szerző:
Csikász Brigitta
Tetszett a cikk?

Az újpesti önkormányzat után most a zuglói készül jelentős mértékű, 5,5 milliárd forintos kötvénykibocsátásra. Erről csütörtökön határoznak a XIV. kerületi képviselők. Ezzel Zugló adósságállománya 14 milliárd forintra nőhet. Várnai László helyi LMP-s politikus szerint a kötvénykibocsátás valós célja az évi 1,5-2 milliárdos működési hiány betömése.

„Nem tudom, tudomása van-e róla, hogy a zuglói önkormányzat 5,5 milliárd forint értékben deviza (euró) alapú kötvényt szándékozik kibocsátani” – kezdte cinikusan Várnai László LMP-s XIV. kerületi képviselő azt a nyílt levelet, amelyet Papcsák Ferenc zuglói polgármesternek írt, s amelyet aztán blogján is közölt. Ez a felhívás, mondhatni, az utolsó pillanatban érkezik, mert a XIV. kerületi önkormányzati képviselők csütörtökön már döntenek is a pénzről. A hvg.hu birtokában lévő előterjesztés szerint a „fejlesztési (felhalmozási és/vagy felújítási) célok megvalósítása érdekében" bocsátanák ki az 5,5 milliárd forint összegű kötvénycsomagot.

Idén márciusban, Zugló költségvetésének elfogadásakor Várnai László a hvg.hu-nak a kötvénykibocsátás lehetőségének elfogadásáról tett említést. Ezzel – mint akkor megjegyezte – korábban az ellenzék mellett az önkormányzat pénzügyi, illetve a humán bizottságának fideszes tagjai közül sem mindenki értett egyet. Egyrészt azért, mert a 2008-ban végrehajtott – a Fidesz és az MSZP által közösen jóváhagyott – kötvénykibocsátásból sem használtak még fel kétmilliárd forintot, másrészt az 5,5 milliárdot megtérülő beruházásra lehetne csak költeni, de hogy mi lenne az, nem tudták megmondani.

A tervek szerint a kötvények futamideje húsz év, a türelmi idő öt esztendő, így a törlesztést 2016-ban kell a zuglói önkormányzatnak megkezdenie. Kérdés, lesz-e egyáltalán érdeklődés, ugyanis az előterjesztés szerint tíz olyan pénzintézetet kértek fel idén júliusban, akik önkormányzati kötvénykibocsátási referenciával bírnak, ám egyiktől sem érkezett "sem indikatív, sem kötelező érvényű ajánlat".

Nem túl vonzó

S hogy ezek az ajánlatok miért maradtak el? A képviselő-testület elé kerülő dokumentumban több tényezőt említenek meg. Így azt, hogy "a kialakult pénz- és tőkepiaci helyzet miatt a hosszú távú, húsz éves futamidejű kötvénykibocsátást a pénzintézetek ma már nem preferálják". Továbbá, hogy "a pénzintézetek nagy várakozással figyelik az önkormányzati szektor átalakítását, az ide vonatkozó jogszabályok módosítását". Valamint leginkább azért, mert a "gazdasági válság kialakulását, majd elmélyülését követően ma már ez a fajta forrásfinanszírozást több pénzintézet kizárólag egyéb biztosíték (pl.: azonnali inkasszó lehetőségének biztosítása, forgalomképes ingatlanvagyon) nyújtása mellett hajlandó válallni". Ezekkel a pénzintézeti fenntartásokkal számolva az egy összegben történő 5,5 milliárdos kötvénykibocsátás mellett részajánlatok tételének lehetőségét is megadták: 1,5; 1,5; 1,2 és 1,3 milliárd forintos részekre bontva.

Papcsák mint vizsgáló bizottsági elnök László Csabával. Különadósság
©

Várnai László LMP-s politikus a kötvénykibocsátást leginkább azért nem tartja időszerűnek, mert „az nyilvánvalóan szembe megy az Orbán-kormány államadósság elleni, és különösen a devizában való eladósodottság csökkentését prioritásként kezelő célkitűzéseivel", ami azért is érdekes, mert Papcsák Ferenc Zugló polgármestereként nemcsak az 5,5 milliárd euróalapú kötvénykibocsátás előterjesztője, de a parlament deviza-eladósodottságot vizsgáló albizottságának elnöke is.

A működési hiány betömése lenne a cél?

A képviselő többek között azt kifogásolta, hogy a kötvénykibocsátás céljaként a kerület fejlesztését jelölték meg, ám az „előterjesztésben nincsen semmi konkrétan megnevezett fejlesztési cél, egyáltalán nincsenek csatolva megnevezett, kidolgozott projekttervek, és persze ezért megtérülési, vagy más hatásvizsgálatok sem”. A dokumentumban egyéb felújításokon és energiaracionalizáló beruházásokon kívül megjelölték a Bosnyák téri piac teljes felújítását is, amit évek óta tervbe van véve. Az LMP-s önkormányzati képviselő szerint azonban „a burkolt cél az évi 1,5-2 milliárdos működési hiány betömése”.

A kötvénykibocsátás számítások szerint évi 300-350 millió forinttal terhelné meg 2016-tól Zugló költségvetését, s az ára az lenne, hogy 2031-ig mintegy 9,5 milliárd forintot kell a pénzintézeteknek visszafizetni. Ráadásul – tette hozzá Várnai –  a kerület által „kibocsátani tervezett kötvény, együtt a 2008-ban kibocsátott 5 milliárdos svájcifrank-alapú kötvény adósságszolgálatával, közel 14 milliárdos adósságot halmozna fel – ami éves költségvetésének 52 százalékát teszi ki”. Az évi több százmilliós részletfizetés pedig „adósságspirálba lökné Zuglót”.

Egyébként a kormánypárti képviselőknek is fenntartásaik vannak az ügylettel szemben. A pénzügyi bizottság november 14-i ülésén ugyanis az előterjesztést leszavazták – emlékeztette Papcsák Ferenc polgármestert az LMP-s képviselő. „Ez - bár a bizottság kormánypárti többségű - azért volt lehetséges, mivel a Fidesz-KDNP-s képviselők többsége – Harrach Péter frakció-vezetővel az élen – nem szavazott, így próbálván kifejezni a nemtetszését”. (A Fidesz-frakció több tagját is megkerestük az ügyben, de gyelőre csak visszahívásra kaptunk ígéretet.)

Várnai László szerint félő, hogy a képviselő-testületen „átmegy” az előterjesztés, ezért írta meg a levelét Papcsák Ferencnek választ várva arra, hogy a "kötvénykibocsátás mennyire illeszkedik a kormány deviza-eladósodás elleni küzdelmébe?".

Miért most és milyen fedezettel?

A kötvénykibocsátásról a hvg.hu is több kérdést intézett Zugló első emberéhez, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk rájuk választ. Többek közt arról érdeklődtünk, hogy miért most látták elérkezettnek az idejét, s hogy a lépés a zuglói lakosokra nézve milyen hosszabb távú következményekkel járhat. Korábban ugyanis írtunk arról, hogy az új önkormányzati törvény, amelyet pénteken kezd el tárgyalni a parlament, állami jóváhagyáshoz köti majd a helyhatóságok fejlesztési célú hitelfelvételét, működésre pedig egyáltalán nem vehetnek fel hitelt. Emiatt egyes önkormányzatok az utolsó pillanatban még gyorsan tető alá hoznak kötvénykibocsátásokat, az árfolyamkockázat ellenére is.

Az újpesti önkormányzat két hónappal ezelőtt ötmilliárd forint összértékű kötvénykibocsátást fogadott el. Úgy, hogy ezt nemcsak az ellenzék, hanem a KDNP helyi csoportja sem támogatta. Novák Ágnes fideszes alpolgármester akkor a hvg.hu-nak azt mondta, hogy a pénzt nem működésre, hanem fejlesztésre fordítanák. Az önkormányzati lapban pedig arról tájékoztatták a lakosokat, hogy a törlesztés miatt nem fognak új adót kivetni.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
hvg.hu Itthon

Elfogadták a zuglói költségvetést: Papcsák és a helyi média járt jól

Elfogadták Zugló idei költségvetését – értesült a hvg.hu. A kerület rendelkezésére álló 34 milliárd forint azonban nem tűnik elégnek. Erre utal az, hogy a fideszes képviselők – a költségvetés részeként – megszavazták egy 5,5 milliárd forintos kötvénykibocsátás lehetőségét. Úgy, hogy a korábbiból is megvan még 2 milliárd forint.

hvg.hu Gazdaság

Önkormányzati adóssághegy: a politika miatt fékezhettek be a bankok

Az önkormányzatok közül nagyjából harminc város számít különösen nagy adósnak, közülük mintegy harmaduk kockázatos banki szemszögből. Az önkormányzati adóssághalmaz főként politikai és államháztartási probléma: a megyék adósságának állami átvállalásáról már többször szó esett, és nehéz mást elképzelni az alacsony költségvetésű kistelepülések esetében is.

hvg.hu Gazdaság

Önkormányzatok: devizahitelt még utoljára!

Az új önkormányzati törvény a hvg.hu információja szerint állami jóváhagyáshoz köti majd a helyhatóságok fejlesztési célú hitelfelvételét, működésre pedig egyáltalán nem vehetnek majd fel hitelt. Egyes önkormányzatok az utolsó pillanatban még önállóan szeretnének dönteni milliárdos kötvénykibocsátásaikról - dacolva az esetleges árfolyamkockázattal is.

hvg.hu Gazdaság

Csökkent az önkormányzatok kötvénykibocsátási kedve

Idén alábbhagyott az önkormányzatok kötvénykibocsátási kedve, ezzel együtt az állomány már megközelíti a 900 milliárd forintot, ráadásul kétharmada devizában denominált - írta keddi összeállításában a Napi Gazdaság.