A napilap szerint leghamarabb egy hónap múlva dől el, hogy jogosult-e a chicagói bíróság a holokauszt-túlélők egy csoportja által több magyar bank ellen tavaly benyújtott kereset elbírálására. A felperesek az 1944-es árfolyamon számolt kétmilliárd dollár vagyoni kár és a kamatok megtérítésére tartanak igényt, ez az összeg mai értéken kamatokkal együtt 75 milliárd dollár, azaz majdnem 14 ezer milliárd forint.

Listár Dániel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kommunikációs szakértője a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy eddig több mint 133 millió forintot fizettek ki a jogi védekezésre.

Kende Tamás, az ELTE ÁJK Nemzetközi Jogi Tanszékének adjunktusa a lapnak úgy nyilatkozott: a mostanihoz hasonló nagyságrendű kártérítést még nem követeltek Magyarország történetében. Véleménye szerint több szempontból is érthető, hogy a pénzintézetek - az MNB, az Erste Group Bank, az MKB Bayerische Landesbank, az OTP Bank és a Creditanstalt Bank - komolyan veszik a keresetet, mert az nemcsak a jelenlegi felperesek követeléseiről szól, hanem gyűjtőper, amelyet azzal a céllal indítottak, hogy még további sok tízezer, a magyarországi holokausztban vagyonát vesztett család értékeit követeljék vissza.

A jogász szerint az amerikai bíróság esetleges elmarasztaló döntése nem lehetne végrehajtható Magyarországon, a bankok határokon túli átutalásain, külföldi számláin és vagyontárgyain az ítélet Amerikában és bizonyos esetekben azon kívül is érvényesíthető lehet.