A határon kívüli állampolgárok parlamenti képviseletéről és a külföldi szavazásról pénteken, Budapesten tartott nemzetközi konferencián a politikus kifejtette: a külföldön élők szavazati jogát az EU 27 tagállama közül 24 szabályozza, a megoldások pedig szerteágazóak. Ugyanakkor a legtöbb ország ezt a kérdést nem kapcsolja össze a határokon belül élő kisebbségek szavazati jogával.

Áder János a külföldi szavazatleadással kapcsolatban kiemelte: a Fidesz javaslata alapján a személyes voksolás mellett lehetőség lenne a szavazásra levél útján is, ugyanakkor az elektronikus voksolás lehetőségét elvetették, mivel – mint mondta – az országok ezt a módszert általában csak kísérleti jelleggel alkalmazzák, mert még sok a hiba a rendszerben.

Hangsúlyozta, hogy a külföldön élő magyarok csak az országos listára szavazhatnának a Fidesz tervei alapján.

A határokon belül élő kisebbségek szavazati jogáról elmondta, hogy a 13 Magyarországon bejegyzett kisebbség listaállítását kedvezményekkel segítené a Fidesz javaslata, így például az ötszázalékos parlamenti küszöb rájuk nem vonatkozna. Ha mégsem sikerül mandátumot szerezni, egy "kisebbségi szószóló" képviselné a közösséget, aki "a szavazati jogon kívül minden más jogosítvánnyal rendelkezne" a parlamentben – ismertette pártja álláspontját.

Egy vezető fideszes politikus a hvg.hu-nak a héten azt mondta, hogy a legkisebb eredménnyel a parlamentbe bejutó képviselőre leadott szavazatszámot vehetik figyelembe a kisebbségi mandátumszám kiszámolásánál: ennek felét kell összegyűjteni ahhoz, hogy legalább egy mandátumot kaphasson az adott kisebbség. Ha ennél kevesebb szavazatot kapnának, akkor még mindig küldhetnének képviselőt a parlamentbe, de jogköre korlátozott lenne, például nem szavazhatna a törvénytervezetekről.

Áder János a pénteki konferencián arról is beszámolt, hogy a javaslat szerint a kisebbségek esetében a szavazópolgároknak nyilatkozniuk kell arról, ha a kisebbségi és nem pártlistára kívánnak voksolni. "Ez elkerülhetővé tesz mindenfajta visszaélést" – fűzte hozzá.

Az EP-képviselő a magyar választójogi rendszer tervezett módosításával kapcsolatban úgy fogalmazott: a jövőben is két szavazata lenne a szavazópolgároknak, megmaradnak a "komolysági szűrők", vagyis a parlamenti küszöb és az ajánlószelvények rendszere, amelyekre a politikus szerint az ország kormányozhatósága miatt van szükség. Nem változna tehát a rendszer lényege – mutatott rá. Ugyanakkor a parlamenti képviselők száma 386-ról 200-ra csökkenne.