A mai magyar jogállam nem épülhet a kommunista állam bűneire, ezért a Magyarország alaptörvényének átmeneti rendelkezéseiről szóló kormánypárti törvényjavaslat lezárja az elmúlt két évtizedet és mindenki számára lehetővé teszi, hogy új lappal kezdje a XXI. századot - mondta Varga István, a Fidesz vezérszónoka az előterjesztést ismertető parlamenti expozéjában csütörtök este.

Lázár János, a Fidesz és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, valamint további tíz fideszes politikus november 20-án nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amelynek preambulumában kimondanák, az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető.

Az MSZP szerint a mai magyar baloldal megbélyegzéséről, hiteltelenítéséről és nem csak a múlt felelőseinek felelősségre vonásáról szól a Magyarország alaptörvényének átmeneti rendelkezései című törvényjavaslat. Ahogy arról korábban beszámoltunk, Bárándy Gergely, az MSZP vezérszónoka a törvényjavaslat általános vitájában csütörtökön este az Országgyűlésben azt mondta, ezt támasztja alá az is, hogy a javaslat egyes passzusai arról szólnak, hogyan kötődik az MSZP az MSZMP-hez, és a felszólalók is az erre vonatkozó részeket emelték ki beszédükben. Hangsúlyozta: a kormányoldal megteremti a jogi alapjait annak, hogy politikai ellenfelüket hogyan lehet tönkre tenni és a párt vagyonát elkobozni.

Hozzátette, hogy akik el nem évülő bűnöket követtek el, akik kínozták embertársaikat, azokat az MSZP szerint is el kell ítélni attól függetlenül, hogy a bűnöket melyik korszakban követték el. "Elítélem azokat, akik az 1956-os megtorlásokban szerepet játszottak, sem lelki, sem szellemi, sem pedig politikai közösséget nem vállalok Biszku Bélával" - fogalmazott. Hozzátette: "56 kapcsán régóta hangoztatjuk és hangsúlyozzuk, hogy Nagy Imrét véljük hősnek és nem a másik oldalt".

Az MSZP képviselője felsorolta a jelenleg prominens fideszesként ismert volt MSZMP-tagokat, és feltette a kérdést, a kormánypártok miért nem mondanak ítéletet a zsidótörvényről, miért nem ítélik el azokat, akik Hitler oldalán beléptették az országot a világháborúba.

Bosszú helyett kibeszélés

Az LMP szerint bosszú helyett a társadalmi traumák kibeszélésére, az állami terrortól szenvedők számára biztosított elégtételre lenne szükség. Schiffer András, a párt frakcióvezetője a Magyarország alaptörvényének átmeneti rendelkezéseiről szóló javaslat parlamenti általános vitájában felszólalását úgy kezdte: a "temetetlen múlt mérgezi a jelent és akadálya a jövőnek". Mint mondta, a békés átmenetnek ára van és ezt évtizedekkel később kell megfizetnünk.

Az ellenzéki képviselő az elszámolás elmaradásának szomorú mérlegének nevezte, hogy "ávós pribékek" boldogulni tudtak az 1956 és az 1990 utáni Magyarországon is, a magyar társadalom pedig azzal szembesült, hogy az előző rendszer haszonélvezői lettek a demokratikus átmenet legnagyobb nyertesei. Szerinte a múltat ennek ellenére nem vagdalkozva és egymást becsmérelve, hanem nyugodtan, az eseményeket átbeszélve kellene feldolgozni. Az LMP frakcióvezetője erre hivatkozva kudarcra ítéltnek nevezte a kormányoldal igazságtételre vonatkozó javaslatát, mivel arról szerinte nem kérdezték meg a megnyugvást várók véleményét, az MSZP "megbélyegzésével" pedig egy parlamenti párt szavazóinak egyetértésére eleve nem is számítanak.

Jobbik: bűn nem maradhat büntetlenül

A Jobbik szerint négy lépésben kellene végrehajtani az elmúlt rendszer utáni igazságtételt. A múlt teljes feltárását a kommunizmus bűnöseinek bírósági elszámoltatásának, az alkotmányos jogfolytonosság helyreállításának, illetve a bűnökben részesek közéletből történő kizárásának kell követnie - fejtette ki a témában véleményét Gaudi-Nagy Tamás, a párt képviselője.

Az ellenzéki képviselő felszólalásában úgy fogalmazott, ami a kommunizmusban, szocializmusban jó volt az sajnos eltűnt, míg ami rossz volt, nem változott. "Megmaradt a kijáró rendszer, az elitek összefonódása, a herék élősködése a nemzet tisztességes rétegei fölött és megmaradt a tehetségek előrejutásának gátlása, megmaradt az, hogy nemzeti érdekeinket fel nem vállalói politikai elit vezeti hazánkat" - fogalmazott.

Az igazságtételnek a "medréből kizökkent igazságosságnak helyes mederbe terelésének" kell lennie, amihez a kormányoldalnál kezdeményezettnél radikálisabb megoldásokra van szükség - tette hozzá. Mint mondta, ezek során annak az alapelvnek kell érvényesülnie, hogy "bűn nem maradhat büntetlenül". Gaudi-Nagy Tamás a kárpótlás kérdéséről azt mondta, a kommunizmusban az élethez szükséges szinte minden vagyontárgyat elvettek az emberektől, akiket a rendszerváltozás utáni kárpótlás során "lényegében újból átvertek". A jobbikos politikus szerint ezért megkerülhetetlenül szükséges lenne a kárpótlás intézményének felülvizsgálata is, tehát azt nem lenne szabad lezárni, hanem folytatni kellene az ország gazdasági teherbíró képessége, illetve az igazságosság szem előtt tartásával.

Az erkölcsi kötelesség

A KDNP szerint Magyarország jövője szempontjából szükség van a szembenézéssel, és amíg az unió nem lesz ebben egységes, addig nem tudnak egységesen a múltra tekinteni. Stágel Bence, a párt vezérszónoka a Magyarország alaptörvényének átmeneti rendelkezései című törvényjavaslat általános vitájában csütörtök este az Országgyűlésben azt mondta, ezrek kerültek koncepciós vádak alapján börtönbe, haltak meg, vagy kerültek munkatáborokba.

Kitért arra is, hogy ez a törvényjavaslat a közjogi szembenézést jelenti és örvendetesnek nevezte, hogy a cél nem a hatalom birtokosaival szembeni bosszúállás, hanem a múlt valósághű feltárása. Az áldozatokkal szemben erkölcsi kötelesség a társadalom igazságérzetének biztosítása - tette hozzá. Elmondta azt is, hogy egy átfogó, közjogi rendezés máig váratott magára, de amíg nem rendezik ezt a kérdést, addig nem várható el, hogy nyugaton megértsék az országot.