A szöveg hangsúlyozza, hogy a devizaadósoknak mindössze 16 százaléka tudott végtörleszteni, és közülük alig 25 százalék tudta forinthitellel kiváltani adósságát; a többiek a megtakarításaikat mobilizálták. A politikusok szavai szerint utóbbiakról nem tudni pontosan, "mit és honnan, hiszen a vagyonvizsgálatot megtiltotta a kormány, miközben 468 milliárd forint került elő hirtelen". Hozzáteszik, hogy a lehetőséggel az itt élő külföldiektől kezdve a befektetési célú hiteleseken keresztül számos jobb helyzetű adós élhetett, de "az adósságban tovább fuldokló" hitelesek száma milliós nagyságrendű maradt.

Egyúttal annak a meglátásuknak is hangot adnak, hogy a "végtörlesztés árát az adófizetők is megfizetik", mert a mintegy 336 milliárd forintos költség 30 százalékát közpénzből állja az ország. Hangsúlyozzák, hogy a devizaadósok 84 százaléka számára marad az árfolyamrögzítés, de ez is csak abban az esetben, ha képesek rendszeresen törleszteni. Rámutatnak: a legreménytelenebb helyzetben az a százötvenezernyi devizaadós van, akik 90 napon túli fizetési késedelemben vannak, és akiket a kormány "az út szélén hagyott".

Hangsúlyozzák, hogy a kabinet és a bankok megállapodásából a legfőbb érintettek, az adósok maradtak ki, így csak igazságtalan megoldás születhetett, mert aki rendelkezett tartalékkal, az komoly segítséget kapott a kormánytól, aki pedig rossz helyzetben van, "arra legyintenek".