Túllépett az Alkotmányban és a törvényekben biztosított hatáskörén a kaposvári önkormányzat, amikor betiltotta a városban a guberálást - döntött az Alkotmánybíróság (Ab) szerdán. A testület egy olyan önkormányzati rendeletet semmisített meg, amihez hasonlót több település - köztük a fideszes Kocsis Máté által vezetett Józsefváros - is kibocsátott az utóbbi hónapokban, és amelyek alapját képezik a hajléktalanokkal szembeni fellépésnek.
Kaposvár még hat évvel ezelőtt, 2005 júniusában tiltotta meg, hogy a közterületen álló kukákban guberálni lehessen. Az Alkotmánybíróság által vizsgált önkormányzati rendelet szerint, „aki a közterületre kihelyezett gyűjtőedényzetből szemetet önt ki, vesz ki, vagy abban guberál, szabálysértést követ el és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható”.
A tiltó rendelkezést állampolgári bejelentésre az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is vizsgálta, majd idén májusban arra kérte a város képviselő-testületét, hogy vizsgálja felül és helyezze hatályon kívül a szabálysértésekről szóló rendeletének szerinte jogsértő szakaszát. Miután Kaposvár nem tett eleget a kérésnek, Szabó Máté az Ab-hoz fordult - több civil szervezethez hasonlóan.
"Veszélyezteti a létfenntartásukat"
A testület szerdai közleménye szerint az Alkotmánybíróság tekintettel volt arra, hogy a guberálási tevékenység többnyire az életben maradáshoz szükséges javak megszerzésére irányuló, mások jogait és a közrendet nem sértő kényszerű cselekvés, amelynek a társadalomra való veszélyessége nem állapítható meg. "Ezért az a rendeleti szabály, amely pénzbírsággal (és annak meg nem fizetése esetén a személyi szabadságot korlátozó közérdekű munka és elzárás kiszabásával) fenyegeti a guberálókat, súlyosan veszélyezteti az érintett magánszemély és a vele együtt élő közeli hozzátartozók létfenntartását" - olvasható a közleményben.
Döntött az Ab - joguk van hozzá
Végel Dániel
Az Ab határozatában azt is hangsúlyozta, hogy ha az önkormányzat szabálysértéssé nyilvánítja a szemetelést meg nem valósító cselekményeket, azzal a hajléktalan vagy az egzisztenciálisan más módon kiszolgáltatott helyzetben lévő embereket stigmatizálja, és ezzel a testület szerint az önkormányzat hátrányos megkülönböztetést okoz, amit tilt az alkotmány.
A közleményből nem derül ki, hogy mely indítványok alapján járt el a testület, de az ombudsman mellett a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogvédő szervezet is az Ab-hoz fordult a hajléktalanokat bírságoló önkormányzati rendeletek miatt. A határozathoz a közlemény szerint Pokol Béla és Szívós Mária alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.
Ombudsmani felszólításra sem változott
Szabó Máté idén májusban kiadott közleményében hangsúlyozta, hogy a szabályozás formai szempontból ugyan nem kifogásolható, de egy demokratikus jogállamban jogszabály, különösen egy önkormányzati rendelet nem tilthat tetszőlegesen bármely magatartást. Az ombudsman szerint a város érdemi alkotmányos indok nélkül korlátozta kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek alapjogait. Az országgyűlési biztos álláspontja szerint „a jogsérelmet súlyosbítja, hogy eleve kiszolgáltatott helyzetben lévő, általános társadalmi ellenérzésektől sújtott személyeket büntetetnek a guberálás miatt”.
Diszkriminatív a hajléktalanok büntetése
Bánkuti András
Az ombudsmani állásfoglalást követően Kaposvár fideszes polgármestere, Szita Károly azt mondta, a jelentést beterjeszti a közgyűlés elé, de nem azzal a szándékkal, hogy megváltoztassák. „A kiszolgáltatott emberek alapjoga nem a romlásnak indult ételmaradékok elfogyasztása, nem a saját és környezete egészségére veszélyes fertőző anyagok válogatása, hanem a tisztes emberi lét, az emberhez méltó szociális ellátás” – hangsúlyozta a polgármester, aki hangsúlyozta, a városban senkinek sem kell a kukából táplálkoznia, az önkormányzat mindenkin segít, aki kéri. A képviselő-testület Szabó Máté kérésnek nem tett eleget, ezért a biztos az Alkotmánybírósághoz fordult.
Az állampolgári jogok biztosának vizsgálatakor Kaposvár jegyzője jelezte az ombudsmannak, hogy az önkormányzat környezetvédelmi és közegészségügyi okok miatt már 1992 óta szankcionálja a guberálást. A jegyző akkor arról számolt be, hogy a vizsgált rendelet hatálybalépését követő négy és fél évben több mint 900 feljelentés érkezett.
Ragadós példa
Kaposvár példája ragadós lett, az utóbbi években több önkormányzat is hasonló rendeletben tiltotta meg a guberálást és a koldulást. A Társaság a Szabadságjogért idén januárban arról számolt be, hogy 43 olyan önkormányzati rendeletet támadott meg az Alkotmánybíróságban, amelyek az úgynevezett néma koldulást és a guberálást tiltják. Ezek között voltak megyei jogú városok, mint Székesfehérvár vagy Szeged, fővárosi kerületek, mint például a Belváros, vagy éppen a szocialista vezetésű XIII. kerület, és kistelepülések is, mint Sajóbábony, Tarcal, Gyanógeregye.
A jogvédő szervezet szerint a képviselő-testületeknek további felhatalmazást ad hasonló rendeletek bevezetésére az a 2010 őszén elfogadott törvény, amely lehetővé teszi az önkormányzatoknak, hogy a közterület nem rendeltetésszerű használatát szabálysértéssé nyilvánítsák és szankcionálják. Korábban a TASZ is kérte az Ab-t, hogy foglalkozzon Kaposvár 2005-ös rendeletével.
A józsefvárosi önkormányzat 2011 januárjától szintén betiltotta a guberálást a kerületben: 50 ezer forintig terjedő büntetéssel sújtva azokat, akik a kukákból „hulladékot vesznek ki”. Ezt élesen bírálták a civil szervezetek, tiltakozott ellene a TASZ, de a fideszes polgármester, Kocsis Máté nem akart változtatni a rendeleten. Az ombudsman ezt a rendelkezést is vizsgálta hasonló megállapításokra jutva, mint Kaposvár esetében, majd Szabó ebben az ügyben is az Alkotmánybírósághoz fordult – az ügyben az Ab még nem döntött, viszont a kaposvári rendeletről készült határozat precedensértékű, előrevetíti a következő döntést.
