Az állam és az egyházak is vevők az önkormányzatok finanszírozhatatlanná vált iskoláira és más intézményeire. A működtetésükhöz hiányzó több száz milliárd forintot azonban a helyi adók megcsapolásával teremtené elő a kormány.
Rég volt ilyen élénk kereslet az egyházak szolgáltatásai iránt, mint manapság: a fizetésképtelenség határáig eladósodott önkormányzatok sorra bocsátkoznak tárgyalásokba vegetáló intézményeik átadásáról. Ez történik például a Szolnok megyei Tiszaburán is, ahol december közepén kikapcsolták a gázt az önkormányzat épületeiben, mert a település nem tudott fizetni a szolgáltatónak, most pedig már főtt ételt sem adnak az iskolában, mivel az élelmiszer-beszállítók is megelégelték a kiegyenlítetlen számlákat. A háromezres településen, ahol a hatszáz gyerek elsöprő többsége szociálisan rászorulónak számít, most egy teában és egy szelet vajas kenyérben merül ki az ingyenes étkeztetés, az is csak abból a néhány tízezer forintból, amit a polgármester, a pedagógusok és egy-egy vállalkozó összedobnak. A vészhelyzet miatt az önkormányzat napirendre tűzte a református egyház megkeresését, hogy vegye át a település 400 milliós éves költségvetéséből 250 millió forintot felemésztő, iskolát és kultúrházat is magában foglaló Általános Művelődési Központ fenntartását.
Hasonló a helyzet a Borsod megyei Rakacán, ahol idén már két alkalommal is becsukták egy-két hétre az iskolát. Sőt ott a menekülőutat is elzárták. Az iskola felújítására felvett pályázati támogatás ugyanis ötéves fenntartási kötelezettséget ír elő, így a tanintézménytől akkor sem tudnának megszabadulni, ha volna átvevő. Pedig feltehetően volna, hiszen a szomszédos Rakacaszenden már a görög katolikus exarchátus tartja fenn az óvodát és a négyosztályos iskolát. Az ország lakosságának 2,6 százalékát kitevő görög katolikusok egyháza igencsak vállalkozó szellemű: Miskolcon is tárgyal egy szakközépiskola átvételéről, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig a már aláírt keretmegállapodás szerint hat gyermekvédelmi lakásotthon és egy fogyatékosok ellátására szakosodott intézmény fenntartását vállalná.
Nem véletlen, hogy az egyházak bátrabban vállalnak magukra ilyen feladatokat, esetükben ugyanis a jogszabályok nagyvonalúbban állapítják meg az állami támogatásokat. Míg az önkormányzatok intézményeiben az egy-egy ellátott után járó, bonyolult számítások alapján kialakuló állami normatíva a költségek 50-60 százalékát fedezi, az egyházak az óvodások, az általános és szakiskolások után az idén további évi 230 ezer forintot kapnak fejenként, ami adott esetben már az összes működési költséget fedezheti. Más kérdés, hogy ez a fajta megoldás így nemhogy mérsékelné, hanem még növeli is az állami költségvetés terheit.
Ráadásul az egyházakat még a területi ellátási kötelezettség terhétől is megszabadította egy kereszténydemokrata képviselők javaslatára elfogadott tavalyi törvénymódosítás. Az önkormányzati iskolákkal szemben az egyháziak nem kötelesek a környékről minden jelentkező diákot felvenni, ami nem kis mértékben járulhat hozzá a szegregációhoz, a hátrányos helyzetű gyermekek kényszerű szelekciójához és összezártságához a rosszabb finanszírozási helyzetű önkormányzati intézményekben.
Az iskola a katolikus identitás szempontjából fontos, de senkit nem szeretnénk katolikus intézménybe kényszeríteni – nyilatkozta a püspöki kar tavaszi ülése után Erdő Péter bíboros, aki szerint ott szóba sem jöhet az iskola átvétele, ahol ezt a szülők nem támogatják. A református egyház zsinati tanácsa a minap határozatban kérte gyülekezeteit, hogy tartózkodjanak az intézmények tömeges átvételétől, mert a finanszírozási feltételek változhatnak, ám a HVG tapasztalatai szerint a helyi református közösségek számos településen tárgyalnak erről. A Magyarországi Református Egyháznak 2002-ben 89 közoktatási intézménye volt, ma már 118-at tart fenn. A szelekció lehetőségét nem cáfolták: Tarr Zoltán zsinati tanácsos azzal válaszolt a HVG érdeklődésére, hogy az egyháznak nincs területi ellátási felelőssége, de ha valaki hozzájuk jelentkezik, „annak vállalnia kell az adott intézményben a kötelezettségeket”.
Ettől függetlenül az önkormányzat a konkrét megállapodásban elejét veheti a szegregációnak, a pedagógusok viszont még továbbfoglalkoztatási kötelezettség esetén is elvesztik közalkalmazotti státusukat, és ha a világnézeti szempontokkal nem értenek egyet, legfeljebb elbocsátási pénzükkel vigasztalódhatnak. Bár alkotmánybírósági határozat írja elő, hogy meg kell teremteni a választás lehetőségét, és az oktatási kínálat nem állhat csupán egyházi fenntartású intézmény(ek)ből, azokon a kistelepüléseken, ahol a szociálisan rászoruló gyerekek napi egyszeri melegétkeztetése múlik ezen, a szülők nyilván megváltóként tekintenek a fizetőképes fenntartóra, tartozzon az bármelyik egyházhoz vagy felekezethez.
Az önkormányzatok elmúlt években felhalmozott több mint 1100 milliárd forintos adósságállománya alatt tehát recseg-ropog a helyi közigazgatás rendszere. A legkisebb településeken rég a környékbeli erdőkből kivágott fával fűtenek, az étkeztetés azonban már a jóval magasabb egy főre jutó GDP-vel büszkélkedő Pest megyében is akadozik. Budapest ugyancsak a csőd elkerülését tartja szem előtt, amikor hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni az állammal 12 egészségügyi intézményének átadásáról. „A Fővárosi Önkormányzat a racionális, hatékony és magas színvonalú budapesti egészségügyi ellátást támogatja, és ennek érdekében partner lehet minden olyan elképzelés érdemi megvizsgálásában, amely ezt biztosíthatja” – fogalmaztak a Városházán a HVG érdeklődésére. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium illetékes államtitkársága szintén a fővárosi gyógyintézményekkel példálózott: „jelenleg a fővárosi fenntartású intézmények hétféle fenntartóval 90 telephelyen, csaknem 500 épülettel, több mint 10 ezer ággyal és 14 ezer munkavállalóval működnek. Az ellátás biztonságát és hatékonyságát akadályozza az egészségügyi szolgáltatók sokszereplős tulajdonosi köre, nem nehéz tehát belátni, hogy az intézményrendszert illetően változtatásra van szükség.”
A kormányzat a legelszántabban az oktatási rendszer állami kézbe vételét szorgalmazza (lásd Átvételi bizonylatok című írásunkat). Ám azt nehéz elképzelni, hogy az ebből származó megtakarítás súlyos tízmilliárd forintokra rúgna, még akkor is, ha az ellátottak számát csökkentik, például a tankötelezettség korhatárának leszállításával 15 évre. Az állami oktatási kiadásokból ugyanis eddig 900 milliárd forint terhelte az önkormányzatokat, és ennek alig a felét állta az állam. A hibádzó 400-450 milliárd forintot valahonnan neki is elő kell teremtenie, még akkor is, ha a Belügyminisztérium szándékai szerint valamennyit tényleg meg lehet spórolni az egységes irányításon és közbeszerzéseken.
A Széll Kálmán-tervben erre is felvillan egy megoldás, bár meglehetősen burkolt megfogalmazásban: „az önkormányzatok finanszírozásának átfogó reformja keretében a helyi adók szerepét újraszabályozzuk”. Ez azt jelentheti, hogy az oktatás és más közszolgáltatások állami kézbe vétele esetén a forrásokat is a központi büdzsébe irányítják. A helyi adóbevételek több mint 80 százalékát nyújtó iparűzési adóból még a válság időszakában is évente körülbelül 470 milliárd forint bevételt hozott, elvonása a legnagyobb települések mozgásterét is lenullázza. Ez viszont azzal járhat, hogy olyan erős kormánypárti polgármesterek is protestálhatnak, mint Rogán Antal vagy Kósa Lajos, akik már eddig is felszólaltak saját önkormányzataik intézményei mellett.
SZABÓ YVETTE
Nem elsőprideozó, szinte minden eddigi felvonuláson is ott volt Kőszeg Ferenc, ám a legendás ellenzéki a HVG-nek azt mondta, most „több százezren voltunk, akik azt üzentük a NER-nek, hogy a társadalomnak elege van az uszításból, a fenyegetésből, a hatalmi arroganciából”. Kőszeg Ferencet a jövő évi választásokról és a Fidesz trükkjeiről is kérdeztük.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
A 21 Kutatóközpont szerint jócskán vezet a Tisza a biztos pártválasztók között.
Az ő nevén lévő 188 milliárd forintnál sokkal több pénze lehet
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
Szombat óta újra fellángoltak a tiltakozások, vasárnap éjjel és hétő hajnalban a tüntetők több helyen barikádokat emeltek.
A hírt Havas Henrik jelentette be, mint írta, az utóbbi évtizedeket visszavonultan töltő Forró már hónapokkal ezelőtt elhunyt.
Ha a kérelem átmegy, akkor csak Mészáros vagyonkezelője nyomtathatja majd például pólóra a kifejezést.
