Miközben utcákat, tereket évtizedek óta nem szokás élő személyekről elnevezni Magyarországon (mint ahogy köztéri szobrok emelését is tiltja eleven hírességeknek a közízlés), egyes intézmények – mindenekelőtt sportlétesítmények – mind gyakrabban veszik fel manapság idehaza két lábon járó legendák jól csengő nevét.
A rendszerváltást követő első „puritán” évtized után a fordulatot alighanem a Népstadion átkeresztelése hozta: Budapest egykori futballszentélye az első Orbán-kabinet végnapjaiban, 2002 áprilisában kapta meg a hajdani aranycsapat akkor éppen 75 éves kapitányának, Puskás Ferencnek a nevét.
E keresztelő után szinte átszakadt a gát, a következő években egymás után vették fel különböző városi és kerületi arénák egykori sztárok és sztárcsinálók, futballisták és labdarúgóedzők nevét, Szusza Ferenctől Albert Flóriánig, Illovszky Rudolftól Grosics Gyuláig.
A halhatatlanok világába való ilyetén bebocsáttatás dicsőségében a focistákon kívül még egy-két további világklasszis sportoló is részesült. Minden idők egyik legnagyobb vízipólósának, Gyarmati Dezsőnek a neve például ma már három sportlétesítmény főbejárata fölött olvasható.
Ezzel párhuzamosan ugyancsak „élő klasszikusnak” minősítették az olvasók és az irodalombarátok 2007-ben szülővárosában, Debrecenben az akkor éppen 90 éves Szabó Magda írót is, akinek a nevét egy belvárosi könyvesbolt „kérte el”. Némiképp hasonlóan járt egy évvel később Zalában a Pom-pom-mesék szerzője, a jelenleg 75 éves Csukás István író és költő, akit az 1100 lakosú Teskánd község diákjai választottak meg (Petőfit és Gárdonyi Gézát is megelőzve) a helyi bölcsődét, óvodát és általános iskolát egyesítő gyermekközpont névadójának. Szűkebb pátriájában, Szabolcsban ugyancsak oktatási intézményt – egy záhonyi kollégiumot – neveztek el 2002-ben az akkor 82 éves gyógyszerkutatóról, Béres Józsefről.
Az élő személyek „intézményesülése” minden esetleges látszat ellenére nem az utóbbi évtized fejleménye. Az 56-os forradalom utáni Magyarországon ugyancsak akadt példa egyes művészek efféle kanonizálására. A Dunakanyar „kirakatában”, Szentendrén például már 1973-ban megnyílt az akkor 72 éves Kovács Margit (állandó) kerámiagyűjteménye, amit két évvel később a 92 esztendős festőmatuzsálem, Czóbel Béla múzeumának megalapítása követett. A nyolcvanas évek elején újabb nagy életmű, a szobrász Varga Imre alkotásai kaptak állandó kiállítóhelyet a régi Óbuda megmaradt néhány utcájának egyikében. Az úttörő szerep e periódusban egyébként alighanem Kodály Zoltánnak jutott, akinek nevét már 1957-ben felvette a debreceni zeneművészeti szakközépiskola.
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
