"Utolsó esély": nem akar már több pénzt adni a kormány Tarlósnak

Nincs könnyű helyzetben Tarlós István. Mielőtt a főpolgármesteri széket elfoglalta, valószínűleg abban bízott, az Orbán-kormány pénzt pumpál majd a közel 80 milliárd forintos adósságot maga előtt görgető BKV-ba, és így az óriáscég anyagi problémáit nem a fővárosnak kell egyedül megoldania. Tarlós tévedett. Hétfőn a főpolgármesteri hivatal közölte azt a - minden bizonnyal a nyilvánosságnak szánt - levelet, amelyben a főpolgármester Orbán Viktor értésére adta: ha az állam nem segíti ki azonnal a BKV-t, a vállalat csődbe megy, a tömegközlekedés megbénulásának hatása pedig nem áll meg Budapest határánál. A főváros vezetője arra utalt, olyan országos horderejű ügyről van szó, amely akár a Fidesznek is súlyos károkat okozhat. Aznap, amikor Tarlós levelet írt, a parlamentben döntöttek: az állam a MÁV-ot megsegíti, a BKV viszont nem volt napirenden.

Jövőre magára hagynák Tarlóst

Ám nemcsak Tarlós, de az Orbán-kabinet türelme is kezd elfogyni - mint kormányzati forrásból megtudtuk. „Nem igaz, hogy egy ekkora város vezetése, amelyiknek ennyi iparűzésiadó-bevétele van, nem tudja megoldani a tömegközlekedés finanszírozását. Az nem megy, hogy a főpolgármester minden novemberben szól, hogy ’rés van a pajzson’, és várja, hogy az aktuális kormány a zsebébe nyúljon” – fogalmazott keresetlenül informátorunk. (Az iparűzésiadó-bevételeknek azonban csak 47 százaléka marad a fővárosnál, a többi a kerületekhez megy – a szerk.)

Forrásunk szerint nem igaz, hogy az állam nem finanszírozza kellően a budapesti tömegközlekedést. „Az uniós fejlesztések aránytalanul nagy része jut a fővárosnak, a kötöttpályás közlekedésben például több mint a 90 százaléka” – mondta. Azt mindenesetre nyilvánvalóvá tette, hogy „ez volt az utolsó alkalom, hogy a főpolgármestert ilyen formában kisegítik, több nem lesz”. Információink szerint a kormányban kritikával szemlélik Tarlós István vezetési stílusát, azt, ahogyan a főváros nagy ügyeket menedzsel. „Ami jó volt a III. kerületben, nem biztos, hogy jó egy kétmilliós világváros szintjén” – mondta talányosan informátorunk.

Nem lesz közlekedési adó

Tarlósék helyzetét nehezíti, hogy információnk szerint végül nem lesz közösségi közlekedési adó, pedig utóbbi - ha meg nem is mentette volna - kisegíthette volna a BKV-t. Az adót - amely az elképzelések szerint 80 milliárd forint pluszbevételt hozott volna a cégnek - a vállalkozások fizették volna be (az iparűzési adó mintájára) a központi költségvetésbe és onnan osztották volna vissza a fővárosnak. Igaz, a jövőben kieső állami hozzájárulások (azaz a 32 milliárd forintos normatív támogatás és a kedvezményes bérletek után járó 28 milliárdos fogyasztói árkiegészítés) miatt a 80-ból jó, ha 30 milliárd megmaradt volna a társaságnak. Persze az sem biztos, hogy a már elvetett közösségi közlekedési adóból egyáltalán összejött volna a 80 milliárdnyi bevétel.

Túry Gergely

Márpedig a BKV tényleg a csőd szélén táncol, s ezen a nemrég - a Budapesti Közlekedési Központ által - "parancsba adott", tömeges létszámleépítéssel járó belső megszorítások sem segítenek. A hvg.hu-nak név nélkül nyilatkozó BKV-s források szerint egész egyszerűen lehetetlen lenne a fővárosnak eltartania a közlekedési céget, erre Budapest nem lenne képes.

Ezzel Tarlós is tisztában van. Ahogy a levelében írta, a 78 milliárd forintos közvetlen adóssággal küzdő BKV - állami garancia híján - nem kap több bankhitelt, a december végén lejáró 6,2 milliárd, a január végén lejáró 9 milliárd, az április végén lejáró 30 milliárd forintos hitelek pedig semmilyen további mozgásteret nem adnak a cégnek.

Uniós pénzből csak a 4-es metró épül

Ráadásul a kormányzati forrás azon állítása, hogy az uniós fejlesztések aránytalanul nagy része jut a fővárosnak, vajmi keveset lendít a BKV helyzetén, és nem is fedi a valóságot. Az uniós pénzek nagy részét, több mint 213 milliárd forintot, ugyanis a 4-es metró építésére kapta a főváros, a többi EU-s forrás pedig elhanyagolható – mutattak rá a hvg.hu-nak nyilatkozó szakemberek.

„Az uniós pénzek csak beruházásra fordíthatóak, a BKV működésére nem” – tette mindehhez hozzá Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke. Dorner a hvg.hu-nak azt mondta: az nem megoldás, hogy az állam időnként pénzt injektál a cégbe. Először szerinte a BKV-t kellene konszolidálnia az államnak, méghozzá úgy, hogy a mintegy 80 milliárd forintra rúgó adósságot át kellene helyezni az Államadósság Kezelő Központba (ÁKK), ahol a jelenleginél jóval kedvezőbb feltételekkel lehetne törleszteni. Ezután pedig biztosítani kell, hogy az adósság többé ne gyűlhessen fel ismét. Dorner felhívta a figyelmet arra is, hogy a kedvezményes utaztatás fedezésére szánt 28 milliárd forintos fogyasztói árkiegészítés a kedvezményesen vagy ingyenesen utazók költségeinek felét sem fedezi, a kibocsátott teljesítmény finanszírozását segítő normatív állami támogatás pedig a 2006-os szinten befagyott. „Az, hogy a normatívát nem igazították ki az infláció miatt, sokmilliárdos lyukat ütött a BKV költségvetésén” – magyarázta a VEKE elnöke.

Ami jön, visszamegy

Dorner mindazonáltal kizártnak tartja, hogy a kormány magára hagyná a BKV-t, egy esetleges összeomlás ugyanis az egész ország működésére hatással lenne.  Szerinte azt a pénzt, amit az állam a BKV-ba beletesz, adók formájában visszaveszi. „A BKV-nál 13 ezer dolgozó után rendre fizetik az adókat és járulékokat, az áfáról nem is beszélve. Ez a MÁV-nál például nem volt mindig így.

A BKV beruházásainak ügyében Tarlós a kormányzatnál már többször lyukra futott. Legutóbb Fellegi Tamás fejlesztési miniszter kosarazta ki, amikor a főpolgármester villamos- és trolibuszbeszerzésre kért 118 milliárd forintot a fejlesztési tárcától. Akkor Fellegi arra hivatkozott, hogy a Tarlós által kért összeg jóval több, mint a jelenlegi uniós költségvetési ciklusban a közlekedés operatív programban a városi és elővárosi közlekedésre fordítható maradék 98 milliárd forintos keret. A miniszter álláspontját nehezen védhetővé teszi, hogy ebből a keretből éppen a napokban kíván a kormány 60 milliárdot elvonni, Tarlós István kérésének fele tehát akár teljesíthető is lenne.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) nem kívánta kommentálni az ügyet, csupán annyit közölt: „a BKV súlyos pénzügyi helyzetben van, mivel egyszerre jelentkeznek a múlt, a jelen és a jövő finanszírozási problémái. A múltat az elmúlt évek hiányzó működési finanszírozása okán felgyülemlett és jövőre nagyrészt lejáró 78 milliárd forint adósságállomány jelenti, a jelent a folyó finanszírozás megoldatlansága, a BKV 2012. évi működéséből hiányzó mintegy 31 milliárd forint forrás, a jövőt pedig a stabil közszolgáltatási szerződés megkötéséhez szükséges finanszírozás hiánya”.