A napilap szerdai száma arról írt: a várhatóan júliustól hatályos szabálytól a kormányzat azt reméli, hogy ha a táppénzen töltött összes időszak akár csak egyetlen nappal is megrövidül, az elvileg akár 2,8 milliárd forint megtakarítással is járhat.

A Népszabadság szerint miután már ma is meglehetősen sokat kell várakozni a szakrendeléseken, az inaktívaknak meghagyott negyvenszázalékos rendelési időben az orvosok képtelenek lesznek megbirkózni a nyugdíjasok, a munkanélküliek, a gyeses anyák és a diákok ellátásával.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szerdai közleménye szerint nem köteleznék arra az orvosokat, hogy a rendelési idejük legfeljebb 60 százalékát az aktív dolgozók soron kívüli vizsgálatára tartsák fenn, vagy hogy „a szakrendelési idő 60 százalékában maradjon üres az előjegyzési napló” a táppénzen lévők soron kívüli ellátása érdekében. A módosítás - áll a közleményben - azt írná elő, hogy a járóbeteg-szakellátások rendelési idejében a keresőképtelenség miatt soron kívüli esetek ellátására fordítható idő nem haladhatja meg az adott szakrendelés napi rendelési idejének 60 százalékát. A tárca szerint ezzel az intézkedéssel tehát nem sújtják, hanem védik azokat, akik nem jogosultak a soron kívüli ellátásra. Az azonnali és sürgős ellátást igénylő betegek továbbra is abszolút elsőbbséget élveznek - írják. 

A 60 százalékos felső határ a minisztérium egészségügyi államtitkársága szerint azért került be a tervezetbe, hogy abban az esetben is biztosítva legyen a nem soron kívüli betegek ellátása, ha egy-egy szakrendelésen időszakonként emelkedik a táppénzes, soron kívüli ellátást igénybe vevők száma. A keresőképtelenséget megállapító orvos soronkívüliséget biztosító beutalót akkor adhat, ha a beteg táppénzre jogosult és ugyanazon betegségéből adódóan folyamatosan, legalább 15 napon át fennáll a keresőképtelensége - írják.