A mai magyar jogállam nem épülhet a kommunista állam bűneire, ezért a Magyarország alaptörvényének átmeneti rendelkezéseiről szóló kormánypárti törvényjavaslat lezárja az elmúlt két évtizedet és mindenki számára lehetővé teszi, hogy új lappal kezdje a XXI. századot - mondta Varga István, a Fidesz vezérszónoka az előterjesztést ismertető parlamenti expozéjában csütörtök este.

Lázár János, a Fidesz és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, valamint további tíz fideszes politikus november 20-án nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amelynek preambulumában kimondanák, az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető.

Meg kell húzni a cezúrát a Fidesz szerint

Rögzítenék azt is, hogy eddig elmaradt a kommunista diktatúra vezetőinek felelősségre vonása, ám az alaptörvény 2012. január 1-jei hatálybalépésével "lehetőség nyílik az igazság érvényesítésére". A javaslat lehetőséget adna az előző rendszer vezetőinek biztosított állami juttatások csökkentésére, és arról is rendelkezne, hogy a kommunista hatalom birtokosai közszereplők.

Varga István úgy fogalmazott, ha késve is, de húsz évvel a rendszerváltás után meg kell húzni azt a cezúrát, amellyel egy új időszámítás kezdődhet Magyarországon. Mint mondta, ki kell jelenteni, hogy egy illegitim állapot, kommunista diktatúra uralkodott az ország 1944. március 19-i náci megszállása és az első szabadon választott polgári kormány megalakulása, 1990 májusa között.

Kiemelte, hogy Horn Gyulának nem lett volna erkölcsi alapja arra, hogy miniszterelnökként, vagy akár csak képviselőként "átlépje a parlament küszöbét". Medgyessy Péter volt kormányfőre kitérve hozzátette: az "egész művelt világ rajtunk nevetett, amikor egy III/III-as után egy III/II-es miniszterelnökünk lett".

A fideszes képviselő úgy fogalmazott, "vissza kell csatolni 1918-ra és a vissza kell térni Trianonra is (...) és azt hiszem ebben nincs vita". Varga István felszólalásában ezután kitért arra is, hogy hite szerint az őszirózsás forradalom, illetve a tanácsköztársaság nélkül "nem veszthettük volna el az ország kétharmadát" - szavait ekkor élénk taps fogadta a kormánypárti padsorokból, míg a szocialista képviselők hangos morajlásban fejezték ki nemtetszésüket.

A kormány kiállt a javaslat mellett

Az ezt követően a kormány nevében felszólaló Rétvári Bence igazságügyi államtitkár felszólalásában - a parlamenti vita elhúzódására utalva - jelképesnek nevezte, hogy egy olyan javaslat tárgyalását kezdhetik meg 11 órás késéssel, amelynek már 21 éve meg kellett volna születnie.

A kereszténydemokrata politikus a kabinet támogatásáról biztosította az előterjesztőket, majd kiemelte: a törvényjavaslat első része annak a lakmuszpapírja, ki hogyan viszonyul az előző rendszerhez. A javaslatot támogatók egyértelműen kijelentik, hogy "nem lehetőség áthajlás előző és új rendszer között" és egyértelművé teszik, hogy a "demokraták oldalán áll".

Megbélyegzésről szól az MSZP szerint

Az MSZP szerint a mai magyar baloldal megbélyegzéséről, hiteltelenítéséről és nem csak a múlt felelőseinek felelősségre vonásáról szól a Magyarország alaptörvényének átmeneti rendelkezései című törvényjavaslat.

Bárándy Gergely, az MSZP vezérszónoka azt mondta, ezt támasztja alá az is, hogy a javaslat egyes passzusai arról szólnak, hogyan kötődik az MSZP az MSZMP-hez, és a felszólalók is az erre vonatkozó részeket emelték ki beszédükben. Szerinte a kormányoldal megteremti a jogi alapjait annak, hogy politikai ellenfelüket hogyan lehet tönkre tenni és a párt vagyonát elkobozni.

Hozzátette, hogy akik el nem évülő bűnöket követtek el, akik kínozták embertársaikat, azokat az MSZP szerint is el kell ítélni attól függetlenül, hogy melyik korszakban követték azokat el.

"Elítélem azokat, akik az 1956-os megtorlásokban szerepet játszottak, sem lelki, sem szellemi, sem pedig politikai közösséget nem vállalok Biszku Bélával" - fogalmazott. Hozzátette: "56 kapcsán régóta hangoztatjuk és hangsúlyozzuk, hogy Nagy Imrét véljük hősnek és nem a másik oldalt".

Felolvasták a Heti Válasz listáját

Felhívta a figyelmet arra, hogy a javaslat szerint nemcsak az MSZMP, hanem annak kiszolgáló szervezeteit is bűnösnek tekintik, így a KISZ-t is, amelynek több millió tagja volt, ezzel őket is megbélyegzik.

A Heti Válasz című hetilapból idézve Bárándy Gergely felsorolta azokat a kormánytagokat, fideszes és KDNP-s frakciótagokat, akik korábban kapcsolatban voltak az MSZMP-vel, vagy a KISZ-szel. Ide sorolta Járai Zsigmond volt pénzügyminisztert és Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert, akik MSZMP-tagok és III/II-es együttműködők voltak, illetve Szita Károlyt, Kaposvár polgármesterét, aki III/III-as együttműködő volt.

Felsorolta még Pintér Sándor belügyminisztert, aki MSZMP-titkár volt, Boross Péter volt miniszterelnököt, aki MSZMP-tag volt, Pozsgay Imrét és Szűrös Mátyást, akik egykori MSZMP-KB-tagok voltak, Schmitt Pál köztársasági elnököt, aki miniszterhelyettes volt, Kerényi Imre volt MSZMP-titkárt, Fónagy János államtitkárt, volt MSZMP-tagot, Varga Mihályt, Deutsch Tamást, Kövér Lászlót és Orbán Viktort, akik KISZ-titkárok voltak, valamint Hoffmann Rózsa államtitkárt és Harrach Pétert is, akik MSZMP-tagok voltak.

Mint mondta, reméli, hogy a fideszes párttagkönyvek nem fognak a felelősségre vonások útjába állni, ha ez tényleg megtörténik.

Bárándy Gergely felszólalásában kitért arra is, hiába deklarálják, hogy ez a korszak nem létezett, hiába állítanak vissza utcaneveket, bélyegzik meg a baloldalt, a korszak létezett.

Feltette a kérdést, hogy miért 1944-ig nyúlnak vissza, miért nem mondanak ítéletet a zsidótörvényről, miért nem ítélik el azokat, akik Hitler oldalán beléptették az országot a világháborúba? Ezt lehet tolerálni, de a kommunista korszakot nem? - kérdezte, hozzátéve: Rákosi és Szálasi között nem sok különbség van.

Közölte továbbá, ha a cél az, hogy felelősségre vonják az el nem évülő bűnök elkövetőit, akkor erről kellene törvényt hozni.