Robbanásokat hallani a katari Dohában, beindult az iráni válaszcsapás
Az amerikai média korábban közölte, hogy Irán az Egyesült Államok katari bázisát készül megtámadni.
A három intézmény szerint ellentétben a kormány képviselőiének állításaival, a Jelentés nem értelmezi rosszhiszeműen az Alaptörvényt, ellenben a diplomatikus elemzés helyenként szelíd rábeszéléssel ajánlja az európai követelményeket a Kormány figyelmébe. A normaszöveg kétértelműsége vagy hiányossága esetén a Velencei Bizottság többször a jóindulatú értelmezésből indul ki, így jár el az abortusz vagy a szekularizáció kérdésében is. Azért pedig a kritikák megfogalmazója nem kárhoztatható, hogy rámutat: az Alaptörvény egyes rendelkezéseinek vannak elfogadhatatlan olvasatai is.
A TASZ, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet elemzésében rámutat arra is, hogy a kormány kiejelntéseivel szemben a VB-Jelentés egyértelművé teszi, hogy az Alaptörvény számos pontja veszélyezteti a demokratikus berendezkedést. Ilyen például az Alkotmánybíróság hatáskör-korlátozásának fenntartása; az alapjogok korlátozására irányadó új szabályozás, a kétharmados törvények rendszere, amely a jelenlegi kormány adó-és társadalompolitikai döntéseit betonozzák be; vagy a költségvetés parlamenti elfogadásának antidemokratikus akadályozása a Költségvetési Tanács által.
A civil szervezetek elemzése amellett, hogy a Jelentés ismertetésével európai tükröt tart a kormányzatnak, az Alaptörvényt a rendszerváltást követő magyar alkotmányos gyakorlat fényében is vizsgálja, és ennek alapján néhol a Velencei Bizottságnál is kritikusabb álláspontot fogalmaz meg róla.
Az elemzést a TASZ honlapján lehet teljes terjedelmében letölteni.
