A lapunk által megkérdezett kórházigazgatók nem tartanak attól, hogy Magyarországon januártól vészhelyzet alakulna ki az egészségügyben. A rezidensek törekvését megértik, a módszerrel továbbra sem értenek egyet, és azt mondják: az ő kórházukban ez biztosan nem fordulhat elő. Szlovákiában a magyarhoz hasonló akció keretén belül csütörtökön 1200 orvos nem vette fel a munkát.
Szlovákiában csütörtökön 1200 orvos felmondása lépett érvénybe, mert a kormány az általuk kért 700 eurós havi fizetésemelés helyett csak 300-at ajánlott (a szlovák orvosok így is harmadával többet keresnek magyar kollégáiknál), és nem állítja le a kórházak részvénytársasággá alakítását, ami az egészségügyiek szerint a privatizáció előszobája. A szlovák Orvosi Szakszervezeti Szövetség (LOZ) elnöke a helyi sajtónak azt mondta: „a helyzet továbbra is nagyon komoly, s merem állítani, hogy egyes kórházakban egyenesen kritikus. Arra kérjük az orvosokat és a pácienseket is, hogy ne féljenek”. A sikertelen tárgyalás végére Ivan Uhliarik egészségügyi miniszter felajánlotta lemondását.
A szlovákok ezután humanitárius segítséget kértek Szócska Miklós államtitkártól betegeik sürgősségi ellátására, több kórházi osztályon ugyanis akadozik az ellátás, sőt kritikus a helyzet. A pozsonyi gyermekkórház onkológiai osztályán például már bejelentették, ha nem változik a helyzet, a jövő hét elején az akut eseteket sem tudják ellátni. Az egyetemi klinikákon a legsúlyosabb a helyzet, így Nyitrán, Zsolnán, Besztercebányán. Bár a kormány az érintett településeken szükségállapotot vezetett be (aminek értelmében még a felmondott orvosok is behívhatók munkára), az érintettek nagyon egyszerű módszerrel védték ki a kormányzati nyomást: november 30-án "rejtélyes módon" legtöbbjük "megbetegedett", így pedig nem dolgozhatnak.
Mivel a magyar egészségügyi hatóságok attól tartanak, a határ menti területekről sokan inkább magyarországi kórházakat keresnek majd fel, a mentőszolgálat és 13 kórház sürgősségi ügyeletét erősítette meg Szócska Miklós. Ezen intézmények feladata, hogy biztosítanak ellátást a Szlovákiából érkező betegeknek. Ugyanakkor Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke moratóriumot hirdetett, és arra kérte a magyar orvosokat, hogy ne vállaljanak részt a szlovákiai betegek ellátásában, hogy „közreműködésükkel ne gyengítsék orvostársaik bérharcát”.
Nem félnek
Ha nem is pontosan ezekkel a szavakkal, de ezt mondja lapunknak Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke is. „Megértjük a nehéz helyzetet, és szolidárisak is vagyunk a kinti kollégákkal, és természetes, hogy a sürgős vagy súlyos esetek ellátásában segítünk. De nem hinném, hogy a magyar orvosok feladata lenne a helyzetbe beavatkozni.” Az elnök azt mondja, a szlovák orvosok ugyanazért küzdenek, mint a magyarok: jobb munkakörülményekért és biztosabb megélhetésért. Az uniós ranglistán egyébként a szlovák doktorok fizetése is a sor végén kullog, igaz, ők a 23., míg a magyarok a 25. helyen állnak. A magyarországinál csak Bulgáriában és Romániában rosszabb a helyzet.
A rezidensek akciója december végéig tart, most nagyjából 2500 felmondólevél van letétben. Az elnök azt mondja, érezhetően nagyobb az érdeklődés vidéken, mint a fővárosban. Az akció anonim, nem csoda tehát, hogy az intézményvezetők nem tudják, a saját kórházuk mennyire érintett ebben - mondta Papp Magor arra a felvetésünkre, hogy a hvg.hu-nak megszólaló kórházvezetők egyike sem tart attól, hogy a szlovákiaihoz hasonló helyzet állhat elő, ha életbe lépnek a felmondások. Lapunknak Harmath György, a Heim Pál Gyermekkórház, Radnai Zoltán az egyesített Szent László és Szent István, illetve Golub Iván, az Uzsoki Kórház főigazgatója is azt mondta: nincs tudomásuk arról, hogy intézményükből bárki is csatlakozott volna, és azt „elképzelhetetlennek is tartják”.
Golub Iván annyit tett hozzá: borítékolja, hogy a hiányszakmákból, mint a sürgősségi vagy a korboncnoki szakterületről nem megy el senki, itt ugyanis „a fizetés az orvosigazgatóihoz közelít”. Radnai szerint náluk a rezidensek speciális szakterületeken dolgoznak, mint a hematológia vagy infektológia, ahol nem könnyű máshol elhelyezkedni. Mind a három igazgató egyöntetűen azt mondta: nem tartja reális veszélynek, hogy felmondanának náluk.
Rabszolgamunka
Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke és a Veszprémi Kórház igazgatója szerint annak ellenére, hogy kórházuk még éppen a működőképesség határán van, egyelőre nem kellett semmilyen korlátozást bevezetniük, „viszont valamennyi osztályunkra érvényes, hogy akár egy-egy ember kiesése hatalmas problémát jelentene”. Rácz szerint globálisan beláthatatlan következményekkel járna, ha 2500 orvos egyszerűen nem venné fel a munkát. „Ez a gyógyítók negyede, ami azt is jelentené, hogy a magyar egészségügynek pontosan ugyanolyan problémákkal kellene szembesülnie, mint a szlovákoknak.” Rácz szerint ugyanakkor itthon nem lehetne szükségállapot bevezetésére hivatkozva munkára kötelezni az orvosokat. „Nem véletlenül emelte fel a szavát ez ellen valamennyi uniós orvosi szervezet: ez a rabszolgamunka elfogadhatatlan.”
A politikát uraló arrogancia és a lebutított beszédmód erős apátiát okozott a társadalomban, de most ez változóban van – mondja Radnóti Sándor művészetfilozófus, aki szerint a kultúrát ízlésterrorral sem tudják megingatni. HVG-portré.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Az Európai Bizottság a szervezés egyes elemei miatt eljárást indíthat.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
