szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségnek nem tetszik a Jobbik a hegyi-karabahi konfliktusra emlékezve beterjesztett határozati javaslata.

Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) szerint a Jobbiknak a hegyi-karabahi konfliktusra emlékezve beterjesztett határozati javaslata újabb bizonyítéka annak, hogy az ellenzéki párt szemben áll a nyugati, keresztény gyökerű civilizációval.

Az IKSZ az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásában az Országgyűlés elé terjesztett jobbikos javaslatot olyan kommunikációs fogásnak nevezte, amelyben a Jobbik Magyarország nyugati, keresztény gyökereinek tagadására tesz kísérletet. Ezt az értelmezést alátámasztva úgy fogalmaztak, hogy megítélésük szerint "a háborúk és népirtások áldozatainak számát összehasonlítgatni embertelen és értelmetlen", ezért nem lehet kicsinyíteni a hegyi-karabahi konfliktus "emberi veszteségeinek tragikus súlyát sem".

A Stágel Bence, a szervezet elnöke és Azbej Tristan, a szervezet alelnöke által jegyzett közleményben azt írták, megdöbbenésüknek adnak hangot azért, hogy a Jobbik éppen az örmény genocídium emléknapja előtt tartotta fontosnak, hogy "csupán az egyik fél áldozatairól emlékezzen meg a kilencvenes években zajlott polgárháborúban részt vevő felek közül", s mindezt úgy tették, hogy közben az I. világháború alatt lezajlott tragikus örmény népirtásról "látványosan megfeledkeztek". 

"A Jobbik a keresztény kultúrájú örmény nemzet ellen 1915 és 1917 között elkövetett, másfél millió áldozatot követelő támadást igyekszik eltussolni, és más, későbbi fegyveres konfliktusokkal összemosva jelentéktelennek feltüntetni" - vélekedett állásfoglalásában a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) ifjúsági szervezete.

Kiemelték: fiatal kereszténydemokrataként meggyőződéssel vallják, hogy az emberi élet szent, függetlenül az egyén származásától vagy vallásától. Szilárd álláspontjuk, hogy a XX. század és a jelen keresztényüldözéseinek áldozatai megérdemlik a kegyeletteljes megemlékezést, és a XXI. század elején az emberiség nem hurcolhatja tovább egy eltitkolt népirtás súlyos terhét.     "Ma is világossá kell tenni, hogy a magyarság az európai keresztény kultúra része, és ha kell, határozottan állást kell foglalnunk a világ bármely pontján a keresztényeket ért támadások ellen" - fejtették ki.

Az Országgyűlés külügyi bizottságának jobbikos alelnöke, Gyöngyösi Márton április 11-én jelentette be, hogy pártja határozati javaslatot nyújt be be a parlamentnek, amelyben kezdeményezik az 1992-es azerbajdzsáni hegyi-karabahi örmény agresszió elítélését. A jobbikos politikus emlékeztetett rá, hogy az 1992-ben kezdődött örmény-azeri fegyveres konfliktus - amely a mai napig vitatott helyzetű Hegyi-Karabah Köztársaság megalakulásához vezetett - eddig 20 ezer civil halálos áldozattal járt, és több mint egymillió azeri menekült helyzete a mai napig rendezetlen.

Mint elmondta, a Jobbik határozati javaslata ezért kéri fel az Országgyűlést és a kormányt arra, hogy az egyetemes emberi jogokra és Magyarország nemzetközi kötelezettségeire és vállalásaira tekintettel kezdeményezze a Hegyi-Karabah Köztársaság elismerését minden lehetséges fórumon, továbbá álljon ki a menekültek helyzetének rendezéséért is.

A karabahi Néptanács 1988. július 12-én döntött úgy, hogy Hegyi Karabah elszakad Azerbajdzsántól, csatlakozik Örményországhoz, s új neve Arcah Örmény Autonóm Terület lesz. A határozat újabb feszültséget keltett abban a konfliktusban, amely 1988 elején robbant ki az Azerbajdzsánba ékelt örmény enklávé hovatartozása körül, s amely a mai napig nem jutott nyugvópontra.

Miután a szovjet legfelső vezetés nem adta hozzájárulását a határok megváltoztatásához, az indulatok tovább forrtak, s 1988 szeptemberében (s később még több ízben) rendkívüli állapotot kellett kihirdetni Karabahban. 1990 januárjától mindennapossá váltak a fegyveres összetűzések, az addig is véres konfliktus nyílt polgárháborúvá, Jereván nem is titkolható közvetlen részvétele miatt Örményország és Azerbajdzsán közti, hadüzenet nélküli háborúvá fajult.

Az események a Szovjetunió végnapjaiban, az 1991. augusztusi moszkvai puccsot követően gyorsultak fel. 1991. szeptember 2-án Sztyepanakertben kikiáltották a Hegyi Karabah Köztársaságot, amit 1991. december 10-én népszavazás erősített meg. A december 28-án megválasztott új parlament 1992. január 6-án formálisan is proklamálta a függetlenséget, amelyet azonban Örményország kivételével mindmáig egyetlen más állam sem ismert el.

Azerbajdzsán mindmáig nem tud belenyugodni a katonai vereségbe, területei elvesztésébe, Karabah elszakadásába. A békeszerződést a nemzetközi közvetítéseket koordináló ún. Minszki Csoport minden erőfeszítése ellenére sem sikerült tető alá hozni. A karabahi örmények nem hajlandók visszaadni az Azerbajdzsántól elhódított területeket, ezt csak akkor tennék, ha Baku garantálja számukra a teljes szuverenitást. Azerbajdzsán viszont nem hajlandó egyszerű autonómiánál többet adni Karabahnak, s máig nem tett le a terület katonai úton való visszaszerzéséről.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!