Vona Gábor hangsúlyozta: az elmúlt 20 évben a mentő- és megszorítócsomagok váltották egymást Magyarországon, miközben az érdemi megoldást egyik kormány sem ismerte fel. Az ellenzéki pártelnök szerint a kormány által bemutatott Széll Kálmán Terv alkalmatlan az ország problémáinak megoldására és ezért várhatóan "félévente újabb csomagok követik majd".

A Jobbik első embere szerint a IV. Béla Tervvel meg lehet menteni Magyarországot, a Széll Kálmán Terv pedig "lehet, hogy megnyugtatta az Európai Unió vezetőit, de csak annyit ért el, hogy Magyarországot újabb megszorítások elé állította". Vona Gábor megismételte: álláspontjuk szerint az ország hármas csapdahelyzetéből - államadósság, nemzetközi csapdahelyzet és demográfiai csapda - való kitörésre kell koncentrálni.

A IV. Béla Terv pontjai között éppen ezért szerepel az államadósság újratárgyalása az átütemezés, az ideiglenes fizetési moratórium és a részleges leírás érdekében. Ha ezek a tárgyalások megfeneklenek, akkor a Jobbik szerint az adósság kedvezőbb feltételű kiváltásáról tárgyalásokat kell kezdeni Kínával.

A Jobbik javasolja a lisszaboni szerződés felmondását és népszavazás kiírását annak tartalmáról, valamint azt is, hogy akár az Európai Unió alternatívájaként is létrejövő Közép-Európai Unió lehetséges megvalósítási tárgyalásait kezdjék meg. A Jobbik forintosítaná a devizahiteleket, országgyűlési felügyelet alá vonná a Magyar Nemzeti Bankot, valamint az egykulcsos adózás helyett progresszív adózást vezetne be.

A demográfiai helyzet javítása érdekében a IV. Béla Terv a harmadik gyerektől adókedvezménnyé alakítaná a családi pótlékot, amelynek kiutalását az édesanya betöltött 20. életévéhez kötné, a "súlyosan alulszocializált" gyermekek számára bentlakásos iskolahálózatot hozna létre, valamint rögzíti: "mivel a bevezetendő intézkedések egy része sértheti bizonyos társadalmi csoportok jelenleg meglévő érdekeit, ezért szükségszerű egy 3.000 fős csendőrség felállítása".