"Vér ciki, kib…ottul gáz" – közölte a hvg.hu-val egy fideszes képviselő, aki szerint ebből a kérdésből a kormánypárti képviselők nem tudnak jól kijönni. Frakciótársa cizelláltabban fogalmazott: „A helyesírás bizonyos fokig tanulható, bizonyos fokig hallás kérdése: például a hosszú l hallható az 'államfő' vagy az 'állomás' szóban. Komoly baj, ha a hallás hiányzik, a megtanulás pedig elmaradt. Ebben az esetben az ember legyen nagyon óvatos. Ha memóriád sincs, hallásod sincs és óvatlan is vagy, akkor ne javasolj törvényt a magyar nyelv védelmében.” A képviselő elismerte: egy köztársasági elnök esetében fontos kritérium, hogy jó legyen a helyesírása, azonban, amikor a Fidesz államfőjelöltet keresett, „fel sem merült”, hogy Schmitt Pálnak a helyesíráshoz fűződő viszonyát leellenőrizzék. A politikus hozzátette: ebben a kérdésben kisebbségi álláspontot képviselt a Fideszen belül.

Megkérdeztük a Fidesz és a KDNP vezető oktatáspolitikusait, Pokorni Zoltánt és Hoffmann Rózsát is. Az Országgyűlés Oktatási, Tudományos és Kutatási Bizottságának elnöke – végzettsége szerint magyar-történelem szakos bölcsész és középiskolai tanár – nem kívánt nyilatkozni, míg az ugyancsak bölcsész végzettségű oktatási államtitkárnő megértéssel viszonyult az államfőhöz: „A helyesírási hiba az hiba, ha ez valóban megtörtént, én nem láttam. Nyilvánvalóan egy figyelmetlenségnek a következménye, ami sajnálatos. […] Nem hiszem, hogy […] Elnök úr ne ismerné a helyesírás szabályait. Diplomás ember, doktori címe van. Biztos vagyok benne, hogy ha tényleg elkövette ezt a hibát, akkor ez egy túlhajszoltságból, egy rossz fizikai állapotból következett, ami sajnálatos, de nem kell pálcát törni felette. Előfordul mindenkivel, hogy napi tizennégy órai munka mellett olyan hibát követ el, ami nem örömteli, de azért ne kiáltsunk mindjárt olyan vészjeleket, mintha itt nagyon komoly képzettségbeli hiányosság lenne. Emberek vagyunk, mindenki követ el hibákat. Nem olyan vétekről vagy rossz cselekedetről van szó, ami hátrányos következményekkel járna.”

Az oktatási államtitkárnő szerint, aki élete során viszonylag keveset ír, „azzal könnyebben előfordul, hogy egy túlhajszolt állapotban nem koncentrál a helyesírási szabályokra és becsúszik egy-egy helyesírási hiba”. Hangsúlyozta: „ez nem jelenti azt szükségképpen, hogy nem tud helyesen írni, egyszerűen nem figyelt oda”. Hoffmann határozottan visszautasította annak gondolatát is, hogy Schmittet államfővé történt megválasztása előtt helyesírási tesztnek kellett volna alávetni: „Ez olyannyira méltatlan magához a ranghoz, hogy a kérdést nem szeretném kommentálni” – közölte.

Sem frakcióülésen, sem négyszemközti informális beszélgetéseken sem merült fel, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatalnál vagy magánál Schmittnél jelezni kellene: az államfő kapja össze magát a helyesírás terén – közölte portálunkkal Lázár János frakcióvezető, aki magát az inkriminált hegyeshalmi esetet nem kommentálta. Azért nem, „mert azt egy olyan hírorgánum hozta le, ami nyíltan együttműködik egy nyilas Kuruc.infóval, amitől kezdve nekem hitelességi aggályaim vannak”. Arra a felvetésünkre, hogy ezt komolyan gondolja-e, megismételte önmagát: „Nyíltan együttműködnek egy köztudomásúan nemzetiszocialista hírportállal. Innentől kezdve én nem kívánom kommentálni az esetet.”

Egy, ugyancsak a Fidesz csúcsvezetéséhez tartozó politikus megerősítette a Lázár által elmondottakat: az ügyből nem lett különösebb botrány, sem a párton, sem a frakción belül. A köztársasági elnökkel kapcsolatban annyit még hozzátett: „ez legyen a legnagyobb probléma, ennél sokkal súlyosabb bajok is vannak”.