuk ki”.

Az ügyvédi kamara elnökhelyettese is a listán van

Kevésbé ismert, de ma fontos pozícióban lévő személyek is szerepelnek a történészek által közzétett listán. Közéjük sorolható például dr. Bérczes Róbert, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökhelyettese. Az 1973 óta ügyvédként dolgozó Bérczes feladata volt 1989-ben az október 23-ai tüntetés biztosítása. Valószínűleg meg voltak elégedve munkájával, mert a hetvenes években miniszteri kitüntetésben részesült, 1980-ban pedig KISZ KB Aranykoszorús Érdemrenddel tüntették ki.

A Kaposvári Egyetem Művészeti Kara Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszékének címzetes docensét, Békés Sándort pedig így jellemezték az állambiztonságnál: „munkájára mindenkor a pontosság, a precizitás jellemző, nagy politikai hozzáértésről tesz tanúbizonyságot, komoly áttekintőképességgel rendelkezik. [...] Elvhű kommunista, munkájára a bátorság, a rendíthetetlenség jellemző. [...] elemző-értékelő készsége kiemelkedően jó.”

A Szegedi Orvostudományi Egyetem Kari Kollégiumi Igazgatóságának jelenlegi igazgatójáról, Bella Károly Imre SZT-tisztről pedig a következőt írta az állambiztonság: „A szűrő-kutató munka mellett folyamatos feladatát képezi a beszervezési jelöltek látókörbe hozása, tanulmányozó munkában történő aktív és hatékony részvétel”. Az összeállításban rábukkantunk a 2010 Sanghaji Világkiállításon felállított magyar pavilon kivitelezőjére, Dégen Istvánra is.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
60 százalékkal kevesebb vakcinát szállít le az EU-nak az AstraZeneca

60 százalékkal kevesebb vakcinát szállít le az EU-nak az AstraZeneca

Fényesen izzó meteor világította be az éjszakát Győr-Moson-Sopron megyében – videó

Fényesen izzó meteor világította be az éjszakát Győr-Moson-Sopron megyében – videó

210-zel száguldó SUV-t kaptak el a rendőrök

210-zel száguldó SUV-t kaptak el a rendőrök