A kormány hathatós támogatását kéri a főváros annak érdekében, hogy a BKV jövő nyár után is működőképes maradjon. Kormányzati jóváhagyás nélkül a főváros nem tud csaknem száz-száz új trolit és villamost venni, pedig a gördülőállomány cseréjét a főpolgármester parancsolóan szükségesnek nevezte.
Elméletileg elképzelhető, hogy jövő nyártól a BKV nem bírja tovább a nyomást – mondta keddi sajtótájékoztatóján Tarlós István. A főpolgármester a BKV finanszírozásával kapcsolatban elmondta: a közlekedési vállalat ügye az egyetlen olyan kérdés, amelyet a főváros nem tud önállóan megoldani, ezért kénytelen a kormánytól hathatós segítséget kérni. Tarlós várhatóan a hét második felében tárgyal Orbán Viktorral, egyebek mellett a BKV-ról is.
A főpolgármester keddi nyilatkozatának előzménye az, hogy hat megyei jogú város kormánypárti polgármestere (Kósa Lajos, Debrecen, Borkai Zsolt, Győr, Cser-Palkovics András, Székesfehérvár, Szalay Ferenc, Szolnok, Székyné Sztrémi Melinda, Salgótarján és Habis László, Eger polgármestere) a múlt héten kezdeményezte, hogy a parlament emelje meg a kedvezményes bérletek fogyasztói árkiegészítését a vidéki városokban, Budapesten azonban ne.
Tarlós István hétfőn nyílt levélben fordult a kerületi polgármestereket tömörítő Budapesti Önkormányzati Szövetséghez, jelezve, hogy ezzel a döntéssel „Budapest brutálisan rosszul járna”. Vélhetően a nyílt levéltől nem függetlenül a tervezethez 30, ugyancsak kormánypárti, jobbára fővárosi vagy kerületi kötődésű országgyűlési képviselő módosító indítványt nyújtott be, amelynek lényege, hogy Budapest közlekedési vállalata is részesüljön az árkiegészítés-emelésből.
Nyilván belátják
A főpolgármester elmondta: ha a parlament az eredeti javaslatot fogadná el, akkor a támogatás egyes vidéki városokban, például Miskolcon, Debrecenben és Szegeden nyereséget okozna, ez pedig ellentétes az uniós szabályokkal; eközben a BKV működőképessége csak akkora önkormányzati támogatással lenne fenntartható, amennyit a főváros önállóan nem tud kigazdálkodni. A városvezetés célja, hogy a BKV ne kerüljön nehezebb helyzetbe, mint jelenleg is van – tette hozzá a főpolgármester.
A főváros és a kerületek vezetése egy hangon beszél – hangsúlyozta a sajtótájékoztatón a Fidesz fővárosi frakcióvezetője; Németh Zoltán szerint nincs főváros-vidék ellentét az ügyben, amit az is bizonyít, hogy a módosító javaslatot nyolc vidéki képviselő is aláírta. Mint mondta: „nyilván a vidéki képviselők is belátják, hogy a budapesti közösségi közlekedést a vidékiek is használják”.
Három láb
A BKV finanszírozása jelenleg három lábon áll. Az állam 32,2 milliárd forintos normatív támogatásán túl a központi költségvetés idén 16,2 milliárd forintnyi árkiegészítéssel járul hozzá a vállalat működéséhez, további 19 milliárdot extra támogatásként kapott a BKV. Jegy- és bérleteladásokból idén mintegy 50,1 milliárdos bevételhez jut a BKV, a főváros pedig 11 milliárd forintot ad a cégnek amortizációpótlásra.
Ám még így is hiányzik a cég idei költségvetéséből 6,5 milliárd forint – mondta kedden György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes. A kedvezményes bérletek a BKV számára 16 milliárd forintos kiesést jelentenek, ebből azonban csak 5,7 milliárdot finanszíroz az állam, a többi 10,3 milliárd forint lényegében finanszírozatlan. Ha elkészül a 4-es metró, annak működtetése további 6 milliárd forintos költséget jelent a társaságnak, jelenleg ennek sem látszik a fedezete, igaz, ez a probléma csak a ciklus vége felé jelentkezik majd.
György István elmondta: a budapesti közösségi közlekedésre fordítható összeg plusz 39-50 milliárd forinttal növelhető lenne a közlekedésre fordított energia áfájának 5 százalékra csökkentésével, az árkiegészítés okozta veszteség kifizetésével, valamint az agglomerációba közlekedő járatok által termelt veszteség kifizetésével. A főváros által preferált egységes parkolás és a tervezett dugódíj bevezetése ugyancsak a közösségi közlekedésre fordítható összeget növelhetné.
Nem fogadják el
A főpolgármester és a miniszterelnök e heti megbeszélésén várhatóan szóba kerül a főváros tervezett villamos- és trolibusz-beszerzése is, amelynek keretében a főváros 96 darab villamost és 93 darab trolit vásárolna. Mint ismert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem támogatja a főváros 118 milliárd forint forrásigényű beszerzését, mivel az több, mint a Közlekedési Operatív Programban rendelkezésre álló, közlekedésfejlesztésre költhető 98 milliárd forintos keret, ráadásul egy az egyben ki is merítené azt.
A főváros álláspontja szerint – amint arról Tarlós István a hvg.hu-nak adott interjújában is beszélt – viszont vannak más, várhatóan meg nem valósuló beruházásoktól, például autópálya-építésektől átcsoportosítható források, körülbelül 400-500 milliárd forint. A főpolgármester ezúttal is jelezte: nem fogadják el, hogy csak a KÖZOP 98 milliárd forintos kerete használható fel. „Ezt a gördülőállományt le kell cserélni, mese nincs” – jelentette ki Tarlós.
A városvezetők nem mulasztották el felsorolni a BKV ügyében az elmúlt egy évben tett lépéseket, köztük azt, hogy idén – sok év után – nem emelkedtek a BKV tarifái, de nőttek a menetdíjbevételek, és ezúttal nem termelt veszteséget a vállalat. Tarlós megemlítette az Alstom-szerződés rendezését, az 1-3-as villamos fejlesztésének elindítását, valamint a budai fonódó villamos-hálózat ügyét is.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
