Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter helyzetének gyengülését jelenti, hogy nem ő vezeti a magyar delegációt a tárgyalásokon az IMF-fel. Vagy éppen ellenkezőleg, a kormányfő éppen hogy kimenteni akarta bizalmasát egy olyan helyzetből, amiben csak veszíteni lehet, ezért került a képbe néhány olyan szereplő, akik elhasználódása politikailag nem olyan lényeges a kormányfő számára. A hvg.hu által megkérdezett, a tárgyalásokra rálátó forrásaink véleménye is erősen megoszlik az ügyben.
Mint ismert, Giró-Szász András meglepetésre jelentette be, hogy a magyar delegáció tagjai Király Júlia MNB-alelnök, Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának elnöke, Pleschinger Gyula, az NGM pénzügypolitikáért felelős államtitkára, valamint Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter lesz. Matolcsy György tehát – pénzügyekért, költségvetésért, államadósságért felelős miniszterként – nem lesz ott, ami szokatlan, legalábbis a magyar gyakorlatot nézve: a kormány pénzügyére mindig jelen volt a korábbi megbeszéléseken.
Az NGM-ben megdöbbentek
Ez olyan, mintha már nem is Matolcsy György lenne a főnököm – mondta a hírre egy forrásunk a Nemzetgazdasági Minisztériumból, ahol szerinte kollégái „eléggé megdöbbentek” a hír hallatán. „Nálunk ezt hagyományosan az államháztartásért felelős miniszter szokta vezetni, ez a leglogikusabb, hiszen neki kell felelősséget vállalnia az államadósságért és minden ezt érintő kötelezettségért” – fogalmazott a minisztériumi tisztviselő.
„Nem tartom logikátlannak a lépést: ez egy nagyon nehéz tárgyalás lesz, nagyon komoly téttel, ide egy gyakorlott üzletemberre van szükség, mint amilyen Fellegi Tamás, nem egy elméleti közgazdászra, mint amilyen Matolcsy György” – mondta a parlament gazdasági bizottságának egyik kormánypárti tagja. A szakjogász szerint Matolcsy tárgyalási stílusa „amúgy sem mindig feltétlenül szerencsés”, és valószínűleg korábbi, az IMF-et érintő, nem túl pozitív nyilatkozatai sem teremtenének jó légkört. Arra a kérdésünkre, hogy ez Matolcsy György kormánybeli szerepén, befolyásán hogyan módosít, forrásunk csak annyit mondott: „ehhez Orbán Viktor fejébe kellene látni. A miniszterelnök személyzeti döntései kifürkészhetetlenek, ez legalább annyira jelentheti Matolcsy György gyengítését, mint az ellenkezőjét”.
A közgazdászokkal a múlt héten még Matolcsy György (is) tárgyalt: az IMF-el nem fog
MTI / Szigetváry Zsolt
Egy másik, a korábbi IMF-tárgyalásokra rálátó forrásunk szerint ugyanakkor kérdés, Fellegi Tamás mennyire lesz képes a tárgyalások menedzselésére. „Itt makropályát kell felvázolni, az IMF kérdéseire válaszolva többéves előrejelzéseket megadni, nem hiszem, hogy ehhez Fellegi Tamás értene, noha nem becsülöm le képességeit” – fogalmazott. Szerinte még az is elképzelhető, hogy esetleg az IMF jelezte finoman: egy „komolyan vehető embert küldjenek”. Kétségtelen, hogy a gazdasági miniszter szavahihetőségét nem erősítette, hogy kiderült: nem mondott igazat a november 25-i leminősítést követő, vezető közgazdászokkal folytatott megbeszélés után.
Bár a költségvetésért felelős miniszter minden országban tagja szokott lenni a tárgyalódelegációnak, erre vonatkozó jogi szabályozás nincsen. Ezt mindenütt a szokásjog rendezi így, Magyarországon sincs másként – tudtuk meg az IMF-tárgyalások menetét közelről ismerő forrástól. Az viszont szerinte lényeges, hogy legyen valaki a küldöttségben, aki ismeri a költségvetés struktúráját, amire alkalmas a területért felelős Pleschinger Gyula, aki Kármán Andrást váltotta ebben a székben.
Helyettes tárgyalók
„A delegáció összetétele semennyire nem utal Matolcsy György kormányon belüli pozíciójának meggyengülésére, sem pedig arra, hogy a minisztert illetően megingott volna Orbán Viktor bizalma” – értékelte a döntést a tárgyalások előkészítésére rálátással bíró egyik forrásunk. „Erre a tárgyalásra ennél súlytalanabb delegációt nem küldhettünk volna. Fellegi nem politikai tényező, Pleschinger egy bürokrata, Rogán pedig egyéni képviselőként olyan jogszabály-tervezetekhez adta a nevét, amelyek tökéletesen komolytalanná teszik”. Forrásunk szerint sokkal inkább arról van szó, hogy Orbán – sikeresen – „eltartja magától” a számára kétségkívül kínos és megalázó tárgyalásokat, egyben alkalmat nyújt a gazdaságpolitikai területen ambícióval bíró Felleginek és Rogánnak, hogy megkopjanak a tárgyalások során. „Ha fegyverletételre kerül sor, elviteti velük a balhét, ha viszont hepciáskodni támad kedve, azt ő és Matolcsy bármikor megteheti továbbra is” – értékelte idézett informátorunk.
Azt is fontos tudni, hogy a sajtóban gyakorta megjelenő hírekkel ellentétben az IMF nem támaszt előre feltételeket és nagyon rugalmas a tárgyalások során. Ha egyetért a Valutaalap a gazdaságpolitikai célokkal (az államadósság csökkentése, az adósság piaci alapú finanszírozásának biztosítása), akkor „csak” azt kell hitelt érdemlően alátámasztani, hogy a gazdaságpolitikai eszközök, amiket a kormány alkalmaz, a célok elérését valóban segítik. Ezek bizonyításához pedig számokat, folyamatokat, elemzéseket kell felsorakoztatni, amiben komoly szerepe van a Matolcsyt helyettesítő pénzügyekért felelős tárgyalónak.
Mikor tárgyalunk egyáltalán?
De ahogy már megírtuk, az EU-IMF-tárgyalásokon az előbbinek a szava lehet a döntő: esetükben ugyanis szigorúbb feltételeknek kell megfelelni, hiszen a túlzottdeficit-eljárás még nincs lezárva, és jelenleg is hatvannál több felügyeleti eljárás zajlik tiltott költségvetési támogatás címén Magyarország ellen. Úgy tudjuk, jogalapja nincs annak, hogy az EU a finanszírozási segítségért cserében az eljárásokban kifogásolt gyakorlatok megszüntetését kérje (szankcióként a kohéziós alapok pénzcsapjának az elzárása fenyeget), ugyanakkor minden a tárgyalóasztalnál dőlhet majd el.
A hvg.hu meg nem erősítve, de a tárgyalások előkészítésére rálátó forrásból úgy értesült, hogy bár Giró-Szász András kormányszóvivő szerint a magyar kormány „tegnap óta készen áll” az IMF-fel folytatandó tárgyalásokra, a Valutaalapnak nem annyira sürgős a kezdés. Úgy tudjuk, az IMF január 10. előtt nem kezdi meg a tárgyalást Orbánékkal, ezzel pedig komolyan lerövidülhetnek a konzultációk. Mint arról a hvg.hu is beszámolt, a Standard & Poor’s legfeljebb február közepéig lebegtetheti Magyarország bóvlivá minősítését – legkésőbb ekkor még nagyobb bajba kerülhet Magyarország, ha addig nem jön létre megállapodás a Valutaalappal.
Már idézett forrásunk ugyanakkor azt mondta: „az IMF akkor ül asztalhoz, amikor jelzik neki, hogy erre a kormány részéről készen állnak, nem nekik kell makropályát felvázolniuk, hanem nekünk. Nem tudom, mikor indulnak a megbeszélések, de ha késés van, az inkább miattunk történik, hiszen látható, hogy a kormány is még most számolgatja, milyen növekedési pályára számíthat valójában jövőre, ez pedig nyilván meghatározza majd, hogy mit kérünk a Valutalaptól” – mondta informátorunk.
Kérdéseinket elküldtük a Kormányszóvivői Irodának és a Nemzetgazdasági Minisztériumnak is, de csak annyit válaszoltak, hogy Matolcsy György majd a gazdasági növekedésről tárgyal – az IMF helyett Simor András jegybankelnökkel.
