hvg.hu: Hétfőn délután hallgatja ki az ügyészség az ön feljelentése nyomán Gyurcsány Ferencet. (Az interjú hétfőn kora délután készült – a szerk.) A volt miniszterelnök a 168 Órának adott múlt heti interjújában azt mondta, az ön rettenthetetlen indulata vele szemben számára talány, nem tudja, mi az ő „bűne” az ön szemében, pedig együtt kezdték harminc éve a KISZ-ben. Van a feljelentésnek ilyen személyes mozzanata is? Mi a „bűn”?

Schiffer András: Kezdjük talán ott, hogy harminc évvel ezelőtt ötödik osztályos általános iskolásként rúgtam a labdát az udvaron. Anno 1989-ben én tiszteltem Gyurcsányt mint az egyetlen politikust a régi rendszerből, aki szembeszállt a nómenklatúra privilégiumaival. Az akkori fideszesek is hasonló emlékeket őriznek róla: a hajdani Új Nemzedéknek - amit ő a KISZ-utódszervezettel történt szakítása után alapított és ahol valóban közösen ügyködtünk  a rendszerváltás évében - Stumpf István (a Fidesz által jelölt alkotmánybíró - a szerk.) és Halász János (a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára - a szerk.) is tagja volt. Jó évtizeddel később, egészen pontosan 2001 őszén beszélgettünk utoljára. A korábbi ismeretség és tisztelet okán számomra kifejezett nehézséget is okozott miniszterelnöksége kezdetén, hogy Gyurcsányt személyében támadjam. Ugyanakkor megértem, hogy az álbaloldal számára évtizedek óta megemészthetetlen jelenség, ha az úgynevezett jobboldalon kívül éri kihívás politikájuk lényegét. Egyszerűbb a konfliktust személyes síkra terelni, s így megspórolható a szembenézés. A „rettenthetetlen indulat” ugyanis a Gyurcsány-kormány neoliberális politikájának, a mutyigyanús ügyleteknek és a 2006-os őszi rendőri fellépésnek, a jogellenes tüntetésbetiltásoknak szól.

hvg.hu: „Kaszinó kapitalisták”, „népnyúzó gazdaságpolitika”, „kizsákmányolás”. Az utóbbi időben ezek az LMP-s nyilatkozatok, közlemények visszatérő fordulatai. Fordulat következett be a párt kommunikációjában? Olyan demagóg retorikát használnak, amikért korábban bírálták a Fideszt és az MSZP-t a „lehet más a politika” jegyében.

S. A.: Azért sincs értelme kommunikációs fordulatról beszélni, mert az LMP nem az a párt, amelyik a kommunikációval próbálja a mondanivaló hiányát leplezni. A tavalyi választások előtt letettünk egy 200 oldalas, veretes programot az asztalra, most pedig egy teljes, alternatív költségvetési javaslatot dolgoztunk ki. Ugyanakkor az elmúlt években sokan bíráltak minket, mert, úgymond, „nem elég közérthető a mondanivalónk”. Pedig van annyi fedezet a mondataink mögött, hogy minket nem lehet demagógiával vádolni.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője

Stiller Ákos

hvg.hu: Az utóbbi hónapok közvélemény-kutatásai az LMP emelkedését mutatják, de áttörésről nem lehet beszélni. Mire számít az őszi szezonban?

S. A.: Egy-egy kutatásból nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Egyrészt mindig a trend a fontos, másrészt az, hogy milyen a rendszeresen mérő 5-6 intézet átlaga. Ennek alapján azt látni, hogy idén május-júliusra teljesítettük azt a ki nem mondott célkitűzést, hogy egy év után konszolidáljuk a 7,5 százalékos támogatottságot, amit 2010 áprilisában megszereztünk. A nyári felmérések 8 százalékos eredményt mutattak a biztos pártválasztók körében. Tavaly októberben küszöb alatt voltunk. Ebből a gödörből nemcsak kimásztunk, de meg is dupláztuk a támogatottságunkat. Érdekes, hogy az egyik felmérés szerint az LMP tábora 2010 tavasza és 2011 májusa között jelentős mértékben átalakult. Az LMP jelenlegi támogatóinak csak 40 százalékát alkotják azok, akik tavaly a pártra szavaztak.

hvg.hu: Kik váltak le az LMP-ről?

S. A.: Az történt, amire számítani lehetett. Egy viszonylag alacsony brand-ismertséggel kerültünk be a parlamentbe: miközben sokan úgy szavaztak ránk, hogy sok mindent alaptalanul láttak belénk, ugyanakkor sokan azért nem voksoltak ránk, mert nem jelentünk meg a horizontjukon, lényegében nem is tudtak rólunk. Akik azért szavaztak az LMP-re, mert kivetítették ránk a vágyaikat, később leváltak a pártról, ám ahogy nőtt az ismertségünk, olyan támogatókra tettünk szert, akiknek valóban tetszik a párt politikája. Ez lényeges változás, biztos alap a támogatottságunk konszolidációjában. Ami a jövőt illeti: jó lenne, ha idén év végén már stabil 10 százalékot tudnánk felmutatni, majd a ciklus közepére feljutnánk a 15 százalékos mezőben. Ez jó alap lenne ahhoz, hogy kormányképes alternatívája legyünk a Fidesz-KDNP-nek.

hvg.hu: A váltópártiságra hajtanak 2014-ben?

S. A.: Nem nagyon tudom, hogy a váltópártiság mit jelent. De arra bőven van tér, hogy annyira megerősödjünk, hogy 2014-ben önálló pólusképző erőként tudjuk leváltani a kormányt. Az elmúlt ciklusokban volt arra példa, hogy egy kis létszámú frakcióval bejutott párt négy évvel később átvette a kormányrudat. Mint ahogy arra is volt példa, hogy nem az nevetett a végén, amelyik a ciklus első felében nagyot domborított a közvélemény-kutatásokban. Gondoljunk az MSZP példájára 1990 és 1994 között, vagy a Fidesz emelkedésére 1994 és 1998 között. Vagy ellenpéldának ott az FKGP, amely 1994 és 1998 között ciklus elején jól szerepelt, aztán mégsem ők nyerték a választásokat, hanem a Fidesz. Ezzel csak azt akartam mondani, hogy nem az első két év eredményei alapján kéne megjósolni, mi fog történi a ciklus végén.

hvg.hu: A közvélemény-kutatók szerint tavasz óta magas a kormány politikájával elégedetlen bizonytalanok tábora. Miért nem történt még meg a gátszakadás, miért nem tud egyik ellenzéki párt sem profitálni ebből?

S. A.: Nem igaz, hogy a bizonytalanok tábora olyan iszonyatosan nagy lenne. A választásoktól rendszerint távol maradók aránya 30 százalék körül van. Ennek fényében nem nagy a ciklus közbeni bizonytalanok 40 százalékos aránya. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy eddig - a közvélekedéstől eltérően - a Fidesztől nem vándoroltak el milliós tömegek. Az idei év elején a nagyobbik kormánypárt szinten tartotta a 2,7 milliós táborát, mostanra 2-300 ezer választót vesztett. Ebből az LMP egy picit tudott profitálni, az MSZP és a Jobbik kisebb kilengésekkel, de tartja a táborát. Az is törvényszerű, hogy a Fidesz-KDNP-ről leváló szavazók egy ideig a bizonytalanok táborában állomásoznak.

Schiffer Lázár Jánossal a parlamentben - "Semmilyen egyeztetés nem volt"

MTI / Kovács Attila

hvg.hu: A Fidesz a hajdúszoboszlói kihelyezett frakcióülésén az egyfordulós választási rendszer mellett döntött. Számol-e azzal az LMP, hogy ez a szövetségi politikára, a választások előtti tömbösödésre ösztönöz?

S. A.: Az elmúlt hónapok Fideszen belüli fordulatait figyelembe véve a törvény zárószavazásáig semmit sem szabad készpénznek venni.

hvg.hu: Miben reménykedik? Voltak egyeztetések az LMP és a Fidesz között?

S. A.: Semmiféle egyeztetés nem volt ebben az ügyben. Egyszerűen nem látom be, hogy a Fidesz érdekeit az egyfordulós rendszer szolgálná. Ez leginkább a Jobbiknak, másodsorban az MSZP-nek áll érdekében, hiszen nekik nem igazán vannak másodlagos támogatóik. Remélem, hogy végül a józan ész fog felülkerekedni a Fideszben.

hvg.hu: Érdekes az LMP Jobbikhoz való viszonya. Míg a Fidesz egyfordulós rendszerről szóló felvetését azért támadják, mert önök szerint ez kizárja a széles összefogást a második fordulóban az esetlegesen első helyen végző jobbikos jelöltekkel szemben, az LMP frakcióvezető-helyettese, Karácsony Gergely a nyáron „technikai összefogást” javasolt a Jobbikkal a Fidesszel szemben.

S. A.: Sokszor beszéltünk már erről, de még egyszer rugaszkodjunk neki. Az összefogást nem a Jobbiknak, hanem a Jobbiknak és az MSZP-nek vetettük fel. Ugyanakkor ez az együttműködés kizárólag arra az esetre vonatkozik, ha a kormánypártok az egykulcsos adórendszert kétharmadba öntik és egy aránytalan, egyfordulós választási rendszert hoznak létre. A technikai koalíció nem a kormányzati együttműködést jelentené, hanem azt, hogy győzzük le a saját fegyverével a Fideszt. 2014 után egy újabb fideszes kormány esetén az esetlegesen kétharmadot szerző ellenzéki technikai koalíció ki tudná gyomlálni a narancsuralmi rendszer vadhajtásait, miközben Orbán Viktor béna kacsaként vergődne a kormányfői poszton. Aztán feloszlatnánk a parlamentet, és egy új rendszerben kiírnánk a választásokat, ahol a három párt és a Fidesz tisztességesen megvívna egymással.

hvg.hu: Egy szeptember eleji sajtótájékoztatón azt mondta, az LMP továbbra is konstruktív ellenzéki párt lesz. Ehhez képest élesen bírálták Lázár Jánost, amikor bejelentette, hogy átláthatóvá szeretné tenni a képviselői költségtérítéseket.

S. A.: Ez nem igaz.

hvg.hu: Pár órával a szeptember 23-i bejelentést követően Szilágyi Péter képviselőjük közleményt adott ki, amiben azt írta, felháborító, hogy a Fidesz lakásokat akar venni a belvárosban a honatyáknak, miközben a devizahiteleseket Ócsára költöztetik. A javaslat többi pontjára pedig nem is reagáltak.

S. A.: Maradjunk abban, hogy a Lázár János felvázolta koncepcióval nagy vonalakban egyetértünk, ugyanakkor a képviselők kollektív bűnösségét emlegető felütését visszautasítjuk. Furcsa, hogy pont Lázár beszél a trükközések megszüntetéséről, amikor az előző ciklusban 18 milliós költségtérítést vett fel. Ha most valóban az átláthatóság a cél, akkor mellé fogunk állni, miközben az egyes részletekkel lesz vitánk. Egyelőre azonban nem nálunk pattog a labda, úgy tűnik, Lázár Jánosnak egyelőre nem velünk, hanem a saját frakciójával van ebben az ügyben vitája.

hvg.hu: A kormánypártok stílusát idéző mondattal kezdődik az LMP költségvetési tervezete: „Megszorítások nélkül is van kiút”. Ez eléggé merész kijelentés a gazdasági világválság kellős közepén.

S.A.: Ez egyáltalán nem demagóg kijelentés.

hvg.hu: Ha ön mondja, biztos nem.

S. A.: Azt akartuk ezzel jelezni, hogy Magyarország közel 40 éve ugyanazon pályán mozog. A hatalom - függetlenül attól, milyen volt a politikai rendszer vagy ki volt éppen kormányon - a „húzd meg, ereszd meg” ciklikus politikáját folytatja. Közben a felkent közgazdász pápák azzal próbálják etetni az embereket, hogy még egy kicsi megszorítás, aztán beváltjuk az ígéreteket, jöhet a Kánaán. Az LMP szerint van más út: ha visszatérünk egy valóban igazságos progresszív adórendszerhez az adójóváírás megőrzésével, fokozottabban adóztatjuk a tőkejövedelmeket, végrehajtunk egy ökológiai adóreformot, akkor fenntartható pályára lehetne állítani az országot. Az LMP háromkulcsos adórendszert javasol, és azt javasoljuk, hogy csökkentsük 2+2 százalékos (2 százalék általános, 2 százalék célzott) a járulékokat. Így felszabadulna annyi forrás, hogy ne kelljen kivonni a jóléti szektorból, sőt, javaslatunk szerint plusz 200 milliárdot lehetne az iskoláknak és a kórházaknak adni. Mi véget szeretnénk vetni annak a mesének, amivel az aktuális hatalom azzal szédíti az embereket, hogy így túlfejlett jóléti állam van. Szerintünk innen már nincs hova hátrálni.

"Van fedezett a mondataink mögött"

Stiller Ákos

hvg.hu: Az LMP 36 százalékos adókulcsot vetne ki a 3,5 millió forint felett keresőkre. Ők főleg a középosztályt jelentik - a havi nettó 200 ezer forint körül keresőket -, nem a leggazdagabbakat. A költségvetés-tervezetük két újabb kulcs bevezetésével teremtené elő a 188 milliárd plusz bevételt. Mi ez, ha nem megszorítás?

S. A.: Ez egy igazságos adórendszer. A társadalom legalsó három ötöde akkor járna jól 2012-ben, ha az LMP költségvetését fogadná el a parlament. Az elmúlt húsz évben folyamatosan azt mondták a társadalom legszélesebb rétegeinek, hogy strukturális reformoknak nevezett megszorítások nélkül nem megy, aztán tönkrementek a közszolgáltatások, másokat privatizáltak, kiszolgáltatva a lakosságot a piac kényének-kedvének, olyan területeken, ahol ezt nem lett volna szabad megengedni. Azért az elgondolkodtató, hogy még a gazdasági növekedés éveiben sem lett több munkahely. Megszorításoknak a forráskivonást lehet nevezni, mert nem tudom másnak nevezni azt, amikor az oktatásból, az egészségügyből, a szociális szférából pénzt vonnak ki, sőt, még az áfát is emelik. Szerintünk ezekből a már egyébként is megkopasztott szektorokból már nem lehet pénzt kivonni. Ha a Fidesz nem ment volna bele az egykulcsos adórendszerbe, nem csökkentette volna a tőkejövedelmek adóját, akkor nem lenne szükség megszorításokra. Megszorításokra nem a külső gazdasági helyzet, hanem a kormánypárt futóhomokra épített voodoo-gazdaságpolitikája miatt van szükség.

hvg.hu: Azért a 188 milliárd valakiknek hiányozna.

S. A.: Szemben a Fidesszel, mi soha nem állítottuk azt, hogy a mi politikánk mindenkinek egyformán jó. Ezért mertük bevállalni a fővárosi kampányunk alatt a dugódíjat, pedig az sokak érdekeit sértené. Valóban, az LMP által javasolt háromkulcsos adó miatt a felső kétötöd többet adózna, de van honnan. Összetartó társadalom csak akkor jöhet létre Magyarországon, ha érvényesül a társadalmi szolidaritás.

hvg.hu: Miért akarják kivezetni a gyerekszám arányában növekvő családi adókedvezményt is?

S. A.: Az LMP fontosnak tart egy igazságosan meghatározott a családi adókedvezményt a gyermeknevelés költségeinek elismerése érdekében. Ezért a kedvezményt nem kivezetni, csak módosítani szeretnénk: a jelenleg rendszer torz, amikor különbséget tesz a gyermekek között. A mi rendszerünkben minden gyerek után ugyanannyi kedvezmény járna, ezzel pedig elkerülhető, hogy csak azok a családok vehessék igénybe a teljes támogatást ahol a két szülő együtt több mint 680 ezer forintot keres. Az LMP javaslata demográfiai szempontból is jobb hatással járhat, hiszen tudható, hogy gyakran már a második gyerek sem születik meg a családokban. A koncepciónk harmadik eleme szerint a családoknak 2011-ben adókedvezmény formájában nyújtott támogatás körülbelül egyharmadát a 2008 óta befagyasztott családi pótlék valorizálására fordítanánk, vagyis az elmúlt 4 év inflációjával emelnénk. Ezzel egy igazságosabb rendszer jönne létre, hiszen az átlagos keresetűek és az az alatt keresők összességében nagyobb hozzájárulást kapnának az államtól a gyermekneveléshez.

hvg.hu: Az LMP úgy akar többet költeni az oktatásra, a szociális szférára, hogy a büdzsé egyik fő bevételi forrása - 30 milliárd forint - a vagyonosodási vizsgálatokból származna. Ezt 2007-2008-ban is szorgalmazta az akkori kormány. Tudja már, mekkora bevétele volt ebből az államnak? Az APEH sem tudta pár évvel ezelőtt.

S. A.: Az LMP nem szeretne mást, mint visszatérni a korábbi szinthez. Lehet vitatkozni a behajtás elhúzódásán, de az az adóhivatal adatai szerint ténykérdés, hogy 2007-ben több mint 40 milliárd forint jött be ezen a címen. Számos módszertani javaslatunk is van, melyek hatékonyabbá tennék az ellenőrzést: így például egy összeghatár felett minden átírással járó vagyonszerzés esetében automatikus, gépesített gyorsellenőrzést kellene lebonyolítani, mely összeveti a jövedelmi adatokat a vagyonra kifizetni tervezett összeggel. Másrészt az elhúzódásoknak az első év után már nincs negatív hatása, ha újra elindultak a vizsgálatok, hiszen a korábbi évek lezáruló vizsgálatai biztosítják az adott évi bevételt. Jogos a társadalmi felháborodás, ha azt látják az emberek, hogy csak a bérből és fizetésből élők vesznek részt a közteherviselésben, az ilyen-olyan módon eltüntetett egyéb jövedelmekből élők pedig kikerülik.

"Jogos a társadalmi felháborodás"

Stiller Ákos

hvg.hu: Fog végtörleszteni?

S. A.: Feltehetően igen, de a törvény nyújtotta egérutat nem fogom kihasználni, tehát piaci árfolyamon, azon, amilyen az adott időpontban lesz.

hvg.hu: A 2010-es vagyonnyilatkozatában 5,9 millió forint értékű devizahitelt tüntetett fel. Ez az árfolyam emelkedése miatt mennyit növekedett?

S. A.: Nem tudom, nem számoltam utána. Én már tőkét törlesztek, biztos, hogy csökkent.

hvg.hu: Támogatta az LMP azt az MSZP-s ötletet, hogy a parlamenti képviselők ne élhessenek a végtörlesztés lehetőségével?

S. A.: Támogattuk, abból a megfontolásból, hogy a szenteknek legalább most ne hajoljon maguk felé a kezük. De maga a fideszes törvény volt alapjaiban elhibázott, a kormánypártok most is úgy döntöttek, hogy a keveseknek kedveznek. Az említett módosító javaslat részletkérdés volt, segített volna megőrizni az Országgyűlés tekintélyét. A fő kérdés továbbra is az, hogy a végtörlesztésbe bekapcsolódni nem tudó 800-900 ezer ember hogyan fog tudni kimászni a csávából - főleg akkor, ha majd ismét elszabadul a svájci frank-forint árfolyam.