Akár választási eredménynek is elmenne a tavalyi pártadománygyűjtő verseny végelszámolása: a Fidesz–KDNP páros kétharmadot kapott. Noha a kereszténydemokraták – ahogy tavaly is – lekésték a törvényben előírt közzétételi határidőt, s így a kormánypártok közös eredményét lapzártánkkor még csak becsülni lehetett, már látszik, hogy hasonló eredmény született, mint a tavaly tavaszi mandátumosztáskor. A Fidesz különösen jól szerepelt: az összegyűjtött 611 millió forint páratlan eredménynek számít a magyar párttörténetben, s több mint kétszerese a szocialisták által 2010-ben kapott pénznek, de meghaladja a teljes ellenzék által kasszírozott összeget is.
Bánkuti András
A legnagyobb Fidesz-adományok persze afféle szövetségesi hozzájárulások voltak: a Magyar Gazdák Szövetsége 23,8 millió, a Nemzeti Fórum 18,5 millió, a Fidelitas 14,4 millió forinttal gazdagította a párt pénztárát. Akad céges adományozó is, a csúcsot a Nexon Kft. tartja 20 millió forinttal. A többség – 513 millió forint – azonban magánszemélyektől jött össze. Alig akadt köztük milliós felajánlás, bár a listavezető Tremmel Ferencné 8 milliót áldozott kedvenc pártjára. A Fidesz-pénz nagy részét, majd 1,5 milliárd forintot a „politikai tevékenység kiadásai” soron számolták el, hagyományosan ott szokták elkönyvelni a pártok a kampányköltségeiket is.
Az MSZP a pénzgyűjtésben is jócskán lemaradt: tavaly 254 millió forintot költöttek rá magánszemélyek, jó részük olyan politikus volt, aki a pártnak köszönheti ilyen-olyan hivatalát, legyen az európai parlamenti, országgyűlési vagy önkormányzati tisztség. A leggálánsabb Tabajdi Csaba EP-képviselő volt, aki 1,5 millió forinttal segítette a pártját. A Jobbik 105 milliót szedett össze magántámogatóktól, míg az LMP 60 millió forintig jutott. Mégis a legkisebb ellenzéki párt mondhatja magáénak a legnagyobb támogatót: az amerikai – de Budapesten élő – Richard Field 17,4 millió forintot költött arra, hogy legyen más a politika. Ennek ellenére az LMP hitelfelvételre is szorult, 60 millió forint kölcsönt vett fel, és 140 millió forintos deficittel zárta 2010-et, ami a fele a bevételének. Majdnem hasonló mértékű az MSZP hiánya is, míg a Fidesz megúszta 16 százalékos mínusszal. Egyedül a Jobbik számolt be többletről: a titok nyitja a mérlege szerint az, hogy alig költött saját működtetésére, mindössze 15 millió forintot könyvelt el ezen a címen, miközben még az LMP is 60 milliót.
MTI/Kovács Tamás
Súlyosabb terheket is vettek már magukra választási években a pártok, korábban többnyire a kampányokra felvett kölcsönök vitték el az államtól ingyen kapott székházaikat is. A tavalyi korteskedés mindenesetre olcsóbb volt az előzőknél, például a kiélezett versenyt hozó 2006-osnál, amikor még jobban szórták a pénzt a pártok a voksvadászatra (lásd ábránkat). A 2010-es „spórolás” nemcsak a rövidebbre fogott kampányidőszaknak meg a lefutottnak tekintett küzdelemnek volt köszönhető, hanem annak is, hogy a reklámköltéseknél – a gazdasági válság miatt – a szokásosnál is nagyobb kedvezményeket tudtak kialkudni a pártok.
Persze ez nem változtat azon, hogy a kasszák üresek, amit már a múlt év végén is sejteni lehetett. Így aztán nem csoda, hogy az idén nem faragták tovább a pártok állami támogatását, noha a tavaly nyári orbáni 29 pont egyike éppen az volt. A miniszterelnök által igen büszkén vállalt akkori 15 százalékos csökkentés csak 2010 végéig élt, idén januárban visszaállt a megszokott keret. Nagy kérdés, mit hoz 2012. A kormány megígérte a pártfinanszírozás reformját is a sarkalatos törvények sorában, ám a részletekről még kevés tudható – nem számítva az afféle általánosságokat, mint hogy átláthatóvá kell tenni a politikai szervezetek pénzelését.
Az állami támogatási keret – évente 2,6 milliárd forint – emelésére aligha lehet számítani, valószínűbb a Legyen olcsóbb a kampány! szlogennel eladható verzió, ami rövid, várhatóan 30 napos választási kampánnyal és a politikai reklámok korlátozásával járna. A támogatásgyűjtésnél elképzelhető, hogy csak magánszemélyektől vehetnének át adományokat a pártok (most cégektől is lehet, ha azok nem állami vagy közpénzből támogatott vállalkozások). A Fidesz 2009-ben még ragaszkodott ahhoz is, hogy ne emeljék a kampánykeretet – a jelöltenkénti egymillió forintot –, ám a még 1997-ből származó, s valójában senki által be nem tartott limit mellett nem racionális okból, hanem szavazatszerzési célból érvelt. Így aztán könnyen lehet, hogy a kétharmados többség egyik lépéseként most majd a valós korteskiadásokhoz igazítják a korlátozást.
JUHÁSZ GÁBOR
