„Könnyebb lesz 2014-ben kétharmadot szerezni”
Bár kormányra kerülése után a Fidesz olyan választási törvényt terjesztett a parlament elé, amely nehezítette volna a kétharmad megszerzését, a kormánypárt két hete ismertetett koncepciója épp ellenkező előjellel írodott. Ha egy ilyen törvény fogad el ősszel a parlament, akkor 2014-ben könnyebb lesz minősített többséget szerezni - állítja Tordai Csaba alkotmányjogász. A Bajnai-kormány egykori államtitkára szerint az egyfordulós rendszer szövetségkötésre ösztönzi a pártokat, de ha erre mégsem vállalkoznak, akkor a szavazók majd rákényszerítik őket.
hvg.hu: A Fidesz két hete ismertetett koncepciójának melyik eleme hozhatja a legjelentősebb változást a húsz évvel ezelőtt kialakított választási rendszerben?
Tordai Csaba: Áder János javaslatának legnagyobb hatású eleme a töredékszavazatok után járó kompenzációs mandátumok teljes kiiktatása: leginkább ez tolja el többségi irányba a választási rendszert. Ha megvalósul a javaslat, az elérhető közelségbe hozza a kétharmad elérését a következő választást megnyerő politikai erő számára, bárki lesz is az. Ám befolyásos fideszes politikusok nyilatkozatai alapján ez nincs kőbe vésve, még változhat a koncepciónak ez az eleme. Nyilván nem véletlen, hogy hallatszanak a Fidesz környékéről is olyan hangok, hogy a kompenzációs elemet valamilyen módon meg kell őrizni.
hvg.hu: Az előző választások tapasztalatait figyelembe véve mennyire meghatározó ez a kompenzációs elem?
T. Cs.: A szélső eset az 1990-es választás volt, amikor 90 kompenzációs mandátumot lehetett megszerezni ily módon, mert 32 ki nem osztott képviselői hely csúszott fel a területi listáról az országosra. A pártrendszer koncentrálódásával aztán csökkent az országos listán megszerezhető mandátumok száma, de még 2010-ben is az összes képviselői hely 16 százalékát itt osztották ki. Az országos listáról a győztes párt alig tud mandátumot szeretni, ami azzal a hatással is jár, hogy nem lehet egykönnyen megszerezni az alkotmányozásra is feljogosító kétharmados többséget. A jelenlegi választási rendszerben erre csak meglehetősen szélsőséges eredmény mellett van lehetőség. 1994-ben a győztes és a második helyen végzett párt koalícióra lépett, ami nem egy bevett dolog a politikatörténetben. 2010-ben pedig az első és a második párt között több mint 30 százalékos támogatottsági különbség volt, ami szintén nem tekinthető hétköznapi esetnek – mégis, a Fidesz épphogy megszerezte a kétharmados többséget.
hvg.hu: Van legitim érv a kompenzációs lista eltörlése mellett?
T. Cs.: Az egyéni választókerületeket (oevk), a szavazók által választható területi listát és a kompenzációs listát is magába foglaló háromosztatú választási rendszert a jelenleginél jóval kisebb, 200 fő körüli parlament mellett lehetetlen fenntartani. Valamelyik elemet, legalábbis a jelenlegi formájában, muszáj elhagyni. Az oevk-k száma egy kritikus tömeg alá nem csökkenthető, mert kezelhetetlenül nagy területek tartoznának egy kerülethez. A területi listákról megszerezhető mandátumok száma sem csökkenthető érdemben. Ma Nógrád megyében négy listás képviselői hely van, ha ez kettőre csökkenne, akkor 23 százalékkal és 55 százalékkal egyaránt egy-egy mandátum lenne megszerezhető. Ez pedig minden, csak nem arányos elosztás, holott a területi lista ezt hivatott képviselni. Ha vegyes rendszert és a jelenleginél jóval kisebb parlamentet akarunk, akkor a két lista közül az egyikről le kell mondani. Kiskapuként adódik a lehetőség, hogy két lista egyesüljön, azaz össze kelljen adni az adott párt listájára leadott voksokat és a párt vesztes egyéni jelöltjeire leadott szavazatókat.
hvg.hu: Mely pártoknak lenne jó, ha valamilyen módon megmaradna a kompenzációs elem?
T. Cs.: Főként a választások eredményeként ellenzékbe szoruló pártoknak. Mivel ma nem tudjuk, hogy 2014-ben vagy 2018-ban ki lesz kormánypárt és ki ellenzék, ezért konkrét politikai erők érdekeit nehéz azonosítani. Mindenesetre ha az Áder-féle koncepciótól eltérően mégis lesz kompenzációs eleme a választási rendszernek, az nagyon megnehezíti, hogy bárki kétharmados többséghez juthasson.
hvg.hu: A kompenzációs elem megtartása vagy eltörlése mellett szintén lényeges, hogy hány fordulós lesz a rendszer. A második forduló tervezett eltörlése mennyire írná át a mai szisztémát?
T. Cs.: Míg a kompenzációs lista megszüntetése hosszú távon befolyásolná a választási és politikai rendszert – könnyebb lenne kétharmadot szerezni –, az egyfordulós szisztéma bevezetése legfeljebb rövidtávon fejti ki hatását. A pártok, illetve a választók viszonylag hamar, egy-két cikluson belül optimalizálnák a magatartásukat. Ezt nagyon jól mutatja az 1994-ben bevezetett helyhatósági választási rendszer: akkor és ott az MSZP és SZDSZ megszüntette a második fordulót, mire a Fidesz már ősszel tömegesen indított Torgyán József pártjával közös helyi jelölteket. Holott, ha valaki egy fél évvel korábban felvetette volna, hogy ez a két párt választási koalíciót köt, azt szemberöhögték volna. A második forduló eltörlése esetén a jelenlegi – egymással sokszor vitatkozó – ellenzéki baloldali pártok dönthetnek úgy is, hogy 2014-ben nem közösködnek, ám ezt könnyedén felülírhatják a választók: ha a szavazóik kormányváltást akarnak, de az összefogás hiánya ennek sikerét kérdésessé teszi, akkor korábbi pártszimpátiáiktól függetlenül arra a pártra fognak szavazni, akitől nagyobb eséllyel várják a kormány megbuktatását.
| Névjegy |
| Tordai Csaba az ELTE jogi karán folytatott tanulmányai alatt szerkesztője volt a Fundamentum című emberi jogi folyóiratnak, tanulmányokat publikált a választójog, a köztársasági elnöki intézmény és a népszavazás kérdéseiről. 2003-tól az Igazságügyi Minisztériumban járta be a közigazgatási ranglétrát a fogalmazóságtól az Alkotmányjogi Főosztály vezetéséig. 2007-től a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára, majd jogi és közigazgatási államtitkára volt. A tavalyi kormányváltás óta ügyvédként tevékenykedik, valamint kuratóriumi tagja a korábbi kormányfő, Bajnai Gordon által alapított Haza és Haladás Közpolitikai Alapítványnak. |
hvg.hu: Ez idővel a másik oldalra is hatással lehet, hiszen a Jobbik feltűnése is azt mutatja, hogy nem lehet faltól falig lefedni a politikai paletta jobboldalát, illetve a Fidesz pártszövetsége sincs betonba öntve.
T. Cs.: Az egyfordulós rendszer erőltetésének lehet az a célja, hogy a Jobbik-szavazókat úgy lehessen átzsilipelni még az első fordulóban a Fidesz táborába, hogy az Európában szalonképtelen párttal ne kelljen formális visszaléptetési megállapodást kötni.
hvg.hu: Ha egyfordulós lesz a választás, akkor megtörténhet, hogy nagyon kevés szavazattal is lehet egyéni választókerületet nyerni, ami gyengítené a kormány legitimitását. Előfordulhat, hogy úgy kerül kormányra egy párt, hogy a többi ellene induló sokkal több szavazatot gyűjt, viszont a megosztottság miatt nem tudnak elég egyéni kerületet nyerni.
T. Cs.: Az érvényességi küszöb a Fidesz javaslata szerint is marad, tehát ha a választók több mint 50 százaléka nem megy el szavazni, akkor második fordulót kell tartani. A kormánypárt koncepciója szerint az eredményességi küszöb szűnik meg: a mostani rendszerben a szavazatók több mint 50 százalékát kell megszerezni ahhoz, hogy valaki már az első fordulóban bejuthasson a parlamentbe. Nagyon mély igazsága van annak, hogy az kormányozzon, aki sok egyéni választókerületet nyert meg, vagyis aki mögött – legkésőbb a második fordulóra – a lehető legnagyobb választói tömeg felsorakozott. Márpedig az egyfordulós önkormányzati választásokon azt látjuk, hogy egyharmados támogatottsággal is lehet polgármesteri széket nyerni. Innen nézve az egyfordulós választás valóban meg tudja gyengíteni a kormányok társadalmi legitimitását. Vannak európai országok, ahol rendre negyven százalék alatti támogatottsággal jelentős parlamenti többséggel bíró kormányt lehet alakítani, de a kiélezett magyar politikai életből kiindulva megkockáztatom: egyik kormánynak sem tenne jót, ha négy éven keresztül azt vetnék a szemére, hogy az ország kétharmada ellene szavazott.
hvg.hu: Az LMP azt javasolja, hogy vigyék le a bejutási küszöböt 5-ről 3 százalékra. Ez egy egyfordulós rendszerben mennyiben erősítené a politikai élet megújulási képességét, könnyítené új pártok bekerülését?
T. Cs.: A tavalyi országgyűlési választások tapasztalatai arra utalnak, hogy Magyarországon a tényleges bejutási küszöb nem az 5 százalékos határ. 2010-ben az LMP-nek komoly gondot okozott a jelöltállítás (országos listát azok a pártok állíthatnak, amelyek képesek legalább hét területi listát, 14 egyéni jelöltet indítani – a szerk.), miközben végül több mint 7 százalékot ért el. Pedig akkor még jóval hosszabb volt a jelöltállítási idő. Ha csak 21 nap állt volna rendelkezésre – ahogy ezt most a Fidesz javasolja –, akkor meg merem kockáztatni, hogy az LMP nem jutott volna be a parlamentbe. Ráadásul 2014-re csökkenni fog ugyan az egyéni választókerületek száma, de nem a felére, tehát a megkívánt ajánlószelvények számának megduplázása további szigorítást jelent.
hvg.hu: Az egyéni választókerületek újrarajzolása mennyire befolyásolhatja a választás eredményét?
T. Cs.: Ha a kormánytöbbség megtartja az alkotmányossági követelményeket, akkor ez csak korlátozott hatással járhat. Persze, 8-10 mandátum sorsát egy kiélezett választási eredmény mellett érdemben befolyásolhatja, hogy miként húzzák meg a választókerületi határokat. Ha azonban nagyon egyértelmű a választói akarat, azon semmilyen gerrymandering (lásd keretes írásunkat) nem tud változtatni.
| Térképészeti alapismeretek |
A jelenlegi határokat még a Németh Miklós vezette kormány hirdette ki egy minisztertanácsi rendeletben 1990 első napjaiban, mutat rá Tordai Csaba, hozzátéve: húsz év alatt ehhez a rendelethez egyik kormány sem mert érdemben hozzányúlni. Tavaly az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a kormány egyedül nem dönthet az alapjognak számító választójog gyakorlását alapvetően befolyásoló kérdés ügyében. Tordai szerint egyes fideszes nyilatkozatokból arra lehet következtetni, hogy a választókerületek kialakításának alapelveit sarkalatos törvénybe foglalják, a konkrét választókerületi lehatárolást pedig sima feles törvénnyel intézik el. Szerinte ez vállalható szabályozási technika, de megnyugtatóbbnak tartaná, ha valamilyen előzetes jogorvoslatra adnának lehetőséget a választókerületi lehatárolással szemben. Úgy véli, az senkinek nem lenne jó, ha a választások után jogilag vagy szociológiailag megkérdőjeleznék a kormánytöbbség legitimitását választókerület-manipuláció, úgynevezett gerrymandering miatt. Kérdésünkre, hogy ki bírálhatná felül a parlament döntését, Tordai elmondta: erre a jelenlegi jogrendszerben léteznek technikák. Megoldható lenne úgy is például, hogy a népszavazási kérdések hitelesítéséhez hasonlóan a választókerületi behatárolást bármelyik választópolgár vagy bármely jelölő szervezet még a törvénybe iktatást megelőzően bíróságon támadhassa meg. A parlament pedig csak akkor iktathatná törvénybe az új határokat, ha a jogorvoslati eljárások eredménye jogerőssé vált. |
hvg.hu: Melyek ezek az alkotmányossági követelmények?
T. Cs.: Az Alkotmánybíróság már 2005-ban leszögezte, hogy semmilyen körülmények között nem fordulhat elő, hogy a legkisebb és a legnagyobb választókerület lélekszáma között kétszerest meghaladó különbség legyen. A jelenlegi választási rendszer ebből a szempontból egyértelműen alkotmányellenes: a Veszprém megyei 6-os számú kerületben alig több mint 26 ezren, a szigetszentmiklósi oevk-ban viszont majd 74 ezren választanak egy képviselőt. A szabályozásnak biztosítania kell egyrészt azt, hogy az egyes megyék és a főváros között lakosságarányos legyen a mandátumok megoszlása, másrészt azt is, hogy a megyéken belül ne legyenek indokolatlan vagy kiugró eltérések. Mivel a magyarországi megyék lélekszáma között nagy az eltérés, ez eleve megnehezíti az kerületek egyenletes kialakítását. Matematikailag – ha a megyehatárokat nem szelik át a választókerületek – teljes biztonsággal csak legalább 135 oevk esetében lehet biztosítani az alkotmányossági követelmények érvényesülését. Ennél lényegesen alacsonyabb mandátumszám esetén választási matematikus legyen a talpán, aki a megfelelő rendszert ki tudja alakítani. Ez komoly korlátja lesz a kétszáz főre csökkentett létszámú Országgyűlésnek.
hvg.hu: Az új alaptörvény szerint is ilyen nehéz lenne? A régivel szemben az új nem tartalmazza a 200 fős parlament követelményét.
T. Cs.: A létszámkorlát soha nem lett az alaptörvény része, sem a régié, sem pedig az újé. Tavaly nyáron csak egy elvi deklarációt tett a kormánytöbbség, az soha nem lépett hatályba. Ettől függetlenül nagyon nehéz lenne komoly politikai arcvesztés nélkül visszajönni 200 fős megkötésből. Mindenképpen szerencsésebb lett volna úgy nekifutni a választási rendszer reformjának, hogy először legyen meg az egyéni választókerületi térkép és csak ezt követően döntsön a törvényalkotó a parlament létszámáról. Ha a kormánytöbbség egyaránt tartja magát az alkotmányos követelményekhez, a kétszáz fős parlamenthez és a kétszavazatos, vegyes választási rendszerhez, abból jó eséllyel a jelenleginél sokkal inkább többségi jellegű, a kétharmados arány elérését megkönnyítő szisztéma jöhet csak ki.
hvg.hu: Több befolyásos fideszes politikus úgy nyilatkozott, nem hiszi, hogy a következő évtizedekben bárki is kétharmadot tud szerezni. A párt tavaly benyújtott, az Áder-féle koncepcióval felülírt törvényjavaslata még arányosító volt.
T. Cs.: Egy józan hatalomtechnikai számítás szerint a Fidesz érdeke inkább az, hogy megnehezítse a minősített többség létrejöttét, mivel az alkotmányozással összefüggésben felvállalt számos nemzetközi konfliktus az ő szempontjukból csak akkor nyeri el értelmét, ha a jelenlegi kormánypárt a kétharmados törvényeken keresztül hosszú távon is sikeresen tudja érvényesíteni gazdaság- és társadalompolitikai elképzeléseit. Ezzel egyértelműen szembemegy Áder János javaslata, mivel megkönnyíti, hogy bármelyik leendő győztes kétharmados többséget szerezzen. Lehet, hogy a párt vezetői felismerték: azok a kétharmados korlátok, amelyeket az új alaptörvénybe beépítettek, később egy feles többséggel bíró Fidesznek is gondot okozhatnak.
hvg.hu: Miért okoznának gondot a kétharmados korlátok a Fidesznek?
T. Cs.: Ha például a 16 százalékos, egykulcsos adót sarkalatos törvénybe foglalja a Fidesz, és 2014-ben csak feles többséget szerez a parlamentben, de egy pénzpiaci turbulencia miatt növelnie kell az adókulcsot, akkor meg kéne egyeznie az ellenzéki pártok valamelyikével. Ezt egy kormány sem szereti, a Fidesz hatalomgyakorlási technikájába pedig egyáltalán nem fér bele, hogy ilyen kérdésekben együttműködjön az ellenzékkel. Az Áder-javaslat ebből a szempontból egy „dupla vagy semmi” játéknak tűnik: ha a jelenlegi politikai erőviszonyok fennmaradnak – azaz a népszerűség-csökkenés ellenére a Fidesz továbbra is tartja relatív előnyét a többi párttal szemben –, akkor a tavalyinál jóval kisebb választói támogatás mellett is könnyebb lesz 2014-ben kétharmadot szerezni. Ennek azonban az az ára, hogy megnyitják annak a lehetőségét is, hogy a baloldali pártok jussanak kétharmados többséghez.
hvg.hu: Nem naivitás azt gondolni, hogy a hatalmuk megőrzésére vagy megszerzésére törekvő parlamenti pártok felülemelkedhetnek ezeken a szempontokon?
T. Cs.: Persze, a parlamentarizmus legfontosabb működési elve, hogy a politikai szereplők az alkotmányos kereteken belül a választói támogatás és a kormányzati hatalom maximalizációjára törekednek. A Fidesz aktuális javaslata azonban a saját szempontjukból sem tűnik teljesen logikusnak, mert nagyon a pillanatnyi politikai erőviszonyokra épül, nem számol azzal, hogy az ellenfeleik is majd az új szabályokhoz igazítják a magatartásukat. Az európai példák márpedig azt mutatják, ha egy kormányzó párt saját magára akarta szabni a választási rendszert, erre nem egy esetben ráfázott. Silvio Berlusconi az előző miniszterelnöksége idején átalakította a választási rendszert, amivel elérte, hogy sikeresen fogtak össze ellene a magyar politikai baloldalnál jóval veszekedősebb olasz baloldali pártok – mert rákényszerítette őket erre az új szisztéma. A francia szocialisták a nyolcvanas évek közepén a kétfordulós többségi rendszerről áttértek az arányos választásra, hogy ezzel a jobbközép és a jobbszél pártok második fordulós együttműködését megakadályozzák, ám a következő választást mégsem a baloldal nyerte. Bölcsebb lenne a választási rendszert úgy átalakítani, hogy arra minden politikai helyzetből igazságosnak tűnjön.
| Választójogi kisokos |
A jelenlegi választási rendszerben az arra jogosult, 18 évet betöltött állampolgárok – az elítélt bűnözők és mentálisan betegek kivételével – négyévente kétszer járulhatnak az urnák elé. Azokban az egyéni választókerületekben, ahol a részvétel nem éri el az 50 százalékot, vagy a jelölt nem szerzi meg a szavazatok 50 plusz egy százalékát, második fordulót kell tartani, ám ekkor már elég a 25 százalékos részvétel, és a legtöbb szavazatot kapó jelölt bejuthat a parlamentbe. A második alkalommal csak azok a jelöltek indulhatnak, akik az előző fordulóban legalább 15 százalékot értek el. Míg az első fordulóban a pártok rendszerint önállóan indultak – kivételt képez a Fidesz és az MDF 2002-es, illetve a Fidesz-KDNP 2006-os és 2010-es indulása –, a második fordulóra már kialakultak azok a szövetségek, amelyek a visszaléptetéseket biztosították. Ezt a választók is kikényszerítik: rendszerint a kormány ellen vagy mellett szavaznak, azaz akkor is az esélyesebb jelöltre adják a voksukat, ha a pártok nem egyeznek ki egymással. Erre jó példa Gémesi György MDF-es gödöllői polgármester 2006-os esete, amikor az első fordulóban még vezetett, de miután a választók többsége akkor a Gyurcsány-kormány hatalmon maradását támogatta – ő pedig nem –, a második fordulót elveszítette. A második forduló eltörlését leginkább az LMP támadja, mert attól tart, hogy már a választások előtt össze kéne fognia az MSZP-vel, amit nem úszna meg arcvesztés nélkül.
A választók nemcsak egyénekre, hanem területi, azaz megyei listákra is voksolhatnak. Listáról csak akkor kerülhetnek be képviselők, ha a párt elérte az 5 százalékos küszöböt. A küszöb célja – amely az első 1990-es választáson még 4 százalék volt –, hogy a parlamentbe csak valós alternatívát kidolgozni képes pártok kerüljenek. Hiszen a pár százalékot elérő, 2-3 fős frakciók képtelenek lennének minden lényeges kérdéssel – az adópolitikától a mezőgazdaságon keresztül a honvédelemig – foglalkozni.
Ráadásul, ha több tucat frakcióból állna össze az Országgyűlés, akkor az átláthatatlan háttéralkuk, a változó szövetségek miatt instabil lenne a politikai élet, gyakorta buknának meg a kormányok. A választóknak 16 év kellett ahhoz, hogy kitanulják a szabályokat, és a bejutásra esélyes pártokra szavazzanak: míg 1990-ben 16 százalék veszett el a küszöb miatt, addig 2006-ban már csak 3,2 (lényegében az MDF és az SZDSZ).
A jelenlegi rendszerben csak azok a pártok indulhatnak, melyek képesek legalább hét területi listát, 14 egyéni jelöltet indítani. Miután jelenleg 176 egyéni kerület van, ez nem kellene nehézségek okozzon a hazai pártoknak, ám a kisebb szervezetek rendszerint nehezen teljesítik a követelményt. Rendszerint arra hivatkoznak, hogy a nagy pártok hamar behajtják, nemcsak a jelöltenként kötelező 750 ajánlószelvényt, de jóval többet is, és nekik már nem marad. Valójában legalább ekkora gond, hogy a kisebb pártok beágyazottsága nem országos (az LMP például a fővárosban, a Jobbik inkább az észak-keleti megyékben erős), szervezési gondjaik vannak.
A területi listára leadott szavazatok és az egyéni kerületekben sikertelenül szereplő jelöltek után maradó töredék-szavazatókat bonyolult matematikai módszerekkel számolják át mandátumokra. Hogy ne fordulhasson elő, hogy egy párt túlnyerje magát: azaz hogy viszonylag kevés szavazattal túl sok parlamenti helyet szerezzen. Az egyéni kerületek magas száma pedig azért indokolt, mert egy túl arányos rendszerben nehezebben alakulna ki az ország stabilitását biztosító kormánytöbbség.
Gerrymanderingnek nevezi a politikatudományt azt a trükközést, amikor a hatalmon lévők úgy szabják át a választókerületek beosztását, hogy az a legközelebbi választáson nekik kedvezzen. A módszer egy massachusettsi kormányzóról, Elbridge Gerry-ről kapta a nevét, aki hozzájárult ahhoz, hogy 1812-ben egy bizarr alakú kerületet kialakítva úgy alakítsák át a rendszert, hogy az Demokrata Pártnak kedvezzen. Magyarországon az Alkotmánybíróság határozataiban többször jelezte: ha valamelyik kormányt választási földrajzozáson kapja, azonnal eltörli a vonatkozó rendeletét. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Áder János foglalkozik a választójogi reformmal
Áder János szerint a választójogi reformot legkésőbb az év végéig el kell fogadnia az Országgyűlésnek.
Kényszerpályára manőverezte magát a Fidesz
Csak mítosz, hogy az egyfordulós választás, a kisebb létszámú parlament olcsóbb és hatékonyabb - mondta a Political Capital kutatási igazgatója, aki szerint kidolgozott választási reformkoncepció hiányában a Fidesz kényszerpályára manőverezte magát a 200 fős parlament bejelentésével.
Elkezdték kiválasztani a Fidesz-frakció képviselőit a következő ciklusra
Az Országgyűlés Fidesz-frakciójában megkezdték azon képviselők kiválasztását, akik búcsút mondhatnak a parlamentnek a ciklus végén. Az Origo cikke szerint egész nyáron tart majd a folyamat, amelyre a parlament létszámának csökkentése miatt van szükség. A kiválasztást Lázár János frakcióvezető irányítja, de azon Orbán Viktor is rajta tartja a szemét, és hozzá fordulhatnak az elégedetlenkedők is.
Megdöbbentek, de lenyelik Lázár beszólását a KDNP-sek
Érthetetlennek és megalázónak tartják a hvg.hu-nak nyilatkozó KDNP-s képviselők Lázár János fideszes frakcióvezető kereszténydemokratákat rendre utasító, hétfőn publikált interjúját. A kisebbik kormánypárt képviselőcsoportját vezető Harrach Péter szerint a KDNP soha nem zsarolta a Fideszt, mindössze kiállt nézetei mellett. Mások azért tartják furcsának Lázár kijelentését, mert a Fidesz frakcióvezetője maga is tagja a kereszténydemokrata mozgalomnak. A két párt viszonya távolról sem feszültségmentes, az elmúlt egy évben a parlamenti vitákban rendszerint a KDNP maradt alul.
