hvg.hu: Nem hiányoznak az Orbán Viktorral frakcióvezetőként folytatott szócsatái?

Schiffer András: Olykor igen, de nem ez állt a frakcióvezetői munkám középpontjában. S nyilván a személyes motivációim sem merülnek ki abban, hogy pár hetente egyszer a miniszterelnökkel vitatkozzak. Ha úgy vesszük, persze mást sem csinálunk, mint Orbán Viktorral vitatkozunk, a gazdaság- és társadalomképével, a hatalomról vallott felfogásával.

hvg.hu: Láthatóan élvezte a szereplést, azt, hogy az ellenzéki frakcióvezetők közül az ön felszólalásainak külön figyelmet szentelt, ezekre reagált a leghosszabban.

S. A.: Szócsaták azóta is vannak, hogy lemondtam a frakcióvezetésről.

hvg.hu: Nem unalmas egyszerű mezei képviselőként a parlamenti élet?

S. A.: Azért van jó néhány ügy, ami úgymond az én reszortom. A frakción belül én viszem a közjogi és az antikorrupciós kérdésekkel foglalkozó kabinetet, foglalkozom az állambiztonsági múlt feltárását célzó javaslattal. Most számos, az LMP számára fontos törvényhozási kérdéskör merült fel – többek között az általunk folyamatosan kárhoztatott, Fidesz-MSZP együttműködéssel létrejött, kiemelt beruházásokról szóló törvény módosítása –, melyeknél igyekszem világossá tenni a mi pozíciónkat.

Schiffer András, LMP-s parlamenti képviselő

Fülöp Máté

hvg.hu: Az interjú előtti sajtótájékoztatón jelentette be a 2010-es lobbitörvény-tervezetük újbóli benyújtását (az interjú péntek délután készült – a szerk.). Volt már lobbitörvényünk is, számos jogszabály született már, még több tervezetet vitatott meg a parlament a jelenlegi és az előző ciklusokban, de a jogi, formai megoldások – ezt a Transparency International mérései is igazolják – eddig nem csökkentették a korrupció mértékét. Mennyi esélyt ad annak, hogy ezekkel az antikorrupciós javaslatokkal fel lehet kelteni a rezignált közvélemény figyelmét?

S. A.: Az előző lobbitörvényről jobb nem beszélni, a 2010-es hatályon kívül helyezését mi is szorgalmaztuk, mert a befolyással üzérkedés törvényesítéséről szólt. Most azt mondjuk, ha érintkezés történik az üzleti és a politikai szféra között, akkor ezek a kapcsolatok legyenek áttetszőek, ezekről készüljenek emlékeztetők, amik legyenek elérhetőek az állampolgárok számára. Persze önmagában jogi eszközökkel társadalmi problémákat akkor nem lehet megoldani, ha nincs egy erős jog alatti szint. Ha nincs meg a szándék, hogy bizonyos normákat – nevezzük ezt erkölcsnek, politikai kultúrának – az érintettek, a döntéshozók kövessenek, akkor a szabályokat ki fogják játszani. És ez nemcsak a gazdasági érdekérvényesítés szabályozására igaz: ha úgy alkot törvényt a parlament, hogy nincs mögötte természetes táptalaj, akkor minden jogszabály írott malaszt lesz.

hvg.hu: Életszerűnek tartja, hogy Orbán majd feljegyzést készít arról, hogy elugrott egy volt kollégiumi lakótársához, Simicska Lajoshoz beszélgetni a Radóc utca 8-ba?

S. A.: Valóban, 2012 márciusában ezt nem tartom életszerűnek. Ellenzéki pártként viszont az a dolgunk, hogy a konkrét ügyek ellen tiltakozunk, rendszeresen emlegessük a Fidesz gazdasági holdudvara és az informális döntéshozatal központjának számító Radóc utcát. De ez nem elég, rendszerszintű megoldásokat kell felmutatnunk. Akkor is ez a dolgunk, ha közben tudjuk, hogy egy-egy ilyen antikorrupciós törvényjavaslat benyújtása nem lesz vezető hír még a hvg.hu-n sem. A botrányos ügyek felszínre hozatala mellett megoldási javaslatokat is kínálnunk kell, hogy amikor újra választanak a polgárok, ne egy biankó csekket töltsenek ki, ahogy korábban többször is erre kényszerültek. A Fidesz is támadta az MSZP korrupciós ügyeit, aztán hatalomra kerülve ugyanazt csinálják. Lássák az állampolgárok, hogy mit várhatnak, ha az LMP-re szavaznak. Megtehetjük persze, becsületszavunkra megígérhetjük, hogy nem leszünk tolvajok, de tehetünk másként is: rendszerszinten törvényjavaslatokkal megpróbáljuk minimalizálni a korrupciós kockázatokat. Lehet, hogy ezek a megoldási javaslatok most nem érnek el sok millió emberhez, de én abban hiszek, hogy ez hosszú távon megéri.

hvg.hu: Lázár János már sokadszorra hívja az ellenzéki pártokat, hogy egyeztessenek a kampányfinanszírozási törvényről. Miért nem akarnak ezen részt venni?

S. A.: Hétfőn hivatalosan is reagál az LMP frakciója Lázár kezdeményezésére. Egyébként az Országgyűlés 2010-es alakuló ülését követően mi már előrukkoltunk a saját javaslatunkkal, viszont a Fidesz tizenegyszer akadályozta meg a Karácsony Gergely által beterjesztett tervezet napirendre vételét. Ezek után nem értem, Lázár János mire veri magát olyan nagyon. Azok után, hogy decemberben puccsszerűen korlátozták a házszabály módosításával az ellenzéki jogosítványokat, ötpárti egyezetésre invitálni, nem több egyszerű szemfényvesztésnél. Az elmúlt közel két évben az LMP konstruktivitásban elment a falig, a korábbi kurzus csahosaitól meg is kaptuk az „őfelsége ellenzéke” bélyeget, azonban tavaly decemberben határvonalhoz érkeztünk. Tehát vannak előfeltételek: vonják vissza a házszabály-módosítást, szedjék ki a kétharmados körből az egykulcsos adót és máris nyitottak leszünk az ötpárti egyeztetésekre, ahogy december előtt is nyitottak voltunk erre. Ugyanakkor nem szeretnénk asszisztálni egy olyan „ötpárti egyeztetéshez” sem, melyet tavaly az új alkotmány átmeneti rendelkezései ügyében szerveztek, ahol Lázár elmondta, hogy másnap mit fog bejelenteni a sajtónak. Ez egy vicc, jelen helyzetben messzemenőkig megkérdőjelezzük a Fidesz egyeztetési szándékának komolyságát

hvg.hu: A Lázár által egyezkedési alapnak tekintett MSZP-s törvényjavaslat megemelné a pártok állami támogatását. Ma fenn lehet tartani egy országos szervezetű pártot a rendelkezésre álló pénzből? Sőt, lehet országos hálózatot kiépíteni?

S. A.: Kampányt csinálni lehet, országos hálózatot kiépíteni nem. Már a parlamentbe kerülésünk előtt elmondtuk, hogy a politikai rendszer jelenleg zárt, az új szervezetek, mozgalmak nehezen vagy egyáltalán nem tudnak feltörni, országos lefedettségű párttá alakulni. A tét nem kicsi: vagy továbbra is az oligarchák érdekkijáró csatornája marad a pártpolitika, vagy az állampolgári részvétel alapvető fóruma lesz. Amikor azt hangsúlyozzuk, hogy több közpénzt kell a pártfinanszírozásra fordítani, akkor nem mondunk egyebet, mint hogy fel kell olvasztani a befagyott politikai mezőt, és fel kell szabadítani a pártpolitikát az oligarchák nyomása alól.

...amiről még a szégyenkező fideszesek is csak szemlesütve mernek beszélni.

Fülöp Máté

hvg.hu: Az utóbbi hetekben folyamatosan simicskáznak és nyergeseznek az LMP képviselői a parlamentben. Közben a sajtó az említett két vállalkozóhoz kapcsolódó cégek állami támogatásáról, a zavaros ügyleteikről cikkezik. Mivel magyarázza, hogy most már szinte a nyilvánosság előtt, a botrányoktól sem tartva zajlik a fideszes gazdasági holdudvar helyzetbe hozása, nem tabu Simicska Lajos nevének kimondása?

S. A.: Mert a Fidesz a nyers erőben hisz. Ez így volt 1998 és 2002 között is, akkor sem voltak szemérmesek. Akkor az volt a jelmondatuk, hogy az erő azért van, hogy éljünk vele. Úgy gondolják, hogy ha megtehetnek bármit – márpedig megtehetnek –, akkor nincs mitől tartaniuk, és ezt még csak leplezni sem akarják.

hvg.hu: Hogy lehet ezzel az erővel szembeszállni?

S. A.: A nyilvánosság erejével. Nyíltan kell beszélnünk arról, amiről még a szégyenkező fideszesek is csak szemlesütve mernek beszélni.

hvg.hu: Már bocsánat, de az előbb pont ön mondta, hogy még csak nem is próbálják leplezni, hogy a holdudvaruknak kedveznek. Nem tartanak a nyilvánosságtól, a botrányoktól, ráadásul a felmérések szerint még növekedett is a Fidesz népszerűsége az utóbbi hónapban.

S. A.: Ehhez türelem kell, illúzió, hogy ezzel rövid távon áttörést lehet elérni. A Fidesz 2002-ben sem a gazdaságpolitikája miatt bukott meg, hanem a szemérmetlensége miatt. Amíg nincsenek a választópolgárok döntéshelyzetben, addig nem lesz radikális elmozdulás. Viszont 2013-ra szerintem telítődni fog az emberek hócipője.

hvg.hu: Az LMP-t soha nem kísértette meg a gazdasági szféra?

S. A.: Olyannyira nem, hogy kifejezetten mulatságosnak tartottam, amikor a kormánypárti sajtó, majd a nyomában Lázár János arról beszélt, hogy nem tudom, kicsoda milyen hatalmas pénzekkel akar minket megdobni. Eddig a kutyát sem érdekeltük.

hvg.hu: Nem mondja, hogy a kormány által megsértett gazdasági körök közül egyik sem látott fantáziát a pártjukban?

S. A.: Egyelőre ilyen jelzést nem láttam.

hvg.hu: Egyes politikai elemzők arra számítottak, hogy már 2011 őszén megtörténik az áttörés, és a bizonytalan szavazók egyre növekvő táborát be tudják majd csatornázni az ellenzéki pártok. Ön tavaly októberben azt mondta, hogy az LMP-nek az év végéig már stabil 10 százalékot kell felmutatnia, most viszont 2013-ra teszi az áttörést. Miért nem tudja senki sem felrázni a bizonytalanokat?

S. A.: Miért gondolja bárki, hogy 20 ilyen év után – főleg azok után, hogy a Fidesz ilyen mértékű felhatalmazást kapott – a választópolgárok hirtelen beleszeretnek egy másik pártba, vagy visszatérnek azokhoz, akikből korábban kiábrándultak. Ez egy rettenetesen depolitizált, atomizált társadalom. Nemcsak most, hanem az előző ciklusokban, sőt az elmúlt évtizedekben, évszázadban sem vállaltak az emberek tömegesen párt- vagy szervezeti tagságot. Ráadásul a helyi közösségekben most meg is vannak félemlítve az emberek. Szerintem a választópolgárok kivárnak, és nem lesz áttörés addig, amíg nem lesz választási helyzet. Ami az LMP-t illeti: egy új, a 2010-es választások előtt még igen alacsony ismertségű párt volt. A Jobbik egy szélsőjobboldali párt, és ezzel mindent elmondtunk róla, az MSZP pedig sokszorosan leszerepelt a választók előtt.

hvg.hu: Mi történhet 2013-ban, ami eddig nem történt meg?

S. A.: Érzékelni fogják a választók, hogy új választás jön, ismét lesz tétje annak, hogy mit gondolnak a politikáról, mit szeretnének.

hvg.hu: Mit csinál addig az LMP? Várakozik?

S. A.: Építkezünk kell, amire eddig a permanens kampányok miatt nem jutott elég energia. Ugyanakkor folytatni kell a favágó munkát is: ügyről ügyre haladva világossá kell tenni a választók számára, hogy milyen Magyarországra szavaznak, mit várhatnak egy zöld fordulattól, ha minket választanak. Lehet, hogy nem lesz minden javaslatunkból címlapsztori, de e nélkül nem is várhatjuk azt, hogy egy viszonylag friss, új pártra a választók könnyedén voksolnak.

Az MSZP pedig sokszorosan leszerepelt a választók előtt.

Fülöp Máté

hvg.hu: Ez a lélekölő munka juttatta el oda tavaly év végére a frakciót, hogy többen vissza szerettek volna vonulni a politikától.

S. A.: Áthelyezzük a súlypontokat. Most lelkesítő a párton belül is a népszavazási kezdeményezésünk, egyre több utcai akciónk lesz. Ugyanakkor éreznünk kell annak a felelősségnek a súlyát, amit a 400 ezer szavazattal 2010-ben magunkra vettünk, még akkor is, ha ez időnként pszichésen megterhelő. Nem lehet megúszni azt, hogy mondjuk a Polgári törvénykönyv vitájában vagy a devizahitel-krízisről kifejtsük az álláspontunkat.

hvg.hu: Hol tart az aláírásgyűjtés?

S. A.: Nem tudok pontos számokat, még az elején tartunk. Én is gyűjtöttem vidéken és a fővárosban is, és azt látom, hogy nem kell győzködni az embereket, folyamatosan jönnek az aláírók. (Az LMP vasárnap jelentette be, hogy szombat estig megközelítőleg harmincezer aláírást gyűjtött össze népszavazási kezdeményezéséhez - a szerk.)

hvg.hu: A 200 ezer aláírás összegyűjtése után közel 4 millió szavazót kell az urnákhoz vinni, hogy sikeres legyen e kezdeményezés. Menni fog? Mert ha nem jön össze, az eléggé nagy kudarc lesz – ahogy ön mondta – a „favágómunka” miatt egyébként is frusztrált párttagoknak.

S. A.: Ha sikerül összegyűjteni 200 ezer aláírást, akkor érvényes lesz a népszavazás is. Igen, 4 millió ember el fog menni szavazni.

hvg.hu: Miért pont népszavazás?

S. A.: Mi más?

hvg.hu: Azért egy kicsit hajaz a Fidesz kezdeményezte 2008-as referendumra, amelynek a fő célja az volt, hogy ciklus közben akadályozza meg a kormányt programjának végrehajtásában.

S. A.: A népszavazás nem egy kommunikációs trükk, hanem eszköz az állampolgárok kezében.

hvg.hu: Nem is a nép köréből jött a kezdeményezés.

S. A.: Amikor egy ellenzéki párt kimerítette a parlamenti eszközöket, akkor milyen más legitim eszközei vannak? Már az Alkotmánybírósághoz sem fordulhatunk, mert ezt is kivette a fideszes parlamenti többség a kezünkből.

hvg.hu: Bár a kérdéseikkel a kormány munkajogi politikáját támadják, a felvetéseik között van olyan, amely 1992 óta létezik a magyar jogban, és a tavaly elfogadott új Munka törvénykönyvével (Mtv.) sem változott.

S. A.: Mire gondol?

hvg.hu: Arra a kérdésükre, amellyel azt szeretnék elérni, hogy a munkavállalók szabadon rendelkezhessenek a szabadságukkal. 1992 óta szabadon rendelkezhetnek a szabadságuk negyedével, azt pedig irracionális elvárni, hogy ebben teljes szabadságot élvezzenek, mert a munkaadók képtelenek lesznek értelmesen tervezni a munkát.

S. A.: Egy évvel ezelőtt, a Széll Kálmánról elnevezett megszorító csomag kilátásba helyezte még ennek az 1992-es állapotnak is a szigorítását. Az LMP ehhez képest kétharmadrészben szeretne rendelkezési jogot biztosítani a dolgozóknak. A kérdéseknek szimbolikus súlyuk is van: szabad-e és egyáltalán lehet-e a kiszolgáltatottság növelése árán úgymond versenyképesebbé tenni az országot?

hvg.hu: A munkavállalók próbaidejére vonatkozó kérdés is álságos, ugyanis Németországban is ismert a 6 hónapos próbaidő, és van olyan nyugati ország, ahol ennél is hosszabb. Csak arra próbálok utalni, hogy ezek a kérdések nem mentesek a csúsztatásoktól, van bennük egy jó adag populizmus.

S. A.: Azért ezt a négy kérdést tettük ki az asztalra, mert volt olyan is, amiről úgy láttuk, hogy nehezen lehetne kommunikálni, így nem vettük fel a listára. Ha valaki az elmúlt 20 évben ki merészelt lépni a neoliberális közgazdasági klisékből, szembenézett az emberek által megélt mindennapi valósággal, hallgatott az igazságérzetre, avagy igénybe akarta venni a közvetlen demokrácia intézményeit, az rögtön megkapta, hogy populista. Ennek a mentalitásnak az eredménye a Jobbik. Úgyhogy engem a populizmus vádja egy picit sem érdekel. Az LMP egy ökopolitikai párt: a populistákat máshol kell keresni. Ha egy párt – jelesül a Fidesz – a választások előtt nem kér, és ezért nem kap felhatalmazást egy neokonzervatív társadalom- és gazdaságpolitika betonba öntésére, akkor ha emiatt visszacitáljuk őket a fülkékbe, az nem populizmus, hanem a népszuverenitás helyreállítása.

Úgyhogy engem a populizmus vádja egy picit sem érdekel.

Fülöp Máté

hvg.hu: Most melyik választócsoportot célozza meg az LMP? Korábban ugyanis volt szó róla, hogy a zsugorodó MSZP helyét vennék át a baloldalon, az új frakcióvezető, Jávor Benedek viszont már arról beszélt, hogy a Fideszről leszakadókat kell megszólítani.

S. A.: Ha a 2010-es választási eredményeket vesszük bázisként, akkor egyértelműen a Fideszre szavazókat célozzunk meg, illetve azokat, akik nem mentek el voksolni, de politikailag egyébként aktívak. Az utóbbiak tábora a 600 ezret is eléri.

hvg.hu: Az FN24-nek adott interjújában egy hónapja azt mondta, 2 millióig is ellát. Hogyan lesz ebből 2 millió?

S. A.: Azt nem tudom, hogy lesz-e. Viszont tényleg ellátok 2 millióig. Szerintem 2010-ben a Fidesz kapott 600-700 ezer olyan szavazót, akik nem elkötelezett fideszesek, nem Orbán-hívők, nem keresztény-konzervatívok, hanem döntően volt MSZP-voksolók 2002-ből, 2006-ból. Nekik annyira elegük volt a Gyurcsány-rezsimből, hogy átmentek a barikád túloldalára. Úgy vélem, ezeknek a választóknak a megszólítására az LMP-nek van a legnagyobb esélye. Nem nagy számban, de más pártok 2010-es választói táborából is meg tudnánk szólítani választókat, az ismertségünk növekedésével és kiemelten fontos célcsoportot alkotnak az első választók. Hogy ezt meg tudjuk-e csinálni 2014-ig, az másik kérdés. A tér nyitott.

hvg.hu: Hol tart az LMP országos hálózatának építése?

S. A.: Volt abban egy önvédelmi reflex is a választások után, hogy ne árasszanak el minket mindenféle politikai szerencselovagok. Az utóbbi hónapokban elindult a bővülés, a rendes tagok száma úgy 800 körül jár, a segítőtagság pár ezres. Nagyon remélem, hogy az év közepére elérjük az ezret. A 2014-es választásokra az optimális létszám szerintem 2-3 ezer lesz. Efölé nem is feltétlenül érdemes menni. Ha megnézzük a többi pártot, akkor azt lehet látni, hogy az aktív és nem klientúrát képező taglétszám nem több ennél. Vattatagságra és klientúrára nincs szükségünk.