Meg kell várnunk a főváros koncepcióját, látnunk kell, milyen feladatot ró ez a kormányzatra, és aztán el kell dönteni, hogy ezt milyen feltételekkel támogatja meg a kormány, ezek nélkül nincs előrelépés – kormányzati forrásaink szerint ezen a hármas pilléren nyugszik jelenleg a BKV további sorsa. A kabinet a fővárostól ehhez várja a konkrét terveket, amelyeket az előzetes közlések szerint Tarlós István ma mutat be a kormánynak.

"Ha van terv, ha nincs, a kormány a választások óta 140 milliárd forinttal támogatta a BKV-t, ez két év nyugalmat jelentett a cég életében, ezalatt azért lett volna idő a tervezésre, egyeztetésre is, nem itt kellene tartanunk" – jegyezte meg ezzel kapcsolatban egy forrásunk.

Tarlós István egy éve egyébként folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy kész terve van, igaz, abban számolt a most éppen zárolt évi 32 milliárd forint állami segítséggel. A kormánypártok és a kabinet tagjai azonban élesen támadták Tarlóst: a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint nem megfelelő a terv, míg több prominens fideszes – például Lázár János, vagy Kósa Lajos – nyíltan beszélt arról, hogy szerintük a fővárosi vezetés akaratán múlik csak, hogy nem tudnak összespórolni pár tíz milliárd forintot. Erre a főpolgármester úgy reagált, a Fidesz frakcióvezetője tisztában sincs Budapest költségvetésével.

Idő nincs

Egy biztos: kormányzati oldalon is úgy látják, hogy a cég helyzetének rendezése nem várathat magára (már csak azért sem, mert még áprilisig 40 milliárdos lejáró adósságot kell megújítani, amire a cég és a főváros sem képes magától), a lehetséges konkrét megoldások variációja azonban még széles skálán mozog. Spórolni Budapesten Tarlós István szerint nem nagyon van már mit (a főpolgármester legutóbb arról beszélt, hogy már a Tavaszi Fesztivál támogatására sincs pénzük), vagyis két lehetőség adódik, estleg ezek kombinációja.

Az idő fogy, mindenki türelmetlen, pénz nincs - politikai harc, "öncsonkolás" lesz

Túry Gergely

Az egyik, hogy plusz bevételekhez juttatják a fővárost, ami politikai szempontból azért érdekes, mert Tarlós Istvánnak túlnyomórészt fideszes agglomerációs, és szintén fideszes kerületi polgármesterekkel kellene megegyeznie. Erre azonban elég csekély esély mutatkozik, főleg, hogy – amint egy kormányzati szereplő is elismerte – a főpolgármester találkozója az agglomerációs vezetőkkel teljes kudarc volt.

Információink szerint ezt a megoldást vélhetően ejtik majd, és szintén kevés esély mutatkozik a magukat Tarlóssal szemben nyeregben érző kerületi vezetők jobb belátásra bírására, már csak azért is, mert ők általában a Fidesz parlamenti frakciójának is befolyásos tagjai. Úgy tudjuk, a kormány mégis számít erre a forgatókönyvre is – legalább részleges megoldásként. „Persze ez öncsonkolást is vár el Budapesttől, és politikai frontokat is kell nyitni” – mondta ezzel kapcsolatban a főváros és a kerületek viszonyára jó rálátással bíró informátorunk.

Mi lesz a családi ezüsttel?

A lehetséges opciók között szerepel a német mintájú, úgynevezett Stadtwerke koncepció is: ennek lényege, hogy egy város egyetlen gigaholdingba tömöríti jellemzően nyereséges (mint a közművek) és veszteséges (mint a tömegközlekedés) szolgáltatást végző cégeit, és utóbbit előbbi profitjából finanszírozza.

Tarlós István egyébként múlt héten Varga Mihállyal találkozott, a főpolgármester a megbeszélések után „óvatos optimizmusának” adott hangot, míg a miniszterelnökhelyettes a megbeszélések után azt mondta, Budapest legnagyobb vállalatának működőképesnek kell maradnia, ebben kölcsönösen érdekelt a kabinet és a főváros is. Igaz, konkrétumokat egyikük sem említett, a tárgyalásokra rálátó informátorunk szerint azért, mert egyik fél sem szeretne a nyilvánosság előtt előre engedményeket tenni.

Forrásunk ennek tudja be azt is, hogy sem a Nemzetgazdasági, sem a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem válaszol a hvg.hu kérdéseire azzal kapcsolatban, hogy miért nem teljesítik a BKV átszervezéséről és adósságrendezéséről tavaly hozott kormányhatározatot, melynek a két tárca a felelőse. „Tárgyalási folyamat közepén vagyunk, minden képlékeny” – mondta.