szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az elmúlt egy évben a felnőtt magyar népesség 4 százaléka tapasztalt hátrányos megkülönböztetést etnikai vagy nemzetiségi hovatartozása miatt, 3%-a pedig neme miatt. Nagyjából minden huszadik megkérdezett számolt be arról, hogy az elmúlt évben életkora miatt diszkriminálták – derül ki a Tárki legfrissebb kutatásából.

2011 tavaszán a felnőtt magyar népesség 92 százaléka kizárólag magyarnak, 5 százaléka kizárólag romának vagy romának és magyarnak egyaránt vallotta magát. A megkérdezettek további 1-1 százaléka vallotta magát – a magyar nemzetisége mellett – németnek, illetve horvátnak. Az egyéb nemzetiségek aránya nem érte el mintánkban az 1 százalékot - derül ki a Tárki legfrissebb kutatásából.

Nem meglepő, hogy a roma származás sokszorosára növeli az etnikai diszkriminációs tapasztalatot: azok közül, akik romának (vagy romának és magyarnak) vallják magukat, 48% tapasztalt hátrányos megkülönböztetést etnikai vagy nemzetiségi hovatartozása alapján, ezzel szemben a magyar vagy más nemzetiségűek az elmúlt egy évben alig tapasztaltak etnikai alapú hátrányos megkülönböztetést. A romák körében a nemi alapú diszkriminációs tapasztalat is erőteljesebben jelen van, mint a teljes társadalomban.

A kutatásból kiderül: a nők a férfiakhoz képest négyszeres eséllyel tapasztaltak hátrányos megkülönböztetést az elmúlt egy évben nemük miatt. Korcsoportonként elemezve az életkori diszkrimináció kérdését, elmondható, hogy legnagyobb arányban az 50-59 évesek (9%),  legkisebb arányban pedig a  30 és 39 év közöttiek (2%) tapasztaltak koruk miatt hátrányos megkülönböztetést.

Nemzetiségi-etnikai diszkriminációt a legfiatalabb korcsoport tapasztalt legnagyobb eséllyel, míg a 60 éven felülieknél ennek esélye elhanyagolható. Ezt az összefüggést nagy mértékben magyarázza a  roma és nem roma népesség eltérő kormegoszlása, nevezetesen hogy a roma válaszolók 7%-a 60 éven felüli, míg a nem roma válaszadók 28%-a tartozik az idősebbek közé.

Az iskolai végzettség növekedésével csökken a nemzetiségi-etnikai diszkriminációs tapasztalat (melyet szintén a roma népesség általában alacsonyabb iskolai végzettsége okoz), és nő a nemi diszkriminációs tapasztalat esélye. Az anyagi gondok mindhárom diszkriminációs tapasztalat esélyét fokozzák, de a nemi diszkriminációt a legjobb helyzetben élők is átlagon felül érzékelnek, azaz a nők hátrányos megkülönböztetése bármilyen anyagi helyzet esetén érzékelhető - derül ki a Tárki kutatásából.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!