A Károly Róbertért életét feláldozó Dezső vitézzel, Dugovics Titusszal és Zrínyi Ilonával „vinné közel” a gyerekekhez az új alaptörvényt a kormány. Ennek érdekében ma reggel, vagyis az aradi vértanúk napján az ország összes iskolájában minden 10 és 14 éves gyereknek kiosztanak egy-egy népszerűsítő kiadványt.

„Kedves Igazgató Asszony!/Igazgató Úr! 2012. január 1-jén lép hatályba Magyarország Alaptörvénye. Az államnak kötelessége gondoskodni arról, hogy polgárai ismerjék a törvényeket, amelyek közül kitüntetett szerepe van Alaptörvényünknek. Az ismertetést a gyerekekkel kell kezdeni” – így kezdődik az a lapunk birtokába jutott államtitkári körlevél, amiben Hoffmann Rózsa az iskolaigazgatókat az elvárásokról tájékoztatja.

Kisebbeknek, nagyobbaknak

A két korosztálynak kétféle kiadvány készült: a kisebbeknek a Nemzeti Hitvallást nyomtatták ki, a már felsorolt illusztrációkkal, valamint neves történelmi személyiségekkel, akik „törvényt szabtak a nemzetnek” (lásd képgalériánkat), bár Hunyadi Mátyást eddig kevésbé törvényhozó, mint háborúzó királynak ismertük, hacsak a király helyettesítési rendjét szabályozó úgynevezett nádori törvényt vagy a főnemeseket háttérbe szorító és a köznemeseket helyzetbe hozó törvényeket nem tartjuk a magyar történelem szempontjából korszakalkotó jelentőségűnek.

A 14 évesek – ugyanazokkal az illusztrációkkal – már a teljes alaptörvényt megkapják, a kicsiknek „csak” a Nemzeti Hitvallás jut. Mindez annak a nagyívű alaptörvény-népszerűsítő programnak a része, amit, mint korábban megírtuk, Kerényi Imre színházi rendező álmodott meg, Orbán Viktor személyes felkérésére. A program része az Alaptörvény Asztalának felállítása az önkormányzatoknál és egy festménypályázat is, nagy történelmi eseményekről.

Werbőczy, Zrínyi Ilona, Antall József. A kiadvány elő- és hátlapja: érettségizők is megkapják majd jövőre

hvg.hu

Ki érti ezt?

A gyerekeknek a megemlékezések után az osztályfőnökök osztják majd ki a füzeteket. Kérdés, hogy egy tízéves számára milyen mondanivalóval bírnak az olyan mondatok, mint hogy „a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi”, vagy "nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét".

Esetleg: „Hazánk 1944. március 19-én elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május 2-tól, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk, ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének. Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra. Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk."

Az általunk megkérdezett pedagógusok mindenesetre úgy vélik: egy tíz, de még egy tizennégy éves gyerek sem nagyon tud mit kezdeni ezzel a nyelvezettel, a tízévesek még azzal sincsenek tisztában, mi az alkotmány, és milyen jelentősége van egy ország életében. „Majd mindenki hazaviszi, a szülők pedig vérmérsékletük szerint azt tesznek vele, amit akarnak” – mondta a hvg.hu-nak egy iskolaigazgató.