szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Sólyom László óv attól, hogy a jelenlegi alkotmányozás megismételje az 1989-es alkotmányozás hibáját. A volt államfő szerint az új alaptörvény nem adhat legitimációs támadási felületet.

A volt köztársasági elnök szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy hiába kifogástalan tartalmilag az alkotmány, ha keletkezésekor olyan formai vagy legitimációs támadási felületet hagy, amelyek ürügyén később az állandó politikai támadások aláássák tekintélyét, hatékonyságát – olvasható abban a közleményben, amelyet a korábbi államfő titkársága jutatott el pénteken az MTI-nek, miután Sólyom László fogadta az új alkotmányról a Magyar Tudományos Akadémián rendezett nemzetközi szakértői konferencia külföldi résztvevőit.

A volt államfő a találkozón elengedhetetlennek nevezte, hogy az új alkotmány minden jogszabály esetében lehetővé tegye az alkotmányossági vizsgálatot az Alkotmánybíróság (Ab) számára.

Nem támogatja az előzetes normakontroll kibővítését

Sólyom László annak a véleményének is hangot adott, hogy a törvények végszavazás előtti vizsgálatára nem az Alkotmánybíróságot, hanem a parlamenten vagy a kormányon belül működő kvalifikált szakmai csoportot kellene igénybe venni.

A volt államfő szerint az Európai Unió alapjogi chartájának átvétele az alkotmányba, de "akár csak a szövegszerű egyezés is", több nehézséget vetne fel, és a közös európai alkotmányos hagyomány szellemében megfogalmazott saját rendelkezések szélesebb körű alapjogvédelmet tennének lehetővé.

A volt államfő titkárságának szerint Sólyom László kifejtette: a költségvetési korlátok meghatározása az alkotmányban szükséges, de ennek csak akkor van értelme, ha azok betartását az Ab ellenőrizheti.

A Magyar Tudományos Akadémián rendezett szakértői konferencián Paczolay Péter, az Ab elnöke a testület teljes felülvizsgálati jogkörének visszaállítását az alkotmányos rend lényegi biztosítékának nevezte, hozzátéve: "hírek, interjúkban elejtett gondolatok, megjegyzések" alapján bízni lehet abban, hogy az új alkotmány - a testület hatáskörének tavaly novemberi szűkítése után - helyreállítja a minden jogszabályra kiterjedő alkotmánybírósági normakontroll lehetőségét.

Szájer József, a Fidesz-KDNP alkotmányszövegező bizottságának vezetője arról beszélt, hogy az új magyar alkotmány emberi jogi katalógusának alapját az Európai Unió alapjogi chartája, "a XXI. század első nagy emberi jogi dokumentuma" fogja képezni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!