A számvevőszék új, első számú vezetőinek munkáját, illetve az általuk irányított szervezet elmúlt egy évét összegző ÁSZ-közlemény szerint az eltelt egy esztendőben intenzív jövőépítő munka kezdődött a számvevőszéknél. A kormányváltásnak, az alkotmányozásnak és az ebből adódó, mélyreható törvényalkotási folyamatnak köszönhetően az ÁSZ működési környezete is érezhetően változott: az ÁSZ egyrészről támogatta ezt a változást, másrészről sikeresen alkalmazkodni tudott az új körülményekhez - állítja az összegzés.

Egy évvel ezelőtt, 2010. július 5-én lépett hivatalba Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) új elnöke, illetve Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke. Kovács Árpádnak, az ÁSZ korábbi elnökének 2009. december 9-én járt le a mandátuma, alelnöke pedig már az ezt megelőző nyolc évben sem volt a számvevőszéknek, ami azt jelentette, hogy a szervezet több mint fél éven keresztül választott vezető nélkül működött. Ez működési és alkotmányos kockázatot is jelentett - olvasható a közleményben.

Az új vezetés hivatalba lépését követően azonnal megkezdődött a számvevőszék átalakítása, a kontrollingra és a munkafolyamatokra vonatkozó szabályok érvényesülését biztosító belső kontrollrendszer kiépítése. Az új középtávú stratégia elfogadása sem tűrhetett halasztást, a dokumentumot 2010 decemberében írta alá az ÁSZ elnöke, az Országgyűlés pedig megerősítette.

A stratégia célja, hogy a számvevőszék szilárd szakmai alapon álló, értékteremtő ellenőrzéseivel előmozdítsa a közpénzügyek átláthatóságát, és ezzel hozzájáruljon a "jó kormányzáshoz". Ennek érdekében az ÁSZ előtérbe helyezte a közpénzekből finanszírozott programok és projektek teljesítmény-ellenőrzését. Ez azt jelenti, hogy a számvevőszék már arra törekszik, hogy a vizsgált rendszerekben, a jogi szabályozásokban feltárja mindazokat a szempontokat, amelyek hatékonyság-vesztést, szabálytalanságokat és csalásokat eredményezhetnek.

Az ÁSZ új stratégiája kiemeli az integritás alapú, átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználás megteremtését is, aminek egyik vetülete a korrupció elleni küzdelem - ezzel kapcsolatos eredmény, hogy az ÁSZ 2011. június végén közzétette Magyarország korrupciós kockázatait bemutató térképét. Az ÁSZ megújította a tervezést: az éves ellenőrzési tervek kialakításánál a kiinduló pontot továbbra is a törvényekben meghatározott feladatok, valamint az áthúzódó ellenőrzések jelentik, de a tervezés új elemekkel is bővült. Az ÁSZ áttért a gördülő tervezésre, a projektszerű ellenőrzés-szervezésre, az ellenőrzésvezetők belső pályáztatására.

A 2011. évi ellenőrzési terv kialakításánál az ÁSZ először alkalmazta az alulról építkező pályáztatást, amelynek keretében az ÁSZ munkatársaitól 150, az országgyűlési bizottságoktól 23 témajavaslat érkezett. Az önkormányzati körben bevezették a kockázatelemzésen alapuló kiválasztást, ami lehetővé teszi, hogy ott vizsgáljon az ÁSZ, ahol arra a legnagyobb szükség van. Az ÁSZ az erőforrások optimális felhasználása érdekében a projektszerű munkavégzést támogatja, a cél elérése érdekében pedig egységes Számvevői Iroda jött létre.

A számvevőszék ellenőrzéseinek az a célja, hogy hozzáadott értéket teremtsenek, és közpénzt takarítsanak meg, a megállapításoknak érdemi hatást kell elérniük - olvasható az összegzésben. A számvevőszék 2011 februárjában saját hírportált indított, azért, hogy széles körűen informálja a döntéshozókon kívül az adófizető állampolgárokat is a számvevőszéki munkáról. Az ÁSZ munkájának hasznosulása javult, amit jól szemléltet, hogy az idei első félévben négy jelentést és egy tanulmányt is tárgyaltak az Országgyűlés bizottságai, míg 2010 első felében egyet sem.

Az ÁSZ-nál az utóbbi egy év tudományos területen is előrelépést hozott: a számvevőszék kutatóintézete 2011 májusában olyan konferenciát rendezett, amelyen a megújult Költségvetési Tanács mindhárom tagja részt vett, 2011 júniusában pedig az MTA felminősítette az ÁSZ tudományos folyóiratát, a Pénzügyi Szemlét.

Az elmúlt egy év munkájának betetőződése volt az Állami Számvevőszékről szóló új törvény elfogadása. A jogszabály kidolgozásában részt vett az ÁSZ is. A 2011. július elsejétől hatályos törvény megerősíti az ÁSZ függetlenségét, növeli a számvevőszéki munka átláthatóságát és több jogosítványt ad a szervezet kezébe, mint az eddig hatályos jogszabály.

Az új törvény azt szolgálja, hogy ne maradhassanak következmények nélkül az ellenőrzések, a jövőben így nem fordulhat elő az sem, hogy az ellenőrzött szervezetek nem bocsátják az ÁSZ rendelkezésére a szükséges dokumentumokat, sem pedig az, hogy a számvevőszéki javaslatokat figyelmen kívül hagyják, ugyanis azok szankcionálhatóak lesznek - állítja az összegzés.