Nem jöttek be azok a kormányon belüli találgatások, amelyekről korábban a hvg.hu is beszámolt: nem a Fidesz gazdasági holdudvarával szoros kapcsolatban álló Horváth Gergely, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezetője lesz Fellegi Tamás fejlesztési miniszter utódja. Orbán a hvg.hu által megkérdezett kormányzati forrásokat is meglepte, mert végül a másodvonalból választott jelöltet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium élére.

Fellegi december 8-án közölte, hogy feladatainak sokasága miatt kezdeményezi felmentését a miniszterelnöknél miniszteri posztjáról, mert az IMF-tárgyalásokra akar összpontosítani. Akkor a hvg.hu-nak több kormányzati forrás is azt mondta, Fellegi távozásában szerepet játszott, hogy összeütközésbe került a nagyobbik kormánypárt gazdasági holdudvarával.

A miniszterelnök szóvivője, Szijjártó Péter szerdán jelentette be, hogy Orbán Viktor Németh Lászlónét javasolja a NFM élére. Bár a miniszterjelölt neve alig ismert a szélesebb közvélemény előtt, és az MTI hírarchívumában is csak elvétve találni tőle nyilatkozatot, Némethnének évtizedekre visszanyúló kapcsolata van a Fidesz gazdasági háttérembereivel - már az első Orbán-kormány idején együtt mozgott azokkal a menedzserekkel, akiket a legnagyobb állami cégek vezetésével bíztak meg.

Németh Lászlóné a Parlamentben, bizottsági meghallgatása előtt

Túry Gergely

Mostani munkahelyére, az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-hez (MFB) tavaly júliusban került; jelenleg a bank vezérigazgató-helyettese és az igazgatóság belső tagja. A cég jelenlegi elnök-vezérigazgatójával, Baranyay Lászlóval együtt nyolc év után tért vissza az MFB-hez, ugyanakkor tagja a Magyar Villamos Művek igazgatóságának is, melyet a miniszteri posztra korábban szintén esélyesnek tartott Baji Csaba irányít.

Egy megbízható káder

A cégnyilvántartás szerint Némethné 1999 februárja és a 2002-es kormányváltás közötti időszakban az MFB aláírási joggal rendelkező vezető alkalmazottja volt. Baranyay szintén ebben az időszakban, 2001 szeptembere és 2002 májusa között irányította a fejlesztési bankot. A kormányváltáskor többször konfrontálódott a Medgyessy-kormánnyal, amely arra hivatkozva távolította el az MFB éléről, hogy Baranyay szerintük szabálytalanul járt el a kötvénykibocsátás során. Eltávolítását a bíróság később törvénytelennek ítélte, ezért 139 milliós végkielégítést kapott.

Némethné az első Orbán-kabinet idején több olyan állami vállalat igazgatóságában és felügyelőbizottságában is szerepet kapott, amely az MFB-vel állt kapcsolatban. 2000 júniusa és 2002 júliusa között az Állami Autópálya Kezelő igazgatósági tagja volt, ugyanebben a periódusban az ELMIB Rt. igazgatóságában is dolgozott. Utóbbi céget az MFB 2000 áprilisában alapította azzal a céllal, hogy a vállalat aktív szerepet vállaljon az önkormányzati szféra energetikai infrastruktúrájának fejlesztésében, a Medgyessy-kormány idején azonban privatizálták a vezetőséget alkotó magánszemélyeknek. Az ELMIB-et az az Áfra Barnabás alapította, aki jelenleg az E-OS-csoport áramkereskedéssel foglalkozó cégét vezeti - a cégcsoport éléről került az MVM élére Baji Csaba.

Rogán Antal és Németh Lászlóné a Parlamentben, a bizottsági meghallgatáson

Túry Gergely

Némethnét szintén a Magyar Fejlesztési Bank delegálta a MKK Magyar Követeléskezelő Rt. vezetőségébe, melynek 1999 februárja és 2001 szeptembere között volt tagja. Ezzel egyidőben - 1999 februárja és 2000 szeptembere között - igazgatósági tag volt a Gazdasági, illetve az Oktatási Minisztérium - és más állami vállalatok - tulajdonában álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Részvénytársaságnál. A céget eredetileg a határon túli magyar vállalkozások befektetési tevékenységének támogatására hoztak létre, majd ezt a szerepét a Gyurcsány-kormány szüntette meg.

Az elvetélt, drága projekt

A miniszterjelölt 2001 októbere és 2002 júliusa között igazgatósági tagja volt a Magyar Posta Tetra Rt.-nek, melyet a Medgyessy-kormány idején végelszámolással szüntetett meg a két tulajdonosa, az MFB és a Posta. A céget az új kormányzati kommunikációs hálózat kiépítésére hozták létre, a teljes beruházásra mintegy 51 milliárd forintot tervezett be az Orbán-kormány.

A rendszert a tűzoltóság, a mentőszolgálat, a katasztrófavédelem, a polgári védelem, a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Vám- és Pénzügyőrség, a Büntetés Végrehajtás Országos Parancsnoksága és az APEH nyomozóhivatala használhatta volna. Végül a kiépítésre kiírt pályázatot 2002 elején az MFB és a Posta érvénytelenítette, arra hivatkozva, hogy a tenderre jelentkező Motorola és Nokia nem tudott megfelelni a nemzetbiztonsági követelményeknek. (A pályázat kiírását komoly sajtóbotrány előzte meg, mert a Posta tender nélkül akarta felkérni a feladatra a Motorolát.)

A Tetra végelszámolását számos botrány kísérte. A kormányváltást követően kinevezett Posta-elnök, Csáki György 2002 októberében arról számolt be, hogy a Tetra személyi jellegű ráfordításai megközelítették az 1,2 milliárd forintot, a menedzserek fizetése 800 ezer és 1,2 millió között mozgott és a cég 36 új autót vásárolt, a vezetőknek csúcsmodelleket.

Baranyay László, az MFB vezetője - sokáig mentorálta a miniszterjelöltet

Dudás Szabolcs

Állítólag ez a költekezés már a Posta korábbi vezetőségének is szúrta a szemét, Csáki szerint ugyanis Kalmár István, a Magyar Posta Rt. -2002-es kormányváltás után - felmentett elnök-vezérigazgatója ugyanis több alkalommal fellépett a felesleges kiadások ellen.

Egy nagyon zavaros történet

Némethné 2001 márciusa és 2002 júniusa között tagja volt a szintén jelentős viharokat kavart Defend Security Vagyonvédelmi Kft. felügyelő bizottságának is.

A céget egy korábbi hírszerző, Földi László vette meg a Postabanktól. Földi neve akkor vált ismertté, amikor a Horn Gyula vezette kormány titkosszolgálati minisztere 1996-ban bejelentette, hogy a hírszerzés titkosszolgálati eszközökkel figyelt meg MSZP-s és SZDSZ-es politikusokat. (Akkoriban az Információs Hivatal műveleti igazgatója Földi volt, akit a botrány kirobbanása után menesztettek. A volt hírszerző végig hangoztatta az ártatlanságát, azt állítva: csak az ukrán határ menti szervezett bűnözés, csempészés ellen léptek fel, ekkor kerültek a látókörükbe politikusok is. A bíróság később felmentette a vádak alól.)

A Defend az első Orbán-kabinet idején számos megbízást kapott az állami cégektől, így a postától, az adóhatóságtól, a privatizációs szervezettől és az MFB-től. 2001-ben ötéves megállapodás írt alá a Postával, amivel a pénzszállítási piac legjelentősebb vállalkozásává vált.

A cégben 2000-ben a Magyar Posta, majd 2001-ben az MFB tőkeemeléssel tulajdonrészt szerzett, amivel több százmillió közpénz került a cég számlájára. Ezt követően két szocialista képviselő feljelentést tett a cég ügyében, azt hangoztatva, hogy a Posta előnytelen szerződéseket kötött a Defenddel.

A rendőrség elutasította a nyomozást, majd a 2002-es országgyűlési választások első fordulóját követően a fővárosi főügyészség vizsgálatot indított. Földi 2002 májusában távozott a Defendtől, melynek vezetését barátjának, a korábbi szocialista képviselő Csintalan Sándornak adta át - aki pár hónappal később az MFB új vezetésének nyomására közös megegyezéssel hagyta el a céget.

Polt Péter legfőbb ügyész - még ő is vizsgálódott

Bánkuti András

A Defend egy megfigyelési ügybe is belekeveredett: az MFB megbízásából magánszemélyekről gyűjtött adatokat. A rendőrségi vizsgálatot ebben az ügyben Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezte. A kormányváltás után Baranyayt ezért az ügyért is támadták, de ő mindig arra hivatkozott, hogy a megfigyelés törvényes volt, az MFB érdekeit szolgálta.

A Defendet 2002-ben a 60 százalékos üzletrésszel rendelkező MFB és a 21 százalékban tulajdonos Magyar Posta végelszámolta, miután nem tudtak megállapodni Csintalannal tulajdonrésze értékesítéséről. Csintalan több interjújában is kifejtette, az állami tulajdonosok politikai és gazdasági okból „küldték padlóra” a Defendet, hogy helyet csináljanak a piacon a rivális vállalatoknak. A cég megszűnése után a rendőrségi vizsgálatok is elültek.

Némethnének a Defendhez fűződő szoros kapcsolatára utal, hogy 2001 októbere és 2002 májusa között tagja volt a hazai olaj- és gázipar műszaki rendszereit tervező Olajterv Kft. felügyelő bizottságának is - pont abban az időszakban, amikor a Defend Securitynak többségi irányítást biztosító befolyása volt a cégben.

A befogadó OTP

Némethné az első Orbán-kormány távozása után kikerült az állami cégek vezető testületeiből, és Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc kormányzása idején az OTP Nyrt. kötelékébe került, ahol 2002 decembere és 2010 szeptembere között a bank ügyvezető igazgatóhelyettese volt.

Ezzel nem volt egyedül, a bank elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor 2002-ben a fideszes kormány több tisztviselőjét is leigazolta. Így tett Némethné főnökével, Baranyayval is, aki 2009-ig az OTP Bank, majd az OTP Garancia Biztosító tanácsadója lett.

Csányi Sándor - védelmébe vette a Fidesz kádereit

Fazekas István

A bankvezér nemcsak Némethnének és Baranyaynak adott munkát a kormányváltás után. A jelenlegi belügyminiszter, Pintér Sándor 2003-tól három éven keresztül a részvénytársaság felügyelő bizottságában foglalt helyet, majd 2006 és 2010 májusa között ismét vezető tisztséget töltött be a bankban. Szintén az OTP igazolta le 2002 után az első Orbán-kormány lakáspolitikai koncepcióját a gazdasági tárcánál kidolgozó Hegedűs Évát.

A bank szerbiai terjeszkedésért volt felelős éveken keresztül a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2004-ben leváltott vezetője, Szász Károly - Orbán Viktor családi jó barátja -, aki sokáig főtanácsadóként is dolgozott az OTP-nél. Innen tért vissza a tavalyi országgyűlési választások után a PSZÁF-hoz.

A hvg.hu által megkérdezett kormányzati források azt mondták, tudnak ugyan arról, hogy Némethné az első és a második Orbán-kormány idején a kabinet egyik megbízható gazdasági kádere volt, és jó viszonyt ápol a kormánypárt gazdasági holdudvarával, de ennél többet nem tudtak mondani a miniszterjelöltről. Többen azt mondták, meglepte őket a jelölés, mert a kabinetben és a Fideszben arra számítottak, hogy a fideszes menedzserek élvonalából választ majd a kormányfő.