Bár az Index.hu korábban úgy értesült, hogy a nyáron elfogadott, múlt héten hatályon kívül helyezett és az Alkotmánybíróság által elkaszált egyházügyi törvényben engedélyezett tizennégy egyházhoz képest az idén elfogadandó új javaslatban már duplaennyi egyház működését engedélyezik, a csütörtökön benyújtott törvényjavaslatban nincs változás a korábbi tizennégyes listához képest.

Lázár János előző hét pénteken jelentette be, hogy hatályon kívül helyezik a júliusban elfogadott új egyházügyi törvényt. A Fidesz frakcióvezetője "jogtechnikai megfontolásokra" hivatkozott és hozzátette, az új jogszabályt még az idén, a két ünnep között elfogadják.

Az Alkotmánybíróság ezt követően, hétfőn közjogi érvénytelenség miatt megsemmisítette az eredetileg jövőre hatályba lépő jogszabályt. A testület megállapította, hogy a törvény országgyűlési megalkotása során az egységes javaslathoz képest a zárószavazás előtti módosító javaslat elfogadása lényeges változásokat eredményezett az egyházi jogállás megszerzésének szabályozásában, mivel - a többi között - az egyházi jogállás megszerzését (illetve a jelenleg egyháznak minősülő szervezetek többsége esetén annak megtartását) az országgyűlési képviselők kétharmadának támogató szavazatától tette függővé, míg az egységes javaslat szerint a nyilvántartásba vételről bíróság döntött volna.

Lázár János az Ab döntését értékelve okafogyottnak nevezte a lépést; mint mondta, a testület eljárási hibákat állapított meg a jogszabály elfogadásával összefüggésben, csakúgy, mint a Fidesz szakértői, s ennek jegyében már pénteken bejelentették: hatályon kívül helyezik a törvényt. Hozzátette: az új egyházügyi törvényt - érdemben nem változtatva a tartalmán - várhatóan december 30-án fogadja el az Országgyűlés.

Az egyházügyi törvényt az ellenzéken kívül amerikai képviselők is bírálták: tizenhárom, többségében republikánus alsóházi képviselő nyílt levelében úgy fogalmazott, hogy az Európai Parlament felhívását megismételve felszólítják a magyar kormányt, "szavatolja minden polgár jogainak egyenlő védelmét". Egyúttal megismételték Hillary Clinton amerikai külügyminiszternek a magyar kormányhoz intézett felszólítását, hogy ez utóbbi vizsgálja felül az új egyházügyi törvényt.

A képviselők levelükben többek között emlékeztettek arra, hogy Thomas Melia, az amerikai külügyminisztérium emberi jogok kérdésében illetékes helyettes államtitkára ez év július 26-i kongresszusi meghallgatásán felidézte: Hillary Clinton június 30-án tett magyarországi látogatásán kijelentette, hogy az Egyesült Államok fel fogja szólítani a (magyar) kormányt a törvény körültekintő felülvizsgálatára.

A parlament július 12-ére virradó éjszaka fogadta el a visszavont egyházügyi törvényt. A javaslatot eredetileg KDNP-s politikusok jegyezték, ám a szavazás előtt néhány órával a Fidesz-frakció kezdeményezésére az alkotmányügyi bizottság alapvetően átírta. A jogszabállyal az Országgyűlés tizennégy egyházat ismert el, míg a többi vallási közösséget nem nevesítette és kategorizálta. Rögzítették azonban, hogy az utóbbiak nyilvántartásba vételéről a Fővárosi Bíróság helyett az Országgyűlés dönthet, kétharmados többséggel. Ilyen döntés azonban nem született azóta.

A most napirendre kerülő egyházügyi törvényjavaslatnak tegnap reggelig még se száma, se neve nem volt, a parlamenti honlapra pedig csak tegnap éjjel töltötték fel a Lázár János által benyújtott "A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról" szóló törvényhjavaslatot.

A parlament ülése délelőtt 10 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd a napirendről szavaznak a képviselők. Az új egyházügyi törvényjavaslat részletes vitája így 11 óra után kezdődhet, összesen 6 órás időkeretben, amelyben a kormányoldalnak és az ellenzéknek egyaránt 180-180 perce lesz a felszólalásokra.

A másik napirendi pont a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló fideszes előterjesztés részletes vitája. A frakciók ebben összesen 4 óra 20 percben fejthetik ki álláspontjukat. A kormánypárti képviselők előterjesztése az osztrák mintát venné át a dohány-kiskereskedelemben a Fidesz frakcióvezetője szerint. Lázár János korábban azt mondta, javaslatuk a magyar családi vállalkozások kezébe adná a dohány-kiskereskedelmet.

Az Országgyűlés pénteken folytatja ülését, és megközelítőleg húsz törvényjavaslat elfogadásáról kell döntenie. Új jogszabály születhet például a felsőoktatásról, a családok védelméről, valamint az országgyűlési képviselők választásáról is, de ekkor dönthetnek az ország pénzügyi stabilitásáról szóló javaslatról is. Utóbbi előterjesztés egyebek mellett kétharmados jogszabályban rögzítené a személyi jövedelemadó egykulcsosságát, amit az ellenzék mellett sajtóhírek szerint az Európai Bizottság is kifogásol.