Kritikus hangnemben nyilatkozik a Fidesszel egy pártcsaládba tartozó európai néppárti frakció egyik vezére, a pártalakulat külpolitikai irányítója, Elmar Brok a hvg.hu-nak adott telefoninterjúban, Gyurcsány Ferencék tervezett utólagos felelősségre vonásáról az államadósság növekedése miatt. A képviselő a Német-Magyar Fórum nevű, hosszú évek óta működő alkalmi „think tank” alelnöke is.

Zentai Péter: Nem unja, hogy oly gyakran zaklatják önt magyar ügyekben? Nem szokatlan, hogy pro és kontra kikérik a véleményét egy tagország belpolitikai fejleményeiről?

Elmar Brok: Nekem Magyarország sohasem unalmas. Nem tagadom, szeretem az országukat, aktívan foglalkozom vele. Kétségtelen, hogy egyébként nem jellemző, hogy más tagállamok belső ügyeiről kérdezzenek.

Z. P.:  Ráadásul nemcsak Magyarországról kérik ki véleményét magyar témákban,  hanem – például a minap – Ausztriából is. Az osztrák közszolgálati rádió programot szentelt a mi országunknak, és ők is kérdezték arról, amiről most én. Mit szól ahhoz, hogy fontolóra veszik egy-két korábbi magyar miniszterelnök bíróság elé citálását?

E. B.: Erre csak azt tudom felelni, hogy reményeim szerint erre nem fog sor kerülni.

Z. P.: Navracsics miniszterelnök-helyettes és Szijjártó Péter, Orbán Viktor szóvivője ettől függetlenül úgy gondolja, hogy meg kell vizsgálni ezt a kérdést. Navracsics például úgy fejezte ki magát, hogy bűncselekménynek számíthat, ha bebizonyosodik, hogy az Európai Uniónak nem valós adatokat szolgáltattak ki az előző kormányok vezetői...

E. B.: Nézze, amit az az egyik előző miniszterelnök csinált, az, aki azt a hazugság-beszédet mondta, hogy is hívják őt... nem jut eszembe hirtelen a neve...?

Z. P.: Gyurcsány.

Túry Gergely

E. B.: Úgy van: Gyurcsány. Nos, egészen elképesztő dolgokat mondott arról, hogy miket csináltak. Ezen lehet vitatkozni, de ez az önök dolga.

Z. P.: De mi a véleménye arról, amit az imént idéztem a miniszterelnök-helyettestől?

E. B.: Az a véleményem, hogy remélhetőleg megértik: az európai joggyakorlat, az uniós törvénykezések alapján nem lehet bíróság elé állítani korábbi miniszterelnököket, ha nem sértették meg a kormányzásuk idején érvényben volt törvényeket. Különösen nem olyan alapon, hogy tevékenységükkel hozzájárultak az államadósság emelkedéséhez. Utólagosan elfogadott törvényekkel pedig nem lehet szankcionálni korábbi törvényeknek megfelelő gyakorlatot. Erősen remélem, hogy a magyar parlament megérti és végül arra az álláspontra is fog jutni, hogy ilyesmit nem lehet csinálni.

Z. P.: Mit szól ahhoz, hogy nálunk a kormánytagok, kormánypárti politikusok és a kormányhoz kötődő sajtó mennyire élesen visszautasítják a külföldi kritikákat?

E. B.: A magyar alkotmányról szóló, egyebek közt az Európai Parlamentben megfogalmazott kritikák egy része tényleg abszurdnak tűnt a számomra. Sokan nem értették meg a kollégáim közül, hogy az új magyar alkotmánynak egy sor része kimondottan üdvözlendő összeurópai szempontból.

Z. P.: Például?

E. B.: Például a család jelentőségéről szóló rész. De nem ez a lényeg. Hanem az, hogy egy-egy tagállam alkotmányának szövege – ha az nem ütközik az európai értékekkel – abszolút az adott ország belügye. Az, hogy nekem tetszik-e vagy sem az alkotmány szövegezése, hogy látok-e benne stiláris problémákat – mert azt el kell ismernem: igen, látok, de ez az én véleményem – annak az égvilágon semmiféle jelentősége nincs. A magyar alkotmány jogszerű az Európai Unió értékrendje alapján, és innentől kezdve Magyarország belügye, abba nem szólhatunk bele. A médiatörvény kapcsán pedig kormányuk és parlamentjük – a megalapozottnak bizonyult kritikáknak megfelelően – módosításokat hajtott végre. Ezt mindenkinek el kell ismernie külföldön is.

Z. P.: Mit gondol ön Daniel Cohn-Benditről?

E. B.: Azt, hogy tehetséges, de nagyon élesen fogalmazó képviselőtársam, akivel vannak vitáim. Érdemi vitáim, ő egy másik szellemiséget képvisel hozzám képest.

Z. P.: Nálunk igencsak komoly támadások érték. Még kormánypárti politikusok részéről is. (A köztévé pedig riportot hamisított róla.) Nemcsak őt, hanem mindazon – nem néppárti – képviselőtársait, akik keményen nekimentek a magyar kormánynak. Azt is mondják a magyar kormány kritikusairól, hogy pártpolitikát csinálnak, sőt hogy mozgatják őket...

E. B.: Én csak akkor értek egyet az ilyen polémiákkal, ha azok tárgyszerű, tartalmi dolgokról szólnak. Cohn-Benditnek eléggé felvágták a nyelvét... Az biztos, hogy létezik pártszolidaritás a baloldalon, a liberális oldalon éppúgy, mint a mi oldalunkon.