szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A devizahiteleseket megsegítő szociális bérlakás program első ütemében megépülő 80 családi ház kiemelt szerepe és az építkezéseket megelőző fejlesztések álltak az Ócsán csütörtökön megtartott lakossági fórum középpontjában.

Az előzetesen írásban és a helyszínen feltett kérdésekre Szaló Péter, a Belügyminisztérium területrendezési és építésügyi helyettes államtitkára, Bukodi Károly polgármester, Szűcs Lajos országgyűlési képviselő és Horváth Zoltán főépítész válaszolt.

Szaló Péter a szociális családiház-építési programot ismertetve kiemelte: az első ütemben megépülő 80 lakás fontos jellemzője a mintajelleg. A szociális lakóparkkal nemcsak azt kívánják elkerülni, hogy leromlott állapotú házakba költözzenek a bajba jutott devizahitelesek, hanem újfajta életmódot is kínálnak azáltal, hogy zöldségtermesztésre alkalmas kertet biztosítanak a házakhoz. A helyettes államtitkár úgy fogalmazott: „önfenntartó ökológiai együttesben gondolkodtunk”.

A tervhez szorosan hozzátartozik, hogy karitatív szervezetek vegyenek részt a családok mentorálásában – tette hozzá Szaló Péter, aki többször is hangsúlyozta, a program fontos elemének tekintik az itt élők szolidaritását. „Azt szeretnénk, hogy az ideköltözők a kilábalás esélyét lássák ebben a programban” – hívta fel a figyelmet.

A helyszín kiválasztásával kapcsolatban elmondta: több település is jelentkezett a programra, de itt találták meg azokat a feltételeket, melyek minden szempontból megfelelőek. Szaló Péter utalt arra, hogy a program összhangban van a budapesti agglomeráció területrendezési tervével, emellett az építésre kiszemelt településrészt már régen beépítési területnek szánták.

A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy az építkezéseket megelőzi Ócsa Alsópakony-részének jelentős infrastrukturális fejlesztése, amelynek során nemcsak a vízellátást és a szennyvízkezelés problémáját oldják meg, hanem olyan területet hoznak létre, amely vonzza a vállalkozásokat.

Szaló Péter beszámolt arról is, hogy a megépítendő további 420 szociális bérlakás beépítési és környezetalakítási javaslatára pályázatot írt ki a Belügyminisztérium, valamint a Magyar Építész Kamara, s az építészeti tervpályázatra beérkezett műveket bemutatják a lakosságnak.

A fórum résztvevőinek hozzáállását az egyik felszólaló így foglalta össze: „nem vagyunk elutasítóak, de szkeptikusan fogadjuk a tervet”. Bukodi Károly fideszes polgármester kérdésre reagálva hangsúlyozta: a fejlesztéshez a város önerős hozzájárulása azt jelenti, hogy a 80 családdal érkező iskolásokat be tudják fogadni, a városnak ez semmilyen többletköltséget nem jelent.

A városvezető kitért arra is, hogy az önkormányzat és az állam között közelmúltban létrejött településrendezési szerződésnek, valamint a pályázati lehetőségeknek köszönhetően mód nyílik a településen óvodabővítésre és bölcsődeépítésre.

A higgadt hangvételű fórumon egy magát jobbikosnak nevező felszólaló úgy fogalmazott: itt csupán a kormány marketingötletéről van szó. Szaló Péter válaszában kiemelte: a mentőprogramnak ez csupán egy eleme, mely egyúttal egy önfenntartó kísérlet is. Horváth Zoltán főépítész kérdésre válaszolva hangsúlyozta: komoly infrastruktúrafejlesztés történik, és önálló településrészről van szó, melyben gazdasági övezetet is kijelöltek.

A képviselő-testület szerdán fogadta el a helyi építési szabályzatot és a településszerkezeti terv módosítását, amely utat nyit a Belügyminisztériumnak a komplex közbeszerzési pályázat kiírására.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!