A volt ügyintéző a bíróságon elismerte felelősségét a jogtalan átutalásokban, de tagadta, hogy ebből személyes haszna lett volna. Azt vallotta, hogy miután a hivatalban többször is találkozott a szociális segélyezettekkel, megsajnálta őket, segíteni akart rajtuk, de ezért nem kért és nem vett át pénzt.

A két segélyezett – az ügy másodrendű és harmadrendű vádlottja – azt vallotta, hogy a pénz átutalásának lehetőségét Pécsi Katalin vetette fel, de ugyanakkor feltételként szabta, hogy megosztoznak az összegen. Telefonon közölte az átutalások időpontját, és megjelölte a helyet és az időpontot, amikor az összeg felét át kellett adniuk.

A bírói indoklás szerint a másod- és harmadrendű vádlottak önmagukra tett terhelő vallomásával egyértelművé vált, hogy Pécsi Katalin az ügyfelek nehéz anyagi helyzetét kihasználva anyagi haszonszerzés miatt követte el a csalást.

A bíróság hivatali visszaélés és folytatólagosan elkövetett csalás miatt Pécsi Katalint 4 év börtönbüntetésre ítélte. A "tranzakcióban" részt vevő ügyfelek közül az egyik asszony 2 év, 5 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést kapott, a másik asszony 8 hónapos börtönbüntetését 2 év próbaidőre függesztették fel. A vádlottakat kötelezték a hivatalból jogtalanul felvett pénz visszafizetésére és a perköltség megfizetésére is. Az ítélet nem jogerős; az ügyész súlyosításért, az elsőrendű vádlott enyhítésért fellebbezett.

A nagykanizsai polgármesteri hivatalban történt csalásra 2009-ben, egy revizori vizsgálat során derült fény. A hivatalban belső vizsgálat indult, a jegyző pedig feljelentést tett a rendőrségen. A szabálytalanságok kivizsgálására kijelölt bizottság 2008-ra és 2009-re vonatkozóan összesen csaknem 5,5 millió forint kifizetéséről állapította meg, hogy szabálytalan és jogtalan volt. A vizsgálat szerint a "gazdálkodási osztályon a szociális segélyek kifizetését sem az osztályvezető, sem a pénzgazdálkodással kapcsolatos jogkörök címzettjei feladatkörükben nem ellenőrizték megfelelően".