Félárbocra engedték a nemzeti lobogót a Parlament előtt

Az aradi vértanúkra emlékezve, közjogi méltóságok jelenlétében csütörtök reggel felvonták, majd félárbocra engedték a nemzeti lobogót a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.

  • MTI MTI
Félárbocra engedték a nemzeti lobogót a Parlament előtt

A nemzeti gyásznapon tartott megemlékezésen megjelent Schmitt Pál köztársasági elnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, valamint Pintér Sándor belügyminiszter, Martonyi János külügyminiszter, Simicskó István, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára és a magyarországi diplomáciai testület több képviselője.

A tiszteletadás keretében felolvasták az aradi vértanúk nevét. A megemlékezésen a Magyar Honvédség Támogató Dandár Központi Zenekara, a díszzászlóalj és a Magyar Köztársaság Nemzeti Lovas Díszegysége közreműködött . A nemzeti lobogó egész nap félárbocon marad, azt szintén katonai tiszteletadás mellett este hat órakor vonják le.

A kormány október hatodikát 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánította, arra emlékezve: 1849-ben ezen a napon végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?