„Egy jó alkotmány az állampolgárok számára lehetővé teszi, hogy saját életüket szabadon alakítsák. Olyan életet éljenek, amelyet ők maguk a legjobbnak tartanak” - foglalta össze a hvg.hu-nak Tóth Gábor Attila, mitől jó egy alaptörvény. A vállaltan liberális alkotmányjogász szerint a kétharmados parlamenti többséget élvező Fidesz-KDNP nevéhez köthető alkotmány ennek az elvárásnak nem felel meg. „Egyrészt nem bízza az állampolgárokra, hogy olyan életet éljenek, amilyet akarnak. Ehelyett kiválaszt és preferál bizonyos életformákat, és azt várja az államtól, hogy azokat a preferenciákat juttassa érvényre az adópolitikában, az oktatáspolitikában, a családpolitikában. Például azt, hogy a férfiak és a nők éljenek házasságban, vállaljanak minél több gyereket, akik aztán lehetőleg vallásos nevelést kapjanak. Azokat a polgárokat pedig másodrangúnak tekinti, akik mindezt nem akarják, vagy nem tudják teljesíteni.”

Beégetik világképüket

Jóllehet a jövőben is megmarad a lehetőség a kormány leváltására, a jelenlegi kormánypárt saját gazdaság-és társadalompolitikáját beleégeti az alaptörvény szövegébe, így – ha el is bukja a választást – az új kormányban kényszerűen „reinkarnálódik” Orbán Viktor világképe. Arról nem is beszélve, hogy az alkotmány újabb módosításához szükséges kétharmados parlamenti többséget a jelenleg hatályos választási rendszerben is meglehetősen nehéz megszereznie egy politikai pártnak (vagy egy koalíciónak), a jövőben ugyancsak megváltoztatandó választási rendszerben ez valószínűleg még nehezebbé válik.

„Az új alkotmánynak köszönhetően az adópolitikában, a szociálpolitikában, a gazdaságpolitikában beszűkül a soron következő kormányok mozgástere, ez pedig biztosan kihat az emberek mindennapi életére” – mutat rá az alkotmányjogász. Tóth Gábor Attila úgy véli, már most vannak jelei annak, hogy az állami, azaz elviekben semleges közoktatási intézmények háttérbe szorulnak az egyházi oktatási intézményekhez képest.

Tábla egy fideszes nagygyűlésen. Tudják, kire bízzák a jövőt

Túry Gergely

Persze nem csak ezt érzékelhetik majd az emberek a mindennapjaikban. „Várhatóan nem lesz kevesebb a vagyon elleni bűncselekmény, de meg fognak szaporodni a halált okozó fegyveres és más konfliktusok. Erőszakosabbá válhat a társadalom” – állítja az alkotmányjogász annak kapcsán, hogy az új alaptörvény lehetővé teszi: az állampolgár tulajdonának megvédése érdekében akkor is használhat fegyvert, ha az élete nincs veszélyben.

Tóth Gábor Attila hasonlóan borúlátó a közhasznú munkavégzéshez kötött szociális juttatások hatásai miatt is, amit szintén a bőrén fog érezni a társadalom, főleg egyes rétegei. „A mélyszegénységben élőket, köztük elsősorban a cigányokat állami közmunkásoknak, mondhatni állami szolgának fogják tekinteni anélkül, hogy a munkaerőpiacon valós esélyt teremtenének nekik. Ráadásul a gyerekeik és unokáik is erre lesznek kárhoztatva, mert nem lesz esélyűk jobb életkilátásokra.”

Az új alkotmányban megjelentek olyan erkölcsi kötelezettségek is, amelyek legfeljebb a magánjogra tartoznak, de nem a politikai közösségre  – mutat rá a szakértő. Ilyen például a szülők eltartására vonatkozó kötelezettség, amit az új alaptörvény előír.

Mindeközben az állam magának is teremt olyan kötelezettséget, amelyet erősen kérdéses, hogy vállalni tud-e. A jövőben például nem kell állandó magyarországi lakóhely ahhoz, hogy valaki választó és választható legyen, elég hozzá magyar állampolgárnak lennie. Az alkotmány átírja a szuverén „nép” fogalmát, emellett kifejezetten elismeri, hogy csak diszkriminatív módon tudja biztosítani a határon túliak szavazati jogát. A szavazáshoz szükséges közhatalmi infrastruktúrát ugyanis nem lehet ugyanúgy biztosítani Romániában vagy a világ legtávolabbi pontján, mint Magyarországon.

Ugyancsak jelentős változás lesz a korábbi alkotmányhoz képest, hogy a már most formálódó egyházi törvénynek köszönhetően az egyházak nagy része elveszíti státuszát. Az egyháztörvénynek az új alkotmány ágyaz meg. A jövőben feltehetően négy-öt olyan egyház lesz, amellyel az állam az oktatás és a szociálpolitika terén is együttműködik, míg a többi szervezet legfeljebb a megtűrt kategóriában találja magát.

Alázatos szolgája

Noha sok múlik majd azon, hogy az alkotmánybíróság, illetve a bíróságok a későbbiekben hogyan értelmezik az alaptörvényben lefektetett elveket, az igazságszolgáltatásban megfigyelhető kormányzati lépések cseppet sem megnyugtatóak.

Az Alkotmánybíróság hatáskörét – egy alkotmánymódosítással – már tavaly év végén megnyirbálta a kormánytöbbség, az új alaptörvénnyel pedig megszűnik a bármelyik állampolgár által kezdeményezhető utólagos normakontroll. Az Alkotmánybíróság elnökét ráadásul ezen túl a parlament és nem a testület választja majd meg. „A mostani kétharmaddal a kormánypárt új elnököt választhat az AB élére, azon túl, hogy az alkotmány elfogadásával már most öt új bírót választhat meg. Két év múlva a bírák közül ketten nyugdíjba mennek, tehát összesen hét új bíró lesz a testületben akkor is, ha az új alkotmányra hivatkozva nem küldik el a régi alkotmánybírákat” – emlékeztet Tóth Gábor Attila.

S miközben az Alkotmánybíróság hatásköreit szűkítette a kormány, a „rendes” bíróságon belül a bírósági vezetés lecserélése eredményezi a közvetett befolyást, illetve az, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke választhatja ki a bírósági vezetőket. Ez pedig Tóth Gábor Attila szerint oda vezethet majd, hogy az új alkotmánynak köszönhetően rövid időn belül a mostani hatalomnak lojális igazságszolgáltatási intézményrendszert épít ki a kormányzat. Ilyenformán hiába vannak az alkotmányban az alapjogokat is védő elvek, ezek alkalmazása a hatalomnak kedves igazságszolgáltatás mellett rendkívül megnehezülhet.

A barátság szent

Igaz, nem kell éveket várnunk arra, hogy lássuk: kibújt a szög a zsákból és az Orbán-kormány nem a teljes magyar társadalom, hanem a saját alkotmányát kreálta meg, a számára kedves partnereket pedig bebetonozta az alaptörvénybe. Jó példa erre, hogy a Magyar Tudományos Akadémia mellett az Orbán Viktorral jó kapcsolatot ápoló Makovecz Imre magánszervezetét, a Magyar Művészeti Akadémiát is beleírta az alkotmányba, miközben az MTA társintézményét, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát kihagyta belőle. Ez nem csak szimbolikus lépés, hiszen az adófizetők zsebére is kihat: az MMA a felújított Vigadóba is beköltözhet majd, emellett évi százmilliós állami támogatásban részesülhet. Mindezzel az új alkotmány nem tompítja, hanem intézményesíti a kultúrharcot.