A Fidesz-KDNP nyitott arra, hogy a nemzetiségek és népcsoportok véleményének figyelembe vételével módosítsa az alaptörvény tervezetét - közölte Szájer József, a nemzeti konzultációs testület vezetője csütörtökön újságírókkal azután, hogy a magyarországi kisebbségi önkormányzatok vezetőivel tárgyalt. A fideszes politikus arról is beszélt: garanciát vállalnak arra, hogy Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa mandátumának lejártáig folytathatja tevékenységét.

 Szájer József elmondta: a megbeszélésen elhangzottak alapján készülő módosítási javaslatokról újból egyeztetni fognak a kisebbségi önkormányzatokkal, és ha megállapodnak, azokat az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság terjesztheti be a parlamentnek. Aláhúzta: olyan alaptörvényre tesznek javaslatot és olyan új alkotmányt fogadnak el, amely megfelel a hazai nemzetiségek és népcsoportok igényeinek, sőt, mint mondta, "Magyarország szeretne ebben a tekintetben mintaországgá válni". A lehetséges módosítások között említette, nyitottak arra, hogy a kisebbségi törvény visszakerüljön a sarkalatos - azaz kétharmados - törvények körébe. 

A kormánypártok közjogi és politikai garanciát vállalnak arra, hogy Kállai Ernő kisebbségi ombudsman mandátumának lejártáig folytathatja tevékenységét, jogosítványai pedig ez idő alatt változatlanul rendelkezésre állnak - ismertette Szájer József. Emlékeztetett: az új alaptörvény tervezete egységesítené az ombudsmani hivatalt, így az alapvető jogok biztosának lennének helyettesei, köztük a jelenlegi kisebbségi ombudsman. A változást az állampolgárok jogbiztonságával indokolta, mondván, így nem kell attól tartaniuk, hogy ügyeiket "tologatják" a hivatalon belül. 

Szólt arról is, nem osztja Kállai Ernő véleményét, hogy az új alkotmány megnyirbálja a kisebbségi jogokat. Mint mondta, a kormánypártokban nem volt ilyen szándék, ellenkezőleg: az volt a céljuk, hogy minél szélesebbre bővítsék a nemzetiségek jogait, és véleményük szerint erre az alaptörvény tervezete alkalmas és ez nagy előrelépés. Kiemelte, hogy az új alkotmány elképzeléseik szerint már szóhasználatával is váltást jelez: a kisebbségek helyett a nemzetiségek és népcsoportok megnevezést használja, ezzel is mutatva, hogy nem a többséghez viszonyítva közelíti meg a kisebbségek kérdését. Hangsúlyozta azt is, hogy az alaptörvény tervezete az egyéni mellett együttesen gyakorolható - azaz kollektív - jogokat is nevesít. 

A nyelvhasználattal kapcsolatban közölte, hogy az Európai Unió kisebbségi nyelvi chartája alapján fognak módosításokat javasolni, így támogatva a kisebbségek nyelvhasználatát, anyanyelvi kultúrájuk ápolását. Azt is mondta, hajlandók a Nemzeti hitvalláson is változtatni a kisebbségek kérésének megfelelően. Szájer József megerősítette továbbá, hogy a kormánypártok elkötelezettek a kisebbségek parlamenti képviseletének megteremtése mellett, ezt azonban nem az alkotmány, hanem a választójogi törvény fogja szabályozni.