Szigorú munkamegosztással működik a Fidesz-frakció törvénygyára: miközben a Kósa–Lázár–Rogán-trió ontotta az indítványokat, több képviselőt kivontak a parlamenti forgalomból.
A kérdéskirály Balogh József fideszes képviselő vezeti a legaktívabb kormánypárti törvényhozók listáját – már ami a benyújtott önálló indítványok számát illeti. Az 1998-tól a Házban ülő, egykor még kisgazdapárti mezőgazdaságigép-szerelő ritkán szólal fel – ebben a ciklusban kilencszer tette –, ám írásban annál gyakrabban kérdez. A tavalyi alakuló ülés óta 123 önálló indítványt jegyzett, ebből egyet e hét hétfőjén, vagyis a parlamenti szünetben nyújtott be. Ezek – egyetlen interpelláció kivételével – mind kérdések voltak, hol egyedül, hol másokkal együtt beterjesztve, s a tojótyúktartástól a dűlőutak sorsáig terjedtek.
A második helyezett Lázár János fideszes frakcióvezető esetében viszont már 16 törvényjavaslat van a listán, és nem is akármilyenek (lásd A nagy trió című keretes írásunkat). Az ismertebb Fidesz-politikusok közül csak kissé marad el tőle a törvénytervezet-előterjesztésben ugyancsak jeleskedő Kósa Lajos és Rogán Antal. Az utóbbi – a médiaszabályozás esetében – több mint 150 oldalas veretes jogi szöveget is a nevére vett. Velük csak olyanok állják az indítványversenyt, akik a kérdések megszállottjai, mint például a frakciótárs Erdős Norbert, akinek az összes önálló irománya kérdésekből áll.
A nagy trió |
A legjelentősebb törvénytervezetek önálló képviselői indítványként való benyújtását elsősorban három fideszes polgármester-törvényhozó vállalta az utóbbi évben – néha egyedül, néha másokkal társulva. Kósa Lajos frakcióvezető-helyettes: - A Btk. szigorításáról (három dobás, nemzetiszocialista és kommunista bűnök tagadása) - A kettős állampolgárságról - A polgármesterek és helyi képviselők választásáról (létszámcsökkentés a képviselő-testületeknél) - A közterületi parkolásról - A köztisztviselők, közalkalmazottak jogállásáról (vezetői megbízások szabályai) - Az országgyűlési képviselők választásáról (198 fős parlament, az időközi választás új szabályairól) Lázár János frakcióvezető: - Alkotmánymódosítások (a volt katonák, rendőrök választójogának korlátozásáról, az Alkotmánybíróság jogkörének megnyirbálásáról, a nyugdíjak utólagos csökkentéséről) - A bírói, ügyészi nyugdíjkorhatár leszállításáról - A Btk. szigorításáról (három dobás, nemzeti- szocialista és kommunista bűnök tagadása) - Az ágazati (kiskereskedelmi, hírközlési, energiaellátási) különadókról - A 98 százalékos büntetőadóról - A képviselői lakhatási támogatás korlátozásáról - A közjogi méltóságok tiszteletdíjáról és juttatásairól Rogán Antal frakcióvezető-helyettes, gazdasági bizottsági elnök: - Az ágazati (kiskereskedelmi, hírközlési, energiaellátási) különadókról - Az államháztartásról (pótköltségvetési szabályok) - A kiemelt cégek csődjéről és felszámolásáról - A közterületi parkolásról - A média- és hírközlési szabályokról (a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács felállítása, összevont közmédia) - A polgármesterek és helyi képviselők választásáról (létszámcsökkentés a képviselőtestületeknél) - Az ingatlanbefektetési társaságokról |
Jól kirajzolódik a fideszes munkamegosztás a statisztikákból: a „gyalogos” törvényhozókra a kérdések, interpellációk jutnak, az új tervezeteket régi motorosokra, a képviselőcsoport vezérkarára szignálják. A trükk az, hogy így megúszható a kormányzati előterjesztések esetén kötelező, tárcák közötti köröztetés, egyeztetés. A Lázár–Kósa–Rogán-hármason túl a „kiválasztott” képviselők közé tartozik Kovács Zoltán frakcióvezető-helyettes – korábbi pápai polgármester, mostani megyei kormányhivatal-vezető –, ő azonban erősen lemaradt már az előbbiektől, s főleg szakterületét érintő törvénytervezeteket nyújtott be. Másoknál nyilvánvaló, hogy nem a törvényhozási munka a fő terep: Kubatov Gábor országos pártigazgató listáján például egyetlen iromány se szerepel.
Kevés babér termett a KDNP politikusainak: Harrach Péter frakcióvezető jegyzett ugyan öt önálló törvényjavaslatot, ám egy részük demonstratív volt. Több párttársával adta be például az egyházak jogállásáról szólót (amit aztán fideszes javaslatokra alaposan átírtak a végszavazás előtt), vagy a párt kedvenc témájaként az üzletek vasárnapi zárva tartását követelőt (amit Demján Sándor üzletember neheztelő szavai után Orbán Viktor miniszterelnök nem támogatott, így nem is lett belőle semmi).
A középmezőnyben lelhető fel Balsai István (Fidesz) egykori MDF-es igazságügy-miniszter, megválasztott alkotmánybíró, aki egyebek mellett épp azt az alkotmánymódosítási javaslatot jegyezte, amely alapján az idén tavasszal növelték a taláros testület létszámát. Tavaly októberben egyébként még olyan tervezet előterjesztésében jeleskedett – sikerrel – az ügyvédből lett törvényhozó, ami az Alkotmánybíróság jogkörének megnyirbálását szorgalmazta. A „nagy” nevek közül Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes csak tavaly volt aktív beterjesztő, főleg olyan javaslatokhoz adta a nevét, amelyek a kormányváltással függtek össze, például a minisztériumok új felsorolásáról.
A fideszes törvényhozók egy része visszahúzódott parlamenti képviselőként, részint mert közben állami tisztséget kapott. Ilyen például Kontrát Károly belügyminisztériumi, Répássy Róbert közigazgatási és igazságügyi államtitkár, Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára, Pesti Imre kormányhivatal-vezető. Visszafogott a Házban Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő is, akinek mindkét javaslata a képviselői javadalmazással kapcsolatos – részint azért, mert lebukott, hogy összesen többet keres a kormány által állami plafonként emlegetett havi kétmillió forintnál. Az előző ciklusokban még hiperaktív volt: 2002–2006-ban 536, 2006–2010-ben 251 önálló indítvány fűződött a nevéhez. Az ő esetük éppen a fordítottja Kósa Lajosénak; a debreceni polgármester most egy év alatt 30 ilyen irományt adott be, míg az előző időszakban összesen húszat, az első Orbán-kormány négy éve alatt pedig hatot, amiből csak kettő volt törvényjavaslat.
Néhány képviselőt teljesen kivont a parlamenti forgalomból a kormányoldal. Ékes példa erre Meggyes Tamás (Fidesz) volt esztergomi polgármester, aki egyetlen irományt sem jegyzett a mostani ciklusban. Felszólalásaival is adós maradt választóinak, mindössze kétszer egy szót mondott a Házban tavaly május óta: egy alkotmánymódosításnál igent, egy mentelmi ügynél pedig nemet.
JUHÁSZ GÁBOR
Súlyos következményekkel jár és meglepő fordulatokat hozhat az a tulajdonosi összetétel, amely a kormány döntése alapján kialakul a magyar védelmi ipar meghatározó vállalatainál.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
