Reagált a Phralipe alelnöke, Daróczi Ágnes az MTI egyik korábbi hírére, amelyben a távirati iroda többek között azt írta, hogy nincs ivóvíz a tiszalöki romagyilkosság áldozatának helyére költöztetett, Piricsén szintén megtámadott család házában.

Az MTI 2011. augusztus 7-én kiadott cikkét a hvg.hu is közölte "Romagyilkosságok - a tiszalöki áldozat házában él a piricsei megtámadott család" címen. Daróczi Ágnes, a Phralipe alelnöke pontosítani kívánta a korábbi hírt. Azt írta lapunknak, hogy tavaly júliusban - Nemzetközi Újjáépítési Akciójuk második záró konferenciáján - érkezett hozzájuk a hír, hogy a magyar állam is bekapcsolódik a támogatók közé, amely a romagyilkosságok áldozatait segíti. A Phralipe addig csak civilek, magánemberek és egyházi, valamint külföldi forrásokból folytathatta programját, a Csorba nagyszülők és a kislétai kislány lakásának felújítására, valamint a tiszalöki özvegy viharban megkárosult lakásának javítására, állagmegóvására.

Daróczi közölte: az állami támogatásról szóló "jó hírt örömmel adtuk tovább az érintetteknek és elkezdődött a lázas keresgélés. Minden családot arra biztattunk, nézzen ház után, amelyet ebből a - már akkor ismert családonként 2 millió forintból (per-, teher- és igénymentes állapotban) - megvásárolhatunk számukra".

Az MTI hírében szereplő piricsei támadás áldozatairól, Getyinás Tiborról és családjáról így ír Daróczi Ágnes: "Getyinás úrral három faluban jártam magam is házat nézni, de nem talált megfelelőt. Tiszalökre október 11-én látogatott el és fogadta kitörő örömmel a lehetőséget, hogy öt szoba áll majd a nagymamával kilencfős család rendelkezésére. A rasszista támadások áldozatai és megtámadottai közül csak Getyinás Tibor rendelkezett lakástulajdonnal. Így a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány által felajánlott segítségből - négy család esetében 2-2 millió forint lakhatásuk rendezésére - ő csak közvetve részesülhetett. A Getyinás család nevére 1950 ezer-ért megvásárolt ingatlan tulajdonosa a meglőtt - és tulajdonnal nem rendelkező - Getyinás Magdolna. Fiának és menyének holtig tartó haszonélvezeti jogot kötött ki a szerződésben az áldozati családok életének javításáért önkéntes munkát vállaló Phralipe Független Cigány Szervezet."

"Getyinás úr mindent elkövetett, hogy már tavaly karácsonyra elköltözhessen előző lakhelyéről, a meghívásos pályázat aláírása után erre húsvét előtt már sor is
került. Az előző tulajdonos, illetve lakáshasználó a közterheket kifizette, a ház per- teher és igénymentes volt. Viszont - értelemszerűen - az április óta felmerült áramfogyasztást már nekik kellett megtéríteniük. Az ivóvizet valóban nem tudta a Phralipe bevezettetni - a támogatásból fennmaradt mindössze 50 ezer Ft-ból ez nehéz lett volna - az artézi kút azonban mindössze húsz méternyire van a háztól, fürdéshez és mosáshoz pedig az előző lakók is a saját, fúrott kutat használták" - írja a korábbi hír kapcsán Daróczi, arra reagálva, hogy Getyinás hiányolta a fogyasztható ivóvizet a házból.

Daróczi megjegyzi: "Beköltözéskor nem volt beázás és penészedés a házban, azóta azonban legalább három komoly vihar volt a környéken. Ezt ismerte el a biztosító is, amikor felvette a beázás miatt keletkezett kárt. Mindezek
ellenére - más forrásból - már hetekkel ezelőtt küldtünk bádogot és kéményfedő lemezeket - de sajnálattal kellett megtapasztalnunk, hogy a használó maga semmit nem tett a kár elhárítása érdekében."

A Phralipe alelnöke örömmel számolt be róla, hogy idén is számtalan magánember önkéntességére számíthattak, így vállalkozhattak arra is, hogy házat építenek a tatárszentgyörgyi özvegynek és két gyermekének.
„Adományokkal, felajánlásokkal, saját, kétkezi munkával sokan járultak hozzá, hogy új reményt építsünk, együtt"- írta Daróczi Ágnes.