szerző:
hvg.hu

Országos sztrájk esetén sem hátrálna meg a kormány a munkavállalókat érint kérdésekben, de a rendvédelmi dolgozók elégedetlensége hosszabb távon komoly kockázatot jelenthet – állítja a hvg.hu által megkérdezett elemző.

Ha a július 4-én kezdődő tárgyalásokon sem sikerül megállapodniuk a kormánnyal a szakszervezeteknek, akkor a jelenleginél nagyobb demonstrációkat szerveznek őszre – legalábbis ezt ígéri Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke. Az érdekképviseletek a kormány nyugdíjakat és a munka világát érintő tervei ellen tiltakoznak, ám a hvg.hu által megkérdezett politikai elemző szerint kevés az esélye annak, hogy a kabinet érdemben enged a követeléseiknek.

©

„Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a rendvédelmi dolgozók többnyire szervezett és egységes tiltakozásai sem futamították meg a kormányt, csupán apróbb, vélhetően előre „betervezett” kedvezményeket tudtak kicsikarni. Ezért jelenleg nagyobb a valószínűsége annak, hogy egy országos sztrájk esetén sem hátrálna meg a kormány” – mondta lapunknak Gimes Gergely, a Political Capital elemzője. Gimes szerint ezt a prognózist erősítheti, hogy a Széll Kálmán Tervvel kapcsolatban minden elemző és nemzetközi szervezet a felpuhulás kockázataira hívta fel a figyelmet. „Ha egy olyan bizonytalan piaci helyzetben, ami most a mediterrán országok válsága miatt kialakult Európában, ezt alátámasztva látnák, akkor nagyon hírtelen romolhatna Magyarország befektetői megítélése” - hangsúlyozta.

Nem most mennek először szembe a rendőrökkel

A szakszervezetek újabban azt állítják: a kormány le akarja őket darálni, fel akarja számolni az érdekvédelmet. Példának szokták felhozni, hogy a kormányzat tervei szerint a jövőben szakszervezetek helyett üzemi tanácsok látnák el a dolgozók érdekeinek védelmét. De az új sztrájktörvény sem mondható éppen „sztrájkbarátnak”: eszerint ha az egyeztetések zajlanak, akkor csak egyszer, legfeljebb két órás sztrájkot tarthatnak a munkavállalók. A Political Capital elemzője szerint jogosak a szakszervezeti félelmei. „A Fidesznek az elmúlt egy év alapján egyértelműen célja, hogy a kormánnyal szembeni ellensúlyokat gyengítse, és ezáltal javítsa a kormányzás hatékonyságát: ennek a modellnek része az is, hogy a szakszervezetek jogait és szerepét is megnyirbálja, és konkrétan a sztrájkokat sokkal szigorúbb szabályozási feltételekhez köti” – mondta Gimes.

A rendvédelmi dolgozók hangoztatja: a kormányzat rajtuk akarja tesztelni a megszorításokat, s a korengedményes nyugdíj eltörlését később mások sem ússzák meg. Gimes Gergely szerint az egyértelmű, hogy a rendvédelmi dolgozók korkedvezményes nyugdíja nem a legnagyobb tétel a tervezett kiadáscsökkentő lépések közül, ráadásul ez a csoport kevésbé hatékonyan tudja védeni az érdekeit, hiszen például nem sztrájkolhatnak. „Ebből a szempontból alkalmasak lehettek a tervezett lépések „tesztelésére”. Ugyanakkor a Fidesz-kormány nem először megy élesen szembe a rendőrséggel – például a 2006 őszi rendőri vallomásokon alapuló ítéletek hatályon kívül helyezése -, és az állomány elégedetlensége hosszabb távon komoly kockázatot jelenthet” – fogalmazott az elemző.

A magyarok segélyellenesek

A közmunkaprogram az egész Széll Kálmán Terv egyik legfontosabb ugyanakkor legkockázatosabb lépése – véli az elemző. Gimes Gergely szerint egyrészt ezek a programok itthon eddig nem voltak hatásosak, azaz nem járultak hozzá a tartós munkanélküliség csökkentéséhez, miközben jelentős forrásokat emésztenek fel. Másrészt a már nyugdíjas vagy régóta állástalan emberek visszaterelése komoly társadalmi konfliktusokat gerjeszthet, s nehéz helyzetbe hozhatja a koordinációban résztvevő, de egyre kevesebb forrásból gazdálkodó önkormányzatokat. „Ugyanakkor a magyar társadalom az egyik leginkább segélyellenes egész Európában, így „munkáért segélyt” elv rövidtávon várhatóan népszerű lesz a választók körében” – felelte arra a kérdésre, milyen politikai hatásai lehetnek a tervezett közmunkaprogramnak.

©

Gimes Gergely szerint fontos látni, hogy a Fidesz az idei év elején az ország egyre romló befektetői megítélése miatt gazdaságpolitikai fordulatot volt kénytelen végrehajtani, és azóta a növekedésorientált gazdaságpolitikát egy elsősorban az államadósság és a kiadások csökkentését szem előtt tartó irány váltotta fel. Az elemző úgy véli, az első időszak gazdasági lépései kommunikációs szempontból egyértelműen sikeresek voltak, ugyanakkor a mindenkit érintő kiadáscsökkentő lépések bejelentése után jelentősen csökkent a párt népszerűsége, azaz a megszorításokat a Fidesz sem tudta „eladni”.  „Abban azonban mindenképpen különbözik a jelenlegi kormánypárt megszorításokkal kapcsolatos kommunikációja  az MSZP időszakától, hogy a Fidesz nem akar folyamatosan új szakaszt kezdeni, hanem sokkal inkább a kontinuitás bizonyítására törekszik, és így a kudarcok beismerése nélkül legalább kínál egyfajta magyarázatot a választók számára” - mondta.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Tíz kilométeres a dugó az M7-esen a Balaton felé

Tíz kilométeres a dugó az M7-esen a Balaton felé

Lovagkeresztet kapott „Magdi anyus”

Lovagkeresztet kapott „Magdi anyus”

Mihez kezd egy menekült család három mobiltelefonnal?

Mihez kezd egy menekült család három mobiltelefonnal?

Napóleonnal dinasztikus álmai is buktak, de nélküle sok országban mások uralkodnának

Napóleonnal dinasztikus álmai is buktak, de nélküle sok országban mások uralkodnának

Magyar siker a locarnói filmfesztiválon

Magyar siker a locarnói filmfesztiválon

Szabadságon vannak a postások, késnek a küldemények

Szabadságon vannak a postások, késnek a küldemények