szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Jövője szempontjából meghatározó egy hónap előtt áll az MSZP: június 18-án Mesterházy Attila pártelnök kezdeményezésére kongresszust, azután Gyurcsány Ferenc javaslatára és a választmány jóváhagyásával pártszavazást tartanak a szocialisták.

Mesterházy Attila a választmány szombati ülésén jelentette be: az MSZP kongresszusának összehívását kezdeményezi június 18-ára, amit az elnökség is támogatott.

A pártelnök azt mondta: az MSZP belügyeiről és jövőjéről szóló vitákat korrekt és átlátható módon kell lezárni, ezért javasolja a kongresszus összehívását, ahol "a többség eldöntheti, hogy milyen pártot akar". A szocialisták között ugyanis hosszú ideje vita folyik a párt átalakításának mikéntjéről: Gyurcsány Ferenc és köre konzervatívok és liberálisok előtt is nyitott gyűjtőpárttá alakítaná az MSZP-t, míg a pártvezetés szerint együtt kell működni más demokratikus erőkkel, de a szocialista párt nem lehet azok olvasztótégelye.

"Ha tisztességes, nyílt vitában a többség eldönti, hogy milyen pártot szeretne, azt mindenkinek tudomásul kell vennie" - hangoztatta Mesterházy Attila, kiemelve: ezután az MSZP önmaga helyett az ország dolgaira összpontosíthat, amiben ma még a belső viták akadályozzák. A kongresszuson személyi kérdésekkel nem foglalkoznának.

A választmány szombati döntése alapján csak ezután, június 22-e és 28-a között tartják meg a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció platform által javasolt pártszavazást. Így az MSZP tagjai június végén dönthetnek arról, hogy közvetlenül válasszák-e a párt elnökét és a megyei elnököket. Eldönthetik, hogy az országos elnökség tagjainak, a megyei, választókerületi és helyi vezetőknek, valamint a választmány tisztségviselőinek is kötelező legyen-e az országgyűlési képviselők jövedelem- és vagyonnyilatkozatával megegyező tartalmú bevallást tenni, s azzal kapcsolatban a párt országos etikai és egyeztető bizottsága ellenőrzést folytathasson-e. Szintén a voksolás tárgya lesz, hogy biztosítson-e az MSZP a törvényi előírásoknál szélesebb nyilvánosságot a gazdálkodásáról. A tagság arról is határozhat, egyetért-e vele, hogy az MSZP-ben országos és megyei szinten csak egy választott párttisztséget tölthessen be valaki.

Simon Gábor választmányi elnök a testület ülése után újságíróknak azt mondta: a pártszavazás előtt frissítik az MSZP országos és helyi tagnyilvántartását. Ez azért lényeges, mert a pártszavazás akkor érvényes, ha a párttagok több mint fele azon részt vesz, és akkor eredményes, ha a szavazók több mint fele azonosan voksolt. Valamint érvényes akkor is, ha a párttagok több mint egynegyede azonos módon szavazott. Az MSZP-nek - a párt májusi tájékoztatása szerint - 33.200 tagja van, amit Gyurcsány Ferenc és támogatói múlt héten megkérdőjeleztek, sürgetve, hogy még a pártszavazás előtt szülessen hiteles tagnyilvántartás.

A volt kormányfő szombaton nagy sikernek értékelte a pártszavazás kiírását - amiről a választmány kétharmados többséggel döntött -, s úgy vélte, így kiderülhet, hány aktív, a párt dolgait véleményező tagja van az MSZP-nek, és mekkora részük áll a változás pártján. Hozzátette: azért fognak küzdeni, hogy ne tudják "távol tartani" a párttagokat a szavazástól, s azt szeretné, ha a pártvezetők is részvételre biztatnának.

Azt is mondta: nem tulajdonít nagy jelentőséget annak, hogy a pártszavazást a június 18-i kongresszus után tartják meg, mivel azokban a kérdéskörökben, amelyekről a pártszavazás szól, a kongresszus nem fog döntést hozni. Megismételte továbbá, hogy nem akar az MSZP elnöke lenni, "nincs választási helyzet az MSZP-ben".

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!