A szervezet lépését Tóth Balázs programvezető szerdán sajtótájékoztatón jelentette be Budapesten, hangsúlyozva, hogy az említett rendelkezés álláspontjuk szerint egyértelműen sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt diszkriminációtilalmat. Ezt azzal indokolta, hogy a szabályozás elfogadható ok nélkül különbözteti meg hátrányosan azt a 103 ezer embert, aki úgy döntött, hogy részben a magánnyugdíjrendszerben kívánja biztosítani az öregkori nyugdíját.

A Helsinki Bizottság azt várja, hogy a bíróság állapítsa meg az egyezménysértést, rendeljen el kártalanítást és ítéljen meg jelképes nem vagyoni kártérítést. Álláspontjuk szerint ez egy fontos ügye lesz a strasbourgi bíróságnak, hiszen több mint százezer potenciális kérelmező van. Tóth Balázs úgy látja, jó esély van arra, hogy a bíróság másfél-két év alatt döntést hozzon.

Tóth Balázs felhívta a figyelmet arra: az Emberi Jogok Európai Bíróságánál ilyen esetekben adnak fél évet a feleknek a megegyezésre. A bizottságnak is ez a célja. Úgy látja, a megegyezésben két megoldás lehet: vagy az, hogy mindenki jogosulttá válik a nyugdíjra, vagy pedig az, hogy aki nem kap nyugdíjat, az ne is fizessen erre vonatkozó járulékot.

A szolgálati idő megvonása sérti a hátrányos megkülönböztetés minden európai államra kötelező tilalmát - mondta a bizottság képviselője, aki szerint a strasbourgi bíróság és a magyar Alkotmánybíróság gyakorlata is egyértelmű a tekintetben, hogy a nyugdíjjogosultság tulajdonjogi védelmet élvez, vagyis akinek megvonják a nyugdíját, attól a tulajdonát veszik el. Ezzel összefüggésben Tóth Balázs kitért arra: azzal, hogy az érintettek nem szereznek szolgálati időt, az állam legfeljebb évtizedek múlva spórol, amikor majd a magán-nyugdíjpénztári tagok elérik a nyugdíjkorhatárt. Vagyis a gazdasági válsághelyzet kezelése ebben az esetben indokként nem fogadható el. Tóth Balázs megjegyezte azt is, a legfelső adókulcs csökkentése majdnem ugyanannyiba került, mint amennyi az érintett magán-nyugdíjpénztári tagok vagyona volt.

Tóth Balázs felidézte: a magánnyugdíjpénztárak 3 millió tagja közül nagyjából 2,9 millió embernek szűnt meg nemrég a magán-nyugdíjpénztári számláján összegyűjtött vagyon feletti tulajdonjoga, ők mindannyian átkerültek az állami rendszerbe. Akik úgy döntöttek, maradnak a magánnyugdíjpénztárakban, azoknak nemsokára úgy fogja a társadalombiztosítási rendszer beszedni a jövedelmük egynegyedét, hogy azért az érintettek semmilyen ellentételezést nem kapnak, mivel az állam az ő szolgálati idejüket nem ismeri el.

A Nemzetgazdasági Minisztérium nem kívánt reagálni a Helsinki bizottság kezdeményezésére.