A Fideszben még nem dőlt el, hogy a két- vagy egyfordulós választási rendszert támogatják – írta a valasztasirendszer.hu-n megjelent írásában Gulyás Gergely, a nagyobbik kormánypárt országgyűlési képviselője, aki korábban a párt alkotmány-előkészítő bizottságát koordinálta. „A Fidesz elnöksége előnyben részesítette a gyorsabb kormányalakítást lehetővé tevő és takarékosabb egyfordulós választást, de készséggel meghallgatjuk azon ellenzéki pártok érveit is, akik e területen a jelenlegi szabályozás fenntartása mellett érvelnek” – olvasható a cikkben.

A tavalyi parlamenti választások után a Fidesz-KDNP szorgalmazta a kétszáz fős országgyűlés kialakítását, majd a párt képviselői beterjesztettek egy választási törvénytervezetet is. Az új alaptörvény elfogadása után a párt elnöke Áder János európai parlamenti képviselőt bízta meg azzal, hogy a tavaly beterjesztett javaslat helyett dolgozzon ki egy új tervezetet. Áder július 9-én közölte: egyfordulós és vegyes országgyűlési választási rendszert javasol a Fidesz elnöksége. A párt részletes javaslatát Áder szeptember 30-ig fogja kidolgozni.

Gulyás Gergely a valasztasirendszer.hu-n azt írta, „várják az ellenzéki pártok világos koncepcióját, célkitűzéseit és az ezeket alátámasztó érveket, hogy nyílt vitában a parlamentáris demokrácia szabályainak tiszteletben tartása mellett születhessen meg a törvény”.

A kormánytöbbség garantálása a cél

Gulyás szerint az egyfordulós javaslat nincs kőbe vésve, egyedül a kétszáz fős parlament ígéretéből nem hajlandó engedni a Fidesz, mert az eddigi „rendszer legfőbb hibája az volt, hogy olyan méretű törvényhozást alakított ki, amelyet az ország lélekszáma nem indokol”.

Ki nevet 2014-ben?

Stiller Ákos

A képviselő kitért az Áder-javaslatot érintő ellenzéki kritikákra is, melyek szerint a kormánypártok javaslata nem kellően arányosító, azaz előfordulhat, hogy a pártok között kiosztott mandátumok – a győztes mindent visz elv alapján – nem lesznek összhangban a választásokon elért eredményeikkel. Gulyás szerint a választójogi rendszer legfontosabb értékmérője nem az arányosság, hanem a kormányzati stabilitás. „Összességében a választójogi rendszer legfőbb értelme nem az, hogy a törtszámokat leképezően arányos képviseletet produkáljon, hanem az, hogy aki a demokratikus választásokon többséget szerez, az képes legyen a kormányzásra.”

Nem lesz Gyurcsány-klauzula

Gulyás úgy véli, a jelenlegi rendszer sem kellően arányos, ám a pártrendszer végül hozzáigazodott az elmúlt húsz évben a meglévő szisztémához. Példaként az 1990-es és az 1994-es esetett említette, amikor az MDF, illetve az MSZP sokkal több mandátumot kapott, mint amennyi a szavazatok alapján ez elviekben indokolt lett volna.

A politikus kitért a Fideszben Gyurcsány-klauzulaként emlegetett kérdéskörre is: azaz leváltható egy olyan kormánypárt, amely a választásokon kényelmes többséget szerzett, ám a ciklus közben elveszítette a legitimitását. „Ilyen esetekben azonban az előrehozott választásnak nem azért kell bekövetkeznie, mert a választási rendszer a többséget szerző pártnak nem biztosított elegendő parlamenti felhatalmazást a kormányzáshoz, hanem mert a kormánypárt vagy legalább néhány képviselője képes felismerni és megérteni a megváltozott politikai viszonyokat. E képesség és belátás azonban már a politikai kultúra területén keresendő, és nem támasztható követelményként a választójoggal szemben” – írta Gulyás a cikkében.

Gulyás szerint elfogadhatatlan, hogy a rendszerváltás óta eltelt időben az egyéni választókerületek, illetve a területi listán kiosztható mandátumok és az adott megyében, illetve a fővárosban élők lélekszáma között óriásira nőttek a különbségek. Ezért a Velencei Bizottság ajánlását is figyelembe véve – amely legfeljebb 15 százalékos különbséget tart elfogadhatónak – arányos méretű egyéni kerületeket kell kialakítani. Gulyás azt írta, a választókerületi határokat már nem kormányrendeletben, hanem a választójogi törvényben fogják meghatározni, és kialakításukkor tekintettel kell lenni a megyehatárokra.