A legerősebb legitimációjú magyar közigazgatási vezető Budapest főpolgármestere, Tarlós István. Abban az értelemben legalábbis, hogy a közvetlenül választott politikusok közül a legtöbben, 322 ezren – a szavazó budapestiek 53,37 százaléka – őt támogatták voksukkal. Tarlós a jelek szerint, ha nem is hivatkozik lépten-nyomon forradalomra, mint az őt támogató Fidesz, de legalább olyan tudatosan viseli a választói felhatalmazást. Adott esetben pártja prominenseivel is szembemenve. Rogán Antal, Kósa Lajos polgármesterek, Pesti Imre kormányhivatal-vezető – csak a legillusztrisabb szereplők azok közül, akikkel az utóbbi hetekben pengét váltott. A Fidesz vezérkarában is akadnak szép számmal, akik megelégelték ezt az önállóskodást, felmerült például, hogy az alkotmány-előkészítők fontolják meg a főpolgármester közvetlen választásának eltörlését.
Horváth Szabolcs
Két lehetőség is nyílik erre. Az egyik, hogy a közgyűlés a jövőben a tagjai közül válasszon főpolgármestert – 1990-ben, az SZDSZ-es Demszky Gábor első győzelmekor még ez a rendszer működött Budapesten –, a vadabb másik verzió, hogy a főváros első embere kormányzati delegált legyen. Akárhogyan is, Tarlóssal még meggyűlhet a baja a Fidesznek. Az V. kerületi polgármester Rogánnal az idegenforgalmi adó kerületekhez terelésén – Rogán országgyűlési indítványa százmilliókat vonna el Budapesttől –, a debreceni Kósával vidék-főváros fontossági ügyekben, Pestivel a kórházak működtetésén különbözött össze (utóbbiról lásd írásunkat az 56. oldalon). De kardozott Tarlós kisebb fajsúlyú pártemberekkel is: Láng Zsolt II. kerületi polgármesterrel például villamosügyben, míg egyik helyettesét, Csomós Miklóst a múlt hétfői közgyűlésen plénum előtt leckéztette, hogy vonja vissza „előkészítetlen” előterjesztését.
Nem újdonság, hogy a főváros csatázik a kormánnyal és a kerületekkel, a főpolgármester meg a legerősebb közgyűlési frakcióval vagy saját helyetteseivel, nem volt ez másképp Demszky húsz éve alatt sem. Csakhogy az ő érájában más pártokkal kellett egyezkedni-vitázni, mióta azonban – Orbán Viktor szavaival – Budapest visszatért a nemzetbe, pártelnökségi ülésen rendezni lehetne a nézetkülönbségeket. Erre azonban semmiféle hajlandóság nem mutatkozik, sőt Tarlósnak több pártból is akadnak bizalmasai. Környezete szerint a Fideszből történetesen csak egy: György István alpolgármester.
Nagy a befolyása viszont Tarlós egykori óbudai helyettesének, az akkor MSZP-s Pető Györgynek, aki a Fővárosi Közterület-felügyelet igazgatója lett, s exbelügyesként az önkormányzati tulajdonú, tavaly decemberben alapított Fővárosi Biztonsági Iroda Kft. ügyvezetője. Az egykori Demszky-helyettes Atkári János pénzügyi tanácsadó, Szőke László, az MDF volt alelnöke, korábbi Vegyépszer-alkalmazott a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. élére került, Gegesy Ferenc korábbi SZDSZ-es ferencvárosi polgármester – annak az ős-SZDSZ-es városvezetői csapatnak a tagja, amely 1990-ben lépett színre, s amelyhez Tarlós is tartozott – a Főgáz Zrt. felügyelőbizottságába került. A Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. első embere szintén az előző kormányhoz kötődő szakember, Nagyunyomi-Sényi Gábor lett, aki 2002–2007-ben a közvetetten állami tulajdonú Középület-építő Zrt.-t vezette.
Horváth Szabolcs
A városházi ellenzék – az MSZP, az LMP és a Jobbik – konstruktívnak mondja az együttműködést, kellemes csalódásként élve meg Tarlós győzelmét. Összehasonlítási alapjuk csak a szocialistáknak van – az LMP és a Jobbik az ősszel először került be a közgyűlésbe –, közülük több politikus is állítja, sokkal könnyebb Tarlóssal, mint Demszkyvel volt. Az MSZP-nek nem érdeke a főpolgármester elmozdítása, s ebben nem is lenne partner – fogalmaztak szocialista informátoraink, miközben például a kórházügyben történetesen Pesti oldalán állnak (bár ez állítólag az MSZP-s Havas Szófia és Pesti évtizedes, még az egyetemi évekre visszanyúló személyes jó viszonyának is tulajdonítható). Tarlós eközben lavíroz: hol az MSZP-vel egyeztet személyi ügyekben (a szintén óbudai Donáth László volt MSZP-s országgyűlési képviselő például novemberben Budapest díszpolgára lett, akárcsak a szintén ős-SZDSZ-es Török Ferenc öttusázó), hol befogadja az LMP „legzöldebb” módosító indítványát is. Az idei fővárosi költségvetést egyébként válságbüdzsének tervezték. Csaknem mindenre, városüzemeltetésre, kultúrára, beruházásra is kevesebb jut, még a közvilágításon is spórolni tervez a főváros, amely szerződést bont több hajléktalanellátó alapítvánnyal is.
Tarlós az alkuk embere: III. kerületi polgármestersége idején csak az első ciklusában – még SZDSZ-es politikusként – állt mögötte közgyűlési többség, aztán rendre egyezkednie kellett a baloldallal. A „húszwattos” óbudaiakat könnyen lenyomta, a budapesti közgyűlésben azonban országos politikusok ülnek – jellemezték Tarlós helyzetét környezetében. A főpolgármester azonban a jelek szerint pontosan tudja, hol a határ. Pártbéli ellenfelei közül csak Pesti – aki törvényességi ügyekben a főnöke – igazi bennfentese Orbánnak, a többiekért a miniszterelnök aligha nyit frontot. Ráadásul a kórházvitában történetesen Tarlós az, aki a Szócska Miklós egészségügyi államtitkár által képviselt kormányálláspontot osztja. Más részről viszont a kőkeménynek látszó – sajtóhírek szerint még Simicska Lajos fideszes pénzügyi háttérembernek is ellentmondó – Tarlós azért hajlamos a jobb belátásra. Erre utal, hogy az Orbánnal rokonságban álló Vitézy család két tagja is vezető álláshoz jutott a fővárosban: Vitézy Dávid a közlekedési, féltestvére, Zsófia pedig a fesztiválközpont élére került.
RÁDI ANTÓNIA
